2016. augusztus 23., kedd

SZABADSÁG





ÉRTESÍTJÜK ÖNÖKET, HOGY IRODÁNK 2016. AUGUSZTUS 25 - 2016. AUGUSZTUS 31-IG SZABADSÁG MIATT ZÁRVA TART!




2016. augusztus 21., vasárnap

Letiltások a fizetésből. Mikor mennyit??

A következő írás az adozona.hu oldalon jelent meg. A cikk egy konkrét példán mutatja be a letiltások kezelését.  Bérszámfejtőkén, munkaügyesként, de esetleges érintett alkalmazottként is érdemes végig olvasni!

"Olvasónk konkrét helyzete: részmunkaidős (heti 20 órás) foglalkoztatás esetén bruttó 55 500 forintos munkabérből mennyi letiltást kell levonni (hitelkártya-tartozás miatt)? A nettó bér 33 százalékát? Figyelembe kell-e venni mentességet (az öregségi nyugdíj összegét)? A letiltó végzés szerint 0,0 százalék, több letiltás esetén 50 százalék. Ha eddig fix összeget vettek figyelembe (6090 forint/hó), azt utólag kell-e, lehet-e módosítani?

Szakértőnk válasza
A levonás teljesítése során a munkabér nettó összegéből kell kiindulni: annak legfeljebb a 33 százalékát lehet levonni. Ez jelen esetben bruttó 55 500 forint, nettó 36 908 forint, amelynek a 33 százaléka 12 180 forintot jelentene.
Azonban! A munka törvénykönyve (Mt.) 294.§ (1) bekezdés j) pontja alapján levonásmentes munkabérrész: a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész.

Ezzel összhangban a végrehajtási törvény szerinti garanciális szabály, hogy mentes a végrehajtás alól az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (2008. január 1. napja óta változatlanul 28 500 forint) megfelelő rész. Ez a mentesség nem áll fenn azonban a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén (például, ha ezekről, és nem hitelkártya-tartozásról lenne szó, a nettó 36 908 forintból levonható lenne annak 50 százaléka, hiába lesz kevesebb a megmaradó munkabér, mint 28 500 forint).

Tehát a példa szerinti munkavállaló esetén 36 908 forint – 12 180 forint = 24 728 forint összegű munkabér maradna a dolgozónál. Ez kevesebb, mint az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege, így ellentétes a törvénnyel.

Erre figyelemmel a dolgozótól 36 908 forint – 28 500 forint = 8 408 forint vonható le (ha ez összhangban van a letiltással, tehát abban nem szerepel ennél alacsonyabb összeg).

Ugyanakkor, ahogyan arra Ön is utalt a 33 százalékos levonásra vonatkozó főszabály alóli kivételként a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet az alábbi követelések fejében:
– tartásdíj,
– az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
– több letiltás esetén.
Azt nem értettem a feltett kérdésben, hogy „letiltó végzés szerint 0,0 százalék”, de gondolom, ez 33 százalék lett volna, mely így helytálló, és több letiltás esetén valóban a munkabér 50 százalékáig terjedhet a levonás, megtartva az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegére vonatkozó korlátozó szabályt.

Ha eddig fix összeget vettek figyelembe, tudni kellene, annak mi volt az alapja. Ha ugyanis a letiltásban ez a 6 090 – forint szerepelt, akkor valóban csak ennyit kell levonni, és ezzel is teljesülnek a fenti feltételek (legfeljebb 33 százalék és megmarad a 28 500 forint). Tehát nincs teendő, utólag nem kell módosítani (ha 8 408 forintnál magasabb összeg szerepelne, módosításra sem lenne lehetőség a munkabér mértékére figyelemmel)."

Forrás: Adózóna
Szerző:  Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd

2016. augusztus 10., szerda

Cafetéria változások 2017-től



2016. júniusában elfogadták azokat a módosított törvényeket, melyek a cafetéria új, a 2017-es adóévben alkalmazandó szabályait rögzítették.
 


Az adómentes juttatások köre
-         sportrendezvényre szóló belépő (korlátozás nélkül)
-         kulturális belépő (évi 50.000 Ft-ig adómentes)
-         kockázati biztosítás (havonta a minimálbér 30%-ig)
-         lakáscélú támogatás (30%, maximum 5 millió forint 5 évre vonatkozóan)
-         óvodai, bölcsődei ellátás (a költségek mértékéig)
-         munkába járás költségeként a 9 Ft/km helyett 15 Ft/km fizethető ki adómentesen a közigazgatási határon kívülről érkező munkavállalóknak
-         mobilitás célú lakhatási támogatás (maximális összege a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40%, a második 24 hónapjában a minimálbér 25%-a, a következő 12 hónapban pedig 15%)
 
A lakhatási támogatás igénybevételének feltételei:
-         határozatlan, legalább heti 36 órás jogviszony
-         a munkahely és a lakóhely között legalább 60 km távolság, vagy 3 órát meghaladó oda-vissza utazási idő
-         a munkavállalónak a támogatás nyújtásának időpontjában, vagy az azt megelőző 12 hónapban nem lehet a munkavégzés helyén saját tulajdonú lakása, de haszonélvezeti joga sem.

A lakhatási támogatás igénybevételéhez a jogosultnak nyilatkozatot kell tennie, hogy megfelel-e a fenti feltételeknek.

Béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után 15% SZJA és 14% EHO fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót.
Ezzel a kedvező adózással a versenyszférában évente 450.000 Ft (ebből 100.000 Ft a készpénz) a közszférában 200.000 Ft adható.
-         készpénz (évente 100.000 Ft)
-         Széchenyi Pihenőkártya – vendéglátás (évente 150.000 Ft)
-         Széchenyi Pihenőkártya – szállás (évente 225.000 Ft)
-         Széchenyi Pihenőkártya – szabadidő (évente 75.000 Ft)

Egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szerese után 15% SZJA és 27% EHO fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót.
-         munkahelyi étkeztetés (korlátozás nélkül)
-         Erzsébet-utalvány (korlátozás nélkül)
-         helyi bérlet
-         iskolakezdési támogatás (korlátozás nélkül)
-         önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás (havonta a minimálbér 50%-ig)
-         Egészségpénztár, önsegélyező pénztári hozzájárulás (havonta a minimálbér 30%-ig)



2016. augusztus 7., vasárnap

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot jelző „lámpák” értelmezése



2007 óta vezették be Magyarországon a társadalombiztosítóval szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók ellenőrzési kötelezettségét, mely az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot hivatott ellenőrzi.

2016. július 15-től öt különböző színű lámpa jelzi a magánszemélyek különböző egészségbiztosításban betöltött státuszát.
A zöld, piros, kék és barna lámpa mellé július 15-től a sárga lámpa került bevezetésre. A sárga lámpát az egészségügyi szolgáltatásokra szerződést kötött magánszemélyek miatt vezették be.

Néhány mondatban érdemes átnézni, melyik szín milyen értelmezést takar.

Az új, sárga lámpa alapján a megállapodást kötött személyek nem kaphatják meg a következő egészségügyi szolgáltatásokat:
-         nem jogosultak a tb által támogatott külföldi gyógykezelésre
-         nem jogosultak a teljes körű fogászati alap- és szakellátásra (18 éves korig, majd ezt követően a középiskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig, valamint 62 éves életkor felett)
-         18 éve kor felett nem kaphatnak fogsebészeti ellátást, fogkő eltávolítást, ínyelváltozás kezelést, valamint életkortól függetlenül fog- és szájbetegségek kezelését, fogmegtartó kezelést
-         nem vehetők fel transzplantációs várólistára

A zöld lámpa azt jelzi, hogy a magánszemélynek érvényes a TAJ száma és rendezett az egészségügyi járulék befizetése. (egészségügyi járulék: 4% természetbeni egészségügyi járulék vagy a havi 7050,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulék, vagy a havi 5790,- Ft költségvetés által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék).

A piros lámpa azt jelzi, hogy a magánszemélynek érvényes a TAJ száma, de a jogviszonya rendezetlen, az OEP nyilvántartásban jogosultként nem szerepel. Ebben az esetben megkapja a beteg az egészségügyi szolgáltatást, de a jogosultság rendezésének érdekében köteles felkeresni a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét.

A kék lámpa azt jelzi, hogy a magánszemély TAJ száma átmenetileg érvénytelen, mert a beteg külföldön biztosított. Amennyiben a beteg az EU valamelyik tagállamában biztosított és ott igényelt Európai Egészségbiztosítási Kártyát, akkor a kártyával Magyarországon a szükséges orvosi ellátást megkapja.

A barna lámpa azt jelenti, hogy a betegnek nincs érvényes TAJ száma. Ebben az esetben a beteg csak az ellátás kifizetése mellett kaphat egészségügyi szolgáltatást.
Barna lámpa jelenik meg az egészségbiztosítási megállapodást megkötő magánszemélyeknél a várakozási időszak alatt.

Az egészségbiztosítási megállapodások új szabályairól itt olvashat.