2012. január 26., csütörtök

Áfa visszaigénylés szabályainak változása 2012-ben

Áfa visszaigénylés szabályainak változása 2012-ben

2012. február 1-től fő szabály szerint – összeghatártól függetlenül– 75 nap áll majd rendelkezésre a visszaigényelt áfa kiutalására, de bizonyos feltételek esetén továbbra is élni fog a 30, illetve a 45 napos határidő.

2011. december 23-án az Országgyűlés elfogadta a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvényt, amely – többek között – az adózás rendjéről szóló törvény áfa-visszaigénylések kiutalásáról szóló rendelkezéseit is módosítja.[162. § (1)]

Az új szabályok értelmében 2012. február 1-jétől fő szabály szerint az esedékességtől számított 75 napon belül kell kiutalni a visszaigényelt áfát, összeghatártól függetlenül.

(A korábbi szabályok szerint 30 nap, az 500 ezer forintot meghaladó kiutalások esetében pedig 45 nap állt rendelkezésre a kiutalás teljesítésére.)

Amennyiben viszont az adózó a bevallás benyújtásának napjáig az áfa áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet ellenértékét teljes mértékben kiegyenlítette (vagy amennyiben tartozása más módon megszűnt), az adózó számára már az esedékességtől számított 30, illetve 45 napon belül ki kell utalni a visszaigényelt áfát.

A 45 napos határidő viszont az új szabályok értelmében az 1 millió forintot meghaladó visszaigénylések esetére szól.

A fenti feltétel akkor teljesül, ha a visszaigényléssel érintett minden egyes számla kiegyenlítése megtörténik a bevallás benyújtásáig.

Ha tehát, akár egyetlen számla kiegyenlítetlen marad, az adózó csak a fő szabály szerinti 75 napos határidőn belül számíthat a visszaigényelt összeg kiutalására. Ennek a feltételnek azon számlák tekintetében kell maradéktalanul érvényesülnie, amelyeknek az áfa tartalmát az adózó levonható adóként szerepeltette a bevallásában.

A kiegyenlítési feltétel fennállásáról az érintett bevallásban kell nyilatkozni. Valótlan nyilatkozattétel esetén az adóalanyoknak a visszaigényelt adó 5%-áig terjedő, de legalább 500 ezer forint mértékű mulasztási bírsággal kell számolniuk.

2011. évi CXCIII. törvény

162. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 37. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, és a 37. § kiegészül a következő új (4a) bekezdéssel:

"(4) Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete vagy külön törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni. Ha az adózó a kiutalási igényét a felszámolást, (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás, vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás, vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani. Az adóhatóság a magánszemély jövedelemadó bevallásában feltüntetett visszatérítendő adót (költségvetési támogatást) az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. A kiutalásra nyitva álló határidőt,

a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság a 34. § (6) bekezdésének alkalmazásával rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától,

b) ha az ellenőrzés befejezését az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától,

c) ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény (bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától kell számítani.

(4a) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, amennyiben az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet - melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt.

A feltétel fennállásáról az adózó a bevallásban nyilatkozik. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás."

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendő ügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

Kérdésekre és kérésekre szívesen válaszolok. :)
Szép napot,

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu, szakmai blog: http://konyvelo.blogspot.com

2012. január 20., péntek

Tájékoztatás az adóregisztrációs eljárással kapcsolatban

Tájékoztatás az adóregisztrációs eljárással kapcsolatban

2012. január 1-jétől lényegesen változtak a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására vonatkozó törvényi előírások. Az előzőekben említett időponttól a cégbejegyzésre kötelezett adózók adószámának megállapítására nem automatikusan, hanem – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 24/C. – 24/E. §-aiban rögzített – ún. adóregisztrációs eljárás lefolytatását követően kerülhet sor.

Az adószám megállapításának új szabályai miatt érdemben nem változott a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz történő bejelentkezés rendje. A cégbejegyzésre kötelezett adózók továbbra is ún. egyablakos rendszerben, a cégbírósághoz előterjesztendő cégbejegyzés iránti kérelem benyújtásával tesznek eleget az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentkezési kötelezettségüknek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózó által bejelentett – és a cégbíróság által elektronikus úton továbbított – valamint a nyilvántartásában szereplő adatok egybevetésével, elsősorban informatikai úton megvizsgálja, hogy a bejegyzendő cég vezető tisztségviselőivel, illetőleg képviseletre jogosult tagjaival, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező taggal, vagy részvényessel (a továbbiakban együtt: tag) szemben fennáll-e olyan, törvényben meghatározott akadály, amely kizárja azt, hogy a cég részére az adóhatóság adószámot állapítson meg.

Az adóregisztrációs eljárás lefolytatására főszabályként – ha a cégbíróság által továbbított adatok alapján a törvényben rögzített akadályok egyike sem valószínűsíthető – 1 munkanap alatt sor kerül. Ennek előfeltétele, hogy a bejegyzendő cég valamennyi vezető tisztségviselőjének és az adóregisztrációs eljárás szempontjából releváns tagjának a magyar állami adóhatóság által megállapított adóazonosító száma az adóhatóság rendelkezésére álljon, vagyis, hogy ezen azonosítókat a kérelmező a cégbírósághoz benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben hiánytalanul és hibátlanul feltüntesse. Amennyiben az 1 munkanapos határidő alatt valamely akadály fennállása valószínűsíthető, úgy az eljárás lefolytatására 8 munkanapon belül kerül sor.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóregisztrációs eljárás során az adózót a részére képzett technikai azonosító számon tartja nyilván, amelyről az adózót – a cégbíróság útján – abban az esetben értesíti, ha az adószám megállapítására az 1 munkanapos határidőn belül nem kerül sor. Az adószám megállapításáig az adózó adókötelezettségeit a technikai azonosító szám feltüntetésével köteles teljesíteni. A technikai azonosító szám kizárólag az adózó adóhatóság által történő nyilvántartására szolgál, gazdasági tevékenység folytatására, számlakibocsátásra nem jogosít.

Az azonosítószám felépítése az adószámhoz hasonló. Feltűnő különbség azonban, hogy az áfa-kód helyén szereplő – vagyis a kilencedik – számjegy minden esetben 9-es. Ez kizárólag ezen ideiglenes azonosító jellemzője.

Az adószám megállapításának megtagadása esetén az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek.

Az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozattal szemben fellebbezésnek van helye, valamint a törvény lehetőséget biztosít kimentési kérelem előterjesztésére azon tag vagy vezető tisztségviselő számára, akire tekintettel az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadta. A fellebbezés, illetve a kimentési kérelem benyújtására nyitva álló határidő egyaránt az adószám megállapításának megtagadásáról szóló határozat adózóval történő közlésétől számított 8 nap, amely határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

Fontos, hogy a törvényben meghatározott kizáró okok vizsgálatára nemcsak újonnan alapított cégek esetében kerül sor, hanem a vezető tisztségviselő, illetve a fentiekben említett tagok személyét érintő változásbejegyzés esetén is. Amennyiben az állami adóhatóság e vizsgálat során a taggal, vezető tisztségviselővel szemben a törvényben meghatározott akadályok valamelyikének fennállását állapítja meg, felszólítja az adózót az akadály elhárítására. Az a személy, akire tekintettel az állami adóhatóság az adózót felszólította, kimentési kérelmet terjeszthet elő. Amennyiben az állami adóhatóság a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy nem kerül sor az adózó adószámának törlésére. Az előzőek hiányában azonban, ha az adózó nem tesz eleget az adóhatóság felszólításának és mulasztását nem menti ki, az állami adóhatóság az adózó adószámának törléséről rendelkezik.

A fentiek mellett, a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a cégalapításban, cégátruházásban közreműködni kívánó személy az adóhatóságtól hatósági bizonyítványnak minősülő igazolás kiállítását kérje arról, hogy az igazolás kiállításának napján vele szemben nem áll fenn olyan akadály, amely más adózóban vezető tisztségviselőként, vagy a fentiekben meghatározott tagként történő részvétele esetén a más adózó adószáma megállapításának megtagadásához, vagy az adószám törléséhez vezetne.

Az igazolás kiállítása a 12TADRI elnevezésű adatlapon kérhető. A kérelmet elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül, illetve papír alapon is be lehet nyújtani a kérelmező lakóhelye (székhelye) szerint illetékes adóigazgatósághoz.

Az igazolás kiállítására irányuló eljárás illetékköteles. Az illeték mértéke 50.000 Ft.

A kérelemnek kötelező tartalmi eleme a kérelmező adóazonosító száma, amelynek hiányában az adóhatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Az állami adóhatóság az igazolás kiállítását abban az esetben is megtagadja, ha megállapítja, hogy a kérelmező olyan más adózó vezető tisztségviselője, vagy tagja, amellyel szemben az igazolás benyújtásakor adóregisztrációs eljárás van folyamatban.

Az igazolás kiállítása iránti kérelem elbírálásának határideje 30 nap.

Az igazolás kiállítása iránti kérelem elutasításáról szóló döntéssel szemben fellebbezésnek, valamint kimentési kérelem előterjesztésének van helye.

Ha az adóhatóság a kimentési kérelemnek helyt ad, úgy olyan igazolást állít ki a kérelmező részére, amelyen az akadály megjelölésén túl a kimentés tényét is feltünteti.

Amennyiben az igazolás kiállítására a kimentési kérelem elfogadását követően kerül sor, az igazolás kiállítása ismételt illetékfizetési kötelezettséget nem von maga után.

Az állami adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó valamennyi vezető tisztségviselője, és tagja rendelkezik az előzőekben említett 15 napnál nem régebbi igazolással, kivéve, ha megállapítja, hogy az akadály valamely igazolás kiállítását követően állt be.

Az előzőek mellett, az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását a törvényben meghatározott kizáró okokra hivatkozással nem tagadhatja meg, illetve az adózó adószámát nem törölheti, ha az adózó azon vezető tisztségviselője, tagja, akire tekintettel fennállna a törvényben meghatározott valamely akadály, az előzőekben említett, 15 napnál nem régebbi igazolással rendelkezik kivéve, ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy az igazolással kimentett akadályon kívül további akadály is fennáll az igazolással rendelkező vezető tisztségviselővel, vagy taggal szemben.

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendő ügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

Forrás: http://apeh.hu/magyar_oldalak/adoinfo/art/tajekoztatas_az_adoregisztracios_eljarassal_kapcsolatban.html, 2012. 01. 12.

Kérdésekre és kérésekre szívesen válaszolok. :)

Szép napot,

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu, szakmai blog: http://konyvelo.blogspot.com

A személyi jövedelemadó módosításása, 2012

A személyi jövedelemadó módosításával kapcsolatban felhívom figyelmüket az alábbiakra:

A személyi jövedelemadó törvény 2012. január 1-jétől általánossá tette a kifizető adóelőleg levonási kötelezettségét magánszemélyek részére számla ellenében történt kifizetések esetén. (Korábban akkor nem kellett a kifizetőnek adóelőleget megállapítania és levonnia a magánszemélytől, ha az ezt nem kérte írásos nyilatkozatában.)

A levont adóelőlegről pedig igazolást kell adni a magánszemély részére.

A kifizetőnek csak abban az esetben nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 46. § az alábbiakat tartalmazza:
 (4) A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania

a) az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre teljesítendő bevallásában;

b) a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.

5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett családi kedvezményt, adóalap-kiegészítést, valamint az érvényesített adójóváírást és az érvényesített adókedvezményt, továbbá az adóévi összesített igazoláson a11/A. § (5) bekezdésében említett esetben a rendelkezésben előírt tájékoztatást is megadja.

2012. január 11., szerda

Kötelező kamarai regisztráció

2012. január 1-jétől kezdődően minden társas és egyéni vállalkozónak regisztrálnia kell a területileg illetékes kereskedelmi- és iparkamarába. A kamarai regisztráció mellett éves kamarai hozzájárulást is kell fizetni, fejti ki az Adó szaklap 2012/1-2. számában megjelent cikk.

Az adótörvényeket módosító salátatörvény (2011. évi CLVI. törvény) 2012. január 1-jével módosította a gazdasági kamarákról szóló hatályos törvényt (1999. évi CXXI. törvény), és a tagság szabályait változatlanul hagyva, bevezeti a kötelező kamarai regisztrációt.

2012. január 1-jétől kezdődően a cégbejegyzésre kötelezett gazdálkodó szervezet a cégjegyzékbe való bejegyzését, az egyéni vállalkozó pedig a nyilvántartásba vételét követő öt munkanapon belül köteles a székhelye szerint illetékes területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásba való bejegyzését kérni.

Nem kell bejelentkeznie a kamarába a mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként végző szervezeteknek és az őstermelőknek. Ezeket a vállalkozásokat várhatóan az agrárkamara fogja nyilvántartani, azonban az agrárkamara egyelőre kötelező nyilvántartást nem vezet.

A bejelentkezéshez szükséges adatlapot elektronikusan és papíron is be lehet nyújtani, cégszerű aláírással ellátva, és mellékelni kell a kötelező kamarai hozzájárulás befizetését igazoló bizonylatot is.

A kötelező regisztrációt a kamarák is ellenőrzik, az egyéni és társas vállalkozások közhiteles nyilvántartásaiból kiindulva hivatalból is intézkedhetnek, ezekhez a nyilvántartásokhoz hozzáférési jogot biztosít a törvénymódosítás. Amennyiben a területi gazdasági kamara azt állapítja meg, hogy a gazdálkodó szervezet nem szerepel a kamarai nyilvántartásban, felszólítja, hogy e kötelezettségének öt munkanapon belül tegyen eleget. Ha a felszólítás eredménytelen marad, a területileg illetékes kamara hivatalból regisztrálja a vállalkozást, és intézkedik a kamarai hozzájárulás behajtásáról. Ez a sors várhat a 2012. január 1-jén már működő vállalkozásokra, ha önként nem regisztrálnak a főtevékenységük szerint területileg illetékes gazdasági kamaránál.

A már működő vállalkozások 2012. január 1-jétől számított 60 napon belül kötelesek kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni – ehhez persze az is szükséges, hogy mihamarabb elkészüljenek az adatlapok, az elektronikus rendszer, és értesüljenek is a vállalkozások a kötelezettségükről.

A kamarai nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak lesznek. Az elektronikus regisztrációra, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat az országos gazdasági kamara alapszabálya állapítja majd meg. A kamarák a törvény szerint 2012. június 1-jétől kötelesek biztosítani a nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosságát.

A kamarai közfeladatok ellátásához minden, a fentiekben felsorolt gazdálkodó szervezet köteles kamarai hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás összege évi 5000 forint, amit az a vállalkozás, amely tagja a kamarának, a kamarai tagdíjból levonhat. A kamarai hozzájárulást a tárgyév március 31-ig kell megfizetni a kamarai nyilvántartást vezető területi kamarának, azaz először 2012. március 31-ig.


A meg nem fizetett kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. A hozzájárulás 10–90 százalékos arányban fog megoszlani az országos és területi kamarák között.

A cikk teljes terjedelemben az Adó szaklap 2012/1-2. számában olvasható.


A szükséges nyomtatványokat ügyfeleink számára emailben küldjük.

Ha Ön nem ügyfelünk, de szeretné megkapni a nyomtatványokat, küldjön emailt erre a címre.

2012. január 3., kedd

ÚTMUTATÓ a 2012‐ben elvárt béremelésről...

Nemzetgazdasági Minisztérium

ÚTMUTATÓ
a 2012ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez

A Magyar Közlöny 2011. évi 157. számában 2011. december 22‐én megjelent a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet). Az abban foglaltak végrehajtásának elősegítése egyaránt érdeke a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a kormányzatnak.

Az Útmutató kiadásának célja, hogy szakmai segítséget nyújtson a Rendeletben foglaltak értelmezéséhez, és végső soron hozzájáruljon a 2012‐ben adó‐ és járulékteher növekedéssel érintett munkavállalók 2011. évi nettó nominális bérének megőrzéséhez, a bruttó bérek ezt szolgáló növelését célzó munkáltatói döntések meghozatalához, és így a munkáltatói adókedvezmény zökkenőmentes érvényesítéséhez.

Az elvárt béremelésnek a munkáltató döntésén alapuló végrehajtásától függetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2012. január 1‐jétől emelkedik az erről szóló 198/2011. (XII.22.) Korm.rendelet szerint havi 93 000, illetve 108 000 Ft‐ra. Az ennek  hatálya alá tartozó béreket kötelezően meg kell emelni. Az új kötelező bérminimumokra történő ráállás azonban az érintett munkavállalóknál nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez.

Törvényi háttér, a törvények és a Rendelet kapcsolata, a Rendelet hatálya
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 29. §‐ában foglaltak szerint 2012. január 1‐jétől megszűnik a munkavállalók adójóváírási lehetősége. A törvény 202. §‐a szerint szintén 2012. január 1‐jétől 1%‐ponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék. A két intézkedés együttes hatására 2012‐ben a havi szinten 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. A Rendelet e nettó nominális érték megőrzéshez szükséges béremelések mértékeit és a béremelés végrehajtásának módját határozza meg. A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a munkáltatókra, ahol a Kormány közvetlen munkavállalói kompenzációt biztosít. Ez a költségvetési célelőirányzatból megvalósuló közvetlen munkavállalói kompenzáció a költségvetési szerveknél és az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. Minden más munkáltató – ideértve a gazdasági társaságokat, az egyéni vállalkozásokat és a non‐profit szervezeteket ‐ a munkavállalók bruttó bérének a Rendeletben foglaltak szerinti emelésével biztosíthatja a bérek nettó értékének megőrzését 2012‐ben. A Rendelet az elvárt béremelés tekintetében két törvény végrehajtásához ad technikai segítséget.

a) Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvénynek a 2011. évi CLVI. törvény 446.§‐ával
történt módosítása kiegészítette a Munka Törvénykönyve 17. § (1) bekezdését egy új c)
ponttal, amely felhatalmazást adott a Kormány számára a bruttó 300 000 forint alatti
munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt
mértékének, a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékének,
valamint a munkabéremelés elvárt mértékével kapcsolatos részletes szabályoknak
rendeletben történő meghatározására. Az adó‐ és járulékváltozások 2012. évi konkrét
mértékeinek ismeretében az ellentételezés valójában a bruttó 300 000 Ft‐nál
alacsonyabb, a bruttó 216 806 Ft alatti bérek esetén válik indokolttá 2012‐ben.

A 2011. évi XCIX. törvény 6. §‐a a közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő
indulás, valamint a költségvetési támogatások tekintetében ahhoz fűz hátrányos
következményeket, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada
esetében nem hajtja végre a Rendelet szerinti (annak 2‐3. §‐ában meghatározott) elvárt
béremelést. Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy a béremeléseket részben
béren kívüli juttatásokkal biztosítsa a munkáltató. Ennek beszámítására vonatkozó
előírásokat a Rendelet 4. §‐a tartalmazza.

b) A már hivatkozott, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §‐ának (1) bekezdése szerint a
folyamatos foglalkoztatás feltételeinek megfelelő munkavállalók körében a Rendeletben
foglaltak végrehajtása esetén a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt
érvényesíthetnek a foglalkoztatók (munkáltatók). A 460. § (6) bekezdése szerinti
számítási módszerrel a béremelések 5% feletti teljes (bér és szociális hozzájárulási adó)
költségének levonása válik lehetővé.

Az adókedvezmény igénybevételének és az a) pontban jelzett szankciók alóli mentesítés
feltételeiben azonban három eltérés van:
‐ Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan
foglalkoztatott tekintetében a Rendelet szerinti ‐ annak 2‐3. §‐ában
meghatározott ‐ elvárt béremelés végrehajtásra kerül, míg a szankciók
elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében
megvalósított elvárt béremelés.
‐ Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak
esetében teljes mértékben a Rendelet 2‐3. §‐ában foglaltak szerint valósítják meg
a béremelést a foglalkoztatók (munkáltatók). A szankciók elkerülése érdekében
ugyanakkor elfogadható, hogy az elvárt béremelést a Rendelet 2‐3. és 4. §‐a
együttes alkalmazásával – tehát részben a béren kívüli juttatások növelésével –
valósítja meg a munkáltató.
‐ Az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába
beletartoznak a 2011. november 1‐je és december 31‐e közötti időszak bármely
napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások
körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók,
amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket
munkaviszonyban 2012‐ben. Az elvárt béremelést tehát ebben a szélesebb
körben kell teljes egészében a Rendelet szerinti módon végrehajtani az
adókedvezmény igénybevételéhez. A szankciók elkerüléséhez a 2011. november
1‐je és december 1‐je közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval
munkaviszonyban állók körében szükséges a munkavállalók legalább kétharmada
számára biztosítani a Rendelet 2‐3. és 4. §‐a együttes alkalmazásával az elvárt
béremelést. A személyi hatályban meglévő eltérést a Rendelet 1. §‐ának (1) és (2)
bekezdése tartalmazza. Közös azonban a személyi hatályt illetően, hogy a
Rendelet hatálya a munkaviszonyban állókra terjed ki, amely körbe beletartoznak
a munkából tartósan távol lévők, az ún. jogi állományba lévők is.

A jelzett három eltérés kivételével minden más vonatkozásban a Rendeletben foglaltak azonosan
értelmezendők a 2011. évi XCIX. törvény és a 2011. évi CLVI. törvény 460. §‐ának alkalmazása
tekintetében.

Az elvárt béremelések és a kompenzációs rendszer alapelvei
Kompenzációs célú adókedvezményre jogosult az a munkáltató, aki a Rendeletben meghatározott
elvárt béremelést minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója esetében végrehajtotta. Az
elvárt béremelés mértéke úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan
feltételek mellett ne csökkenjen.

Az adókedvezmény összege úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bérének
változatlansága esetén a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb
5%‐kal nőjenek.

Amennyiben a vállalkozás a feltételeket teljesítette, az adókedvezmény a 2012‐ben újonnan belépett
munkavállalók esetében is igényelhető. Az újonnan alakult foglalkoztatók automatikusan jogosultak a
kedvezmény igénybevételére, kivéve, ha belföldi kapcsolt vállalkozásuk által 2011‐ben, a november
1‐jét követő időszakban foglalkoztatott munkavállalót foglalkoztatnak 2012‐ben (adóörvény 460. §
(3). Utóbbi esetben az adott munkavállaló kapcsán végre kell hajtani az elvárt béremelést az
adókedvezmény igénybevételéhez.

2012. év közben visszamenőleges hatállyal végrehatott elvárt béremelés esetén – ha ezzel az elvárt
béremelés valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében teljesült az adott
hónapokra vonatkozóan ‐ a kompenzáció visszamenőlegeses is érvényesíthető (2001. évi CLVI.
törvény 460. § (2) bekezdés).

Kik igényelhetik a kompenzációt?
A kedvezményt a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó
egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó
intézmények kivételével minden munkáltató igényelheti, aki valamennyi folyamatosan
foglalkoztatott munkavállalója számára (beleértve a belföldi kapcsolt vállalkozástól a munkáltató
állományában került munkavállalót is) a Rendeletben meghatározott elvárt béremelést kizárólag a
bérek növelésével biztosította.

A kompenzáció összege
A kompenzáció összege 2012‐ben az alábbi képlet segítségével kerül meghatározásra:
X * 0,215, ha X <= 75 000
16 125 – ([X‐75 000] * 0,14), ha X > 75 000,
ahol X az adott hóban kifizetett bruttó munkabér összege.
A kedvezmény alapja a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabér,
melyet a számviteli törvényben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni.

A fenti képlet biztosítja, hogy amennyiben a munkavállaló nettó jövedelmét szinten tartotta, a
munkáltató költségei csupán 5%‐kal nőjenek.

Mely munkavállalók esetében szükséges végrehajtani a béremelést a kompenzáció
igénybevételéhez?
A béremeléseket a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalók esetében szükséges végrehajtani.
Folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónak minősül az olyan munkavállaló, aki

a) 2011‐ben a 2011. november 1‐jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt
érvényesítő kifizetővel munkaviszonyban állt (természetes személy kifizető esetében ideértve
különösen az általa egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb
körülmények között munkaviszony keretében foglalkoztatott természetes személyt);

b) 2011‐ben a 2011. november 1‐jén kezdődő időszak bármely napján az adókedvezményt
érvényesítő kifizető kapcsolt vállalkozásával – akár csak egyetlen napig – munkaviszonyban
állt (természetes személy kifizető esetében ideértve különösen az olyan egyéni cég által
munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyt, amely egyéni cégnek a kifizető vagy
közeli hozzátartozója a tagja, valamint a közeli hozzátartozója által egyéni vállalkozóként,
mezőgazdasági őstermelőként vagy egyéb körülmények között munkaviszony keretében
foglalkoztatott természetes személyt).

Az elvárt béremelés viszonyítási alapja (2011. évi rendszeres bér és referencia időszak)
Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét (összegét) és ehhez a
2011. évi viszonyítási alapot mindkét hivatkozott törvény (az alacsony keresetű munkavállalók
bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény, illetve az
egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
törvény) végrehajtása céljából az érintett ‐ havi 216.806 Ft alatt kereső munkavállalókra –
személyenként külön‐külön szükséges meghatározni. Az elvárt béremelés mértékét a Rendelet
mellékletében szereplő táblázat tartalmazza.

A Rendelet 2. § (2) bekezdése szerint az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011. évi munkabéren a
munkavállaló személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a Rendeletben együtt: rendszeres
bér) egész havi átlagát kell érteni. A Rendelet 2. § (5) bekezdése rögzíti továbbá, hogy
teljesítménybér alkalmazása esetén személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó
teljesítménybér értendő.

Az elvárt béremelés alapjául szolgáló 2011 évi rendszeres bér meghatározásának szabályai:
1. Ha a munkavállaló a referencia időszakban (lásd később) a személyi alapbéren kívül nem
részesült rendszeres bérpótlékban, és/vagy teljesítménybérben, akkor a munkavállaló 2011.
évi egész havi munkabére azonos a személyi alapbérével. Ha a személyi alapbér órabérben
került megállapításra, akkor 174‐gyel, részmunkaidő esetén ennek időarányos részével
történő szorzással kell meghatározni a havi személyi alapbért, illetve munkabért.

Ez gyakorlatilag minden munkavállalónál egyetlen személyi alapbér adat, amivel a
munkáltatónak a továbbiakban számolnia kell. Kivétel képez, ha valaki 2011. október 31‐ét
követően létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és ezt követően a személyi
alapbére még 2011‐ben megváltozott. Ebben az esetben a különböző (tehát nem egyetlen)
személyi alapbérrel díjazott időszakoknak a munkavállaló munkarendje szerinti
munkanapjaival súlyozott átlagaként kell meghatározni a 2011. évi személyi
alapbért/rendszeres bért (Rendelet 2. § (2) bekezdés d) pontja).

2. Ha a munkavállaló a referencia időszakban a személyi alapbéren kívül rendszeres
bérpótlékban is részesült, akkor a 2011. évi rendszeres bér személyi alapbér részét az 1. pont
szerint kell meghatározni. A rendszeres pótlékok pedig azok a bérpótlékok, amelyeket a
munkavállaló távolléti díjának számítása során ilyenként egyébként is figyelembe kell venni (a
Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 151/A. § (2) bekezdés). A túlórapótlék
tehát nem veendő figyelembe, a műszakpótlék viszont igen. A rendszeres pótlékoknak az
egész havi átlagát a referencia időszakban ilyen címen történt kifizetések alapján kell
meghatározni olyan módon, hogy a pótlék címen történő kifizetéseket osztani kell a
ledolgozott munkanapok számával, majd pedig szorozni kell a referencia időszak hónapjainak
a munkavállaló munkarendje szerinti átlagos munkanapjai számával, beleértve a Munka
Törvénykönyve 125. § (3) bekezdése szerinti munkaszüneti napokat is. A havi rendszeres bér
egyenlő a havi személyi alapbér és a havi rendszeres bérpótlékok összegével.

3. Teljesítménybér alkalmazása esetén személyi alapbérként a százszázalékos teljesítménynek
megfelelő teljesítménybér veendő figyelembe. A jellemző teljesítménybéres formák
esetében ez a következőket jelenti:

a) Ha a teljes összegű személyi alapbéren nyugvó teljesítménybéres bérformában a
munkavállaló százszázalékos teljesítmény esetén a személyi alapbérét kapja meg
teljesítménybérként, akkor a rendszeres bér személyi alapbér része azonos az 1. pont
szerinti személyi alapbérrel.

b) A személyi alapbérrel, illetve kisebb összegű fix bérrel kombinált teljesítménybéres
bérformában a bérezési forma fix része és a százszázalékos teljesítményhez
kapcsolódó teljesítménybér rész együttes összege képezi a rendszeres bér személyi
alapbér részét. Ennek az egész referencia időszakra vonatkozó egész havi átlagát a 2.
pontban a pótlékokra leírtakkal azonos módon kell meghatározni.

c) Nem a munkavállaló bérén, hanem az elvégzendő munka bérezésén nyugvó
teljesítménybéres bérformában a referencia időszakban szászázalékos teljesítés
esetén járó teljesítménybért kell átszámolni egész havi bérré a 2. pontban leírtak
szerint, és ez képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét.

d) Jutalékos bérformák esetén a százszázalékos teljesítés nem értelmezhető, ezért
ebben az esetben a bérforma időbér része (ha van ilyen) és a referencia időszakban
ténylegesen kifizetett jutalék együttes összegét kell átszámolni egész havi bérré a 2.
pontban leírtak szerint, és ez képezi a rendszeres bér személyi alapbér részét.

A fent leírt számítások során tehát a munkavállaló számára biztosított 2011. évi munkabér kifizetések
közül nem kell (nem lehet) figyelembe venni a teljesítménybéres bérforma részét nem képező
prémiumokat, a jutalmakat, a 13. havi béreket, a távolléti díj stb. munkabér kifizetéséket.
A számításokat a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében is a havi tényleges munkaidőre kell
elvégezni, a teljes munkaidőre való átszámítás nem alkalmazandó.

A Rendelet megfogalmazásában a 2011. évi egész havi átlagos rendszeres bér az olyan teljes havi
vagy egész hónapra átszámított bért jelenti tehát, amit a munkavállaló a teljes hónapban végzett
munka alapján 2011. év átlagában a referencia időszakban rendszeresen megkapott vagy törthónap
esetén megkapott volna. Ez a 2011. évi egész havi átlagos rendszeres bér a Rendelet melléklete
alkalmazása során mint 2011. évi munkabér veendő figyelembe.

A munkából tartósan távol lévő munkavállalók 2011. évi személyi alapbérét a Rendelet 2. § (8)
bekezdése szerint kell meghatározni, tehát a már esetleg évek óta változatlan béreket aktualizálni
kell.

Referenciaidőszak
A főszabály szerint a 2011. év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely időszak alatt a
munkavállaló személyi alapbére megegyezik a 2011. december 31‐i, illetve a 2011. november 1‐je és
december 31‐e közötti időszakban történt munkaviszony megszüntetés időpontja szerinti személyi
alapbérével. Ennek jellemző példái:

• Akinek 2011. január 1‐jét követően nem változott a személyi alapbére, annak a 2011. teljes
év béradatait kell figyelembe venni.
• Akinek 2011. év közben – legkésőbb 2011. október 31‐én ‐ változott a személyi alapbére,
annak a legutolsó évközi változás időpontjától 2011. december 31‐ig (vagy a novemberdecember
havi munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell
figyelembe venni.
• Akinek 2011. év közben – legkésőbb 2011. október 31‐én – több alkalommal változott a
személyi alapbére, annak a legutolsó évközi változás időpontjától 2011. december 31‐ig (vagy
a november‐december havi munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak
béradatait kell figyelembe venni.
• Aki 2011. év közben létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és 2011‐ben nem
változott a személyi alapbére, annak az évközi belépési időponttól számított időszak
béradatait kell figyelembe venni.
• Aki 2011. év közben létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, és 2011‐ben még év
közben – legkésőbb 2011. október 31‐én ‐ változott a személyi alapbére, annak a legutolsó
évközi változás időpontjától 2011. december 31‐ig (vagy a november‐december havi
munkaviszony megszűnési időpontig) számított időszak béradatait kell figyelembe venni.

A főszabály mellett a 2011. október 31‐ei időpontot követően történt változások tekintetében két
szabályt tartalmaz a Rendelet 2. §‐ának (2) bekezdése:

• Akinek a munkaviszonya 2011. október 31‐én fennállt, és 2011. október 31‐ét követően
megváltozott a személyi alapbére, annak e változás időpontja előtti időszakra kell a
főszabályt alkalmazni, és a 2011. október 31‐ét követő bérváltozás utáni időszakot figyelmen
kívül kell hagyni.
• Aki 2011. október 31‐ét követően létesített az adott munkáltatóval munkaviszonyt, a belépés
időpontjától számított teljes 2011. évi időszak béradatait kell figyelembe venni, akkor is, ha
közben a személyi alapbér még 2011‐ben megváltozott.

A fentiek alapján az elvárt béremelés vonatkozik arra a munkavállalóra is, akinek a munkaviszonya
2011. november 1‐jét követően az adott munkáltatónál megszűnt, és 2012‐ben a munkáltatóval (a
kompenzáció igénybevétele szempontjából ideértve a belföldi kapcsolt vállalkozást is) 2012‐ben újra
munkaviszonyt létesített.

Az elvárt béremelés
A Rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a munkáltató a 2. § (2) bekezdés szerinti személyi alapbér
emelésével tehet eleget az elvárt béremelésnek. A 2. § (5) bekezdésére is figyelemmel ez azt jelenti,
hogy

• időbér esetén valóban a 2011. évi személyi alapbér emelését szükséges a 3. § (1)‐(2)
bekezdésben foglaltak szerint végrehajtani,
• teljesítménybér esetén (ideértve az időbérrel – fix bérrel ‐ kombinált teljesítménybéres
formákat) valójában a 2011. évi teljesítménybért kell a megfelelő mértékben megemelni.
Rendszeres bérpótlék esetén a személyi alapbér (teljesítménybér) emelése mértékének
meghatározására választási lehetőséget biztosít a Rendelet:
• A 3. § (2) bekezdése szerint a 2011. évi rendszeres bérpótlékok figyelembevételével kell
meghatározni a személyi alapbér (teljesítménybér) emelés mértékét, ami a személyi
alapbértől függő pótlékok növekedését is maga után vonja.
• A 3. § (3) bekezdése egyszerűbb megoldásként – az adminisztrációs teher csökkentését
célozva ‐ a munkáltató számára biztosítja annak lehetőségét, hogy rendszeres bérpótlékok
fizetése esetén is a 2011. évi személyi alapbér alapján – a 2011. évi rendszeres bérpótlékok
figyelmen kívül hagyásával állapítsa meg és hajtsa végre az elvárt mértékű béremelést. Ez
az egyszerűsített eljárás alkalmazható a teljesítménybéres bérformában dolgozóknál is a
teljesítménybér emelésével, abban az esetben, ha a teljesítménybér mellett rendszeres
bérpótlék fizetésére is sor került 2011‐ben.

Tolerancia
Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan az adótörvény
464/A. és 464./B §‐ai1 a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, amennyiben
• az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább
90%‐ában teljes mértékben teljesítette, és
• az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az
adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló
létszámának és 300 Ft‐nak a szorzatát, és
• amennyiben az érintett munkavállaló az ellenőrzés megkezdésekor még a munkáltatóval állt
munkaviszonyban, a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól
hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az
ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan
foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette.
Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15%‐ának megfelelő,
de legalább 100.000 Ft mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni. Mentesül a bírság alól az a
munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló
tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta (Az
adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 172. § (20d) bekezdése).
*‐*‐*‐*

Példák az elvárt bérnövekedés teljesítésére

Személyi alapbér bérpótlék nélkül
Ha a 2011. évi személyi alapbér mértéke nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011.
évi személyi alapbér 26%‐os növelésével megvalósul az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont).
Ha a 2011. évi személyi alapbér mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Melléklet 2.
pontja szerinti táblázat 2011. évi személyi alapbérnek (ami ebben az esetben megegyezik a 2011. évi
munkabérrel) megfelelő sorában szereplő összeggel kell növelni a 2011. évi személyi alapbért az
elvárt béremelés megvalósítása érdekében (3. § (1) bekezdés b) pont és (2) bekezdés).
1. számú példa: A 2011. évi személyi alapbér 40.000 Ft/hó (részmunkaidő). Elvárt emelés:
40.000*0,26 = 10.400. Tehát 50.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt
béremelés.

2. számú példa: 2011. évi személyi alapbér 120.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 115.801 – 121.700
bérsávban: 12.600 Ft/hó. Tehát 132.600 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az
elvárt béremelés.

3. számú példa: A 2011. évi személyi alapbér 78.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 74.401–80.300
bérsávban: 14.700 Ft/hó. Tehát 92.700 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt
béremelés. Ez esetben azonban valójában a személyi alapbért a minimálbér új összegére, 93.000
Ft/hó összegre kell emelni, mégpedig 2012. január 1‐jétől, ha a példa teljes munkaidős
munkavállalóra vonatkozik.
1 Megállapította a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény
121. §‐a

4. számú példa: A 2011. évi személyi alapbér 85.000 Ft/hó. Elvárt emelés a 80.301 – 86.200
bérsávban: 14.400 Ft/hó. Tehát 99.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt
béremelés. E példában így nem elég a teljes munkaidős munkavállaló esetében a minimálbér 2012.
évi 93.000 Ft‐os összegére felemelni a teljes személyi alapbért az elvárt béremelés
megvalósulásához.

Személyi alapbér + rendszeres bérpótlékok
A Rendelet szerint ebben az esetben a személyi alapbér növelésével eleget lehet tenni az elvárt
béremelésnek, mivel az alapbér növelése esetén a rá vetülő bérpótlékok összege is emelkedik.
Ha a 2011. évi rendszeres bér nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi személyi
alapbér 26%‐os növelésével – a személyi alapbérre vetülő bérpótlékok emelkedésével együtt ‐
valósul meg az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont).

Ha a 2011. évi rendszeres bér mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Rendelet 3. §
(1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti módon kell meghatározni a szükséges személyi
alapbér‐emelést.

Ez esetben a munkáltató azonban választhatja az 3. § (3) bekezdés szerinti egyszerűsített megoldást
is, tehát a rendszeres bérpótlékok számítása nélkül határozza meg a személyi alapbér növelését: a
Melléklet 2. pontja szerinti táblázat 2011. évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő
összeggel kell növelni a 2011. évi személyi alapbért az elvárt béremelés megvalósítása érdekében.
Az alábbi példák nem az egyszerűsített megoldásra vonatkoznak.

5. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 50.000 Ft/hó, személyi alapbér 45.000 Ft/hó
(részmunkaidő). Személyi alapbér emelés: 45.000*0,26 = 11.700. Tehát 56.700 Ft/hó 2012. évi
személyi alapbér esetén valósul meg az elvárt béremelés, annak figyelembevételével, hogy
bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.

6. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 65.000 Ft/hó, személyi alapbér 58.000 Ft/hó
(részmunkaidő). A 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 58.000/65.000=0,892. A 65.000 Ft/hó
rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabér‐emelés: 15.300
Ft/hó. Ez a 2011. évi személyi alapbér 15.300*0,892 = 13.648 Ft/hó növelésével, tehát 71.648 Ft/hó
2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés
arányában emelkednek.

7. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 85.000 Ft/hó, személyi alapbér 78.000 Ft/hó. A 2011. évi
személyi alapbér/rendszeres bér: 78.000/85.000=0,918. A 85.000 Ft/hó rendszeres bér szintjén a
Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 14.400 Ft/hó. Ez a 2011. évi személyi
alapbér 14.400*0,918 = 13.219 Ft/hó növelésével, tehát 91.219 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel
érhető el. Mivel a minimálbér szabály alapján teljes munkaidő esetén a személyi alapbér nem lehet
kevesebb havi 93.000 Ft‐nál, valójában a személyi alapbért az elvárt munkabéremeléshez
szükségesnél nagyobb mértékben, az új minimálbérre meg kell emelni. A bérpótlékok a személyi
alapbér növekedés arányában emelkednek.

8. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 175.528 Ft/hó, személyi alapbér 163.000 Ft/hó. A 2011. évi
személyi alapbér/rendszeres bér: 163.000/175.528=0,929. A 175.528 Ft/hó rendszeres bér szintjén a
Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 10.000 Ft/hó. Ez a 2011. évi személyi
alapbér 10.000*0,929 = 9.290 Ft/hó növelésével, tehát 172.290 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel
érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.

9. számú példa: 2011. évi rendszeres bér 218.300 Ft/hó, személyi alapbér 200.000 Ft/hó. Mivel a
2011. évi rendszeres bér meghaladja a 216.805 Ft/hó összegű felső határt, annak ellenére, hogy a
személyi alapbér nem éri el a 216.805 Ft/hó összeget, a személyi alapbért nem szükséges emelni.

Teljesítménybér bérpótlék nélkül
Teljesítménybér esetén a Rendelet alkalmazásában személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez
kapcsolódó teljesítménybért kell érteni (2. § (5) bekezdés).

Ha a 2011. évi teljesítménybér (személyi alapbér) mértéke nem haladja meg az 59.600 Ft/hó
összeget, akkor a 2011. évi teljesítménybér (személyi alapbér) 26%‐os növelésével megvalósul az
elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont).

Ha a 2011. évi teljesítménybér (személyi alapbér) mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget,
akkor a Rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdése szerinti módon kell meghatározni a
szükséges személyi alapbér‐emelést.

A következőkben a hivatkozások az 5‐6. oldalon szereplő teljesítménybéres bérformákra történnek.

3a) pont: Százszázalékos teljesítés esetén a személyi alapbér jár
Az ide vonatkozó példák megegyeznek a fenti 1‐4. számú példákkal, mert a személyi alapbér
megfelelő emelése biztosítja a százszázalékos teljesítéshez tartozó teljesítménybért.

3b) pont: Százszázalékos teljesítés esetén fix bér + teljesítménybér jár

10. számú példa: 2011. évi fix bér: 60.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 15.000 Ft. A 2011. évi
teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is)
tehát 75.000 Ft/hó (részmunkaidő), aminek szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt
munkabéremelés: 14.700 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők
módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés).

Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 74.700
Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Alternatív megoldásként a fix bért
változatlanul is hagyhatja, és a teljesítménybér részt emeli fel 29.700 Ft/hó összegre. Természetesen
lehetséges olyan megoldás is, hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy az emelések
együtt kiadják a 14.700 Ft/hó növekményt.

Ha a teljesítménybér rész a fix bér rész arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix
bér emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a
14.700 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: 60.000/75.000*14.700 = 11.760
Ft/hó. A teljesítménybér rész 15.000/75.000*14.700 = 2.940 Ft/hó növekményével együtt
megvalósul a 14.700 Ft/hó rendszeres bér növekmény.

11. számú példa: 2011. évi fix bér: 70.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft. A 2011. évi
teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is)
tehát 105.000 Ft/hó (a minimálbér alatti fix bér ellenére a teljesítménybér miatt a példa vonatkozhat
teljes munkaidősre), aminek szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés:
13.200 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet
eleget (3. § (5) bekezdés).

Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 83.200
Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és
a teljesítménybér részt emeli fel 48.200 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is,
hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a 13.200 Ft/hó növekményt.
Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér
emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a
13.200 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: 70.000/105.000*13.200 = 8.800
Ft/hó. A teljesítménybér rész 35.000/105.000*13.200 = 4.400 Ft/hó növekményével együtt
megvalósul a 13.200 Ft/hó rendszeres bér növekmény.

12. számú példa: 2011. évi fix bér: 190.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft. A 2011. évi
teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is)
tehát 225.000 Ft/hó. Mivel a 2011. évi rendszeres bér meghaladja a 216.805 Ft/hó összegű felső
határt, annak ellenére, hogy a bérforma fix része nem éri el a 216.805 Ft/hó összeget, a
teljesítménybér‐tényezőket nem szükséges módosítani.

3c) pont: Százszázalékos teljesítés esetén az elvégzett munka bére jár

13. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi
alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 57.000 F/hó (részmunkaidő). A Melléklet 1. pontja
alapján az elvárt munkabéremelés 57.000*0,26 = 14.820 Ft. Azonos százszázalékos 2012. évi
teljesítmény esetén a teljesítménybérnek el kell érnie a 71.820 Ft/hó összeget. A munkáltató az
elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés). Ezt
úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 26%‐kal
megnöveli.

14. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi
alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 94.000 Ft/hó. A munkavállaló teljes munkaidőben
dolgozik. A munkakör ellátása középfokú képesítést igényel. A Melléklet 2. pontja táblázata alapján
elvárt munkabéremelés: 13.800 Ft/hó. Ez havi 107.800 Ft/hó teljesítménybért biztosítana
százszázalékos teljesítmény mellett. Ez azonban nem éri el a garantált bérminimum 2012. évi 108.000
Ft/hó kötelező összegét, amihez 14.000 Ft/hó emelés szükséges. A garantált bérminimumot úgy
biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 14.000/94.000 =
14,9%‐kal ‐ mégpedig 2012. január 1‐jétől ‐ megnöveli.

15. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi
alapbér, egyúttal a példában rendszeres bér is) 180.000 Ft/hó. Melléklet 2. pontja táblázata alapján
elvárt munkabéremelés: 9.500 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér
tényezők módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés). ). Ezt úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a
munka (munkák) bértételét, a normaidő bérét 9.500/180.000 = 5,3%‐kal megnöveli.

3d) pont: Jutalékos bérforma fix bérrel kombinálva

16. számú példa: 2011. évi fix bérrel kombinált jutalék (a Rendelet alkalmazásában egyúttal a
példában rendszeres bér is) 120.000 Ft/hó, amelyből a fix bér 100.000 Ft/hó. A Melléklet 2. pontja
táblázata alapján elvárt béremelés 12.600 Ft/hó.

A munkáltató az elvárt béremelésnek úgy tehet eleget, hogy egyrészt 100.000/120.00*12.600 =
10.500 Ft/hó összeggel megemeli a fix bért, így a megemelt fix bér 110.500.‐ Ft/hó. Másrészt a
jutalék arányosan növekvő összegét a teljesítmény‐tényezők módosításával határozza meg a
munkáltató.

3d) pont: Tiszta jutalékos bérforma

17. számú példa: 2011. évi tiszta jutalék (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a
példában rendszeres bér is) 120.000 Ft/hó. Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt
munkabéremelés: 12.600 Ft/hó. A munkáltató az elvárt béremelésnek a teljesítménybér tényezők
módosításával tehet eleget (3. § (5) bekezdés). Ezt úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a
forgalomarányos jutalékot növeli 12.600/120.000 = 10,5%‐kal.

A munkavállalónak a bérforma részét nem képező ‐ munkaszerződés szerinti ‐ személyi alapbérét a
jutalék növelésének arányában indokolt emelni.

18. számú példa: 2011. évi tiszta jutalék (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér, egyúttal a
példában rendszeres bér is) 250.000 Ft/hó. Mivel a 2011. évi rendszeres bér meghaladja a 216.805
Ft/hó összegű felső határt, a teljesítménybért nem szükséges emelni.

Teljesítménybér + rendszeres bérpótlékok
A Rendelet szerint ebben az esetben a teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér)
növelésével eleget lehet tenni az elvárt béremelésnek, mivel a teljesítménybér (személyi alapbér)
növelése esetén a rá vetülő bérpótlékok összege is emelkedik.

Teljesítménybér esetén a Rendelet alkalmazásában személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez
kapcsolódó teljesítménybért kell érteni (2. § (5) bekezdés).

Ha a 2011. évi rendszeres bér nem haladja meg az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a 2011. évi
teljesítménybér (személyi alapbér) 26%‐os növelésével – a személyi alapbérre vetülő bérpótlékok
emelkedésével együtt ‐ valósul meg az elvárt béremelés (3. § (1) bekezdés a) pont).

Ha a 2011. évi rendszeres bér mértéke meghaladja az 59.600 Ft/hó összeget, akkor a Rendelet 3. §
(1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdéses szerinti módon kell meghatározni a szükséges
teljesítménybér (személyi alapbér) emelést. Ez esetben a munkáltató választhatja az 3. § (3) bekezdés
szerinti egyszerűsített megoldást is, tehát a rendszeres bérpótlékok számítása nélkül határozza meg a
teljesítménybér (személyi alapbér) növelését. Az egyszerűsített megoldás választása esetén a
Melléklet 2. pontja szerinti táblázat 2011. évi százszázalékos teljesítménybérnek megfelelő sorában
szereplő összeggel kell növelni a 2011. évi teljesítménybért.

Az alábbi példák nem az egyszerűsített megoldásra vonatkoznak.

A következőkben a hivatkozások az 5‐6. oldalon szereplő teljesítménybéres bérformákra történnek.

3a) pont: Százszázalékos teljesítés esetén a személyi alapbér jár

19. számú példa: A 2011. évi rendszeres bér 50.000 Ft/hó, személyi alapbér 40.000 Ft/hó
(részmunkaidő). Elvárt emelés: 40.000*0,26 = 10.400. Tehát 50.400 Ft/hó 2012. évi személyi alapbér
esetén valósul meg az elvárt béremelés, mivel a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés
arányában emelkednek.

20. számú példa: 2011. évi rendszeres bér: 131.233 Ft, személyi alapbér 120.000 Ft/hó. A 2011. évi
személyi alapbér/rendszeres bér: 120.000/131.233 = 0,914. A 131.233 Ft/hó rendszeres bér szintjén
a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 11.900 Ft. Ez a 2011. évi személyi
alapbér 11.900*0,914 = 10.877 Ft/hó növelésével, tehát 130.877 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel
érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés arányában emelkednek.

3b) pont: Százszázalékos teljesítés esetén fix bér + teljesítménybér jár

21. számú példa: 2011. évi fix bér: 100.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft, rendszeres
bérpótlék: 15.000 Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) tehát
135.000 Ft, rendszeres bér pedig 150.000 Ft/hó. A 2011. évi személyi alapbér (teljesítménybér)
/rendszeres bér: 135.000/150.000 = 0,9. A rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata
alapján elvárt munkabéremelés: 11.000 Ft/hó. Ez a teljesítménybér 11.000*0,9 = 9.900 Ft/ hó
növelésével érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér (teljesítménybér) növekedés
arányában emelkednek.

A munkáltató a teljesítménybér tényezők módosításával biztosíthatja a teljesítménybér 9.900 Ft/hó
összegű növekedését.

Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 109.900
Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és
a teljesítménybér részt emeli fel 44.900 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is,
hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a 9.900 Ft/hó növekményt.
Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér
emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekményével együtt megvalósuljon a
9.900 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér rész növelése: 100.000/135.000*9.900 =
7.333 Ft/hó. A teljesítménybér rész 35.000/135.000*9.900 = 2.567 Ft/hó növekményével együtt
megvalósul a 9.900 Ft/hó teljesítménybér növekmény.

3c) pont: Százszázalékos teljesítés esetén az elvégzett munka bére jár

22. számú példa: 2011. évi százszázalékos teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi
alapbér) 150.000 Ft/hó, rendszeres bérpótlék 13.000 Ft/hó, a rendszeres bér tehát 163.000 Ft/hó. A
2011. évi személyi alapbér (teljesítménybér) /rendszeres bér: 150.000/163.000 = 0,92. A rendszeres
bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 10.500 Ft/hó. Ez a
teljesítménybér 10.500*0,92 = 9.660 Ft/ hó növelésével érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi
alapbér (teljesítménybér) növekedés arányában emelkednek.

A munkáltató a teljesítménybér növelésnek a teljesítménybér tényezők módosításával tehet eleget
(3. § (5) bekezdés). Ez úgy biztosíthatja a munkáltató, hogy a munka (munkák) bértételét, a
normaidő bérét 9.660/150.000 = 6,4%‐kal megnöveli.

3d) pont: Jutalékos bérforma fix bérrel kombinálva
Az ide vonatkozó példa megegyezik a 21. számú példával, azzal a ‐ számításokat nem befolyásoló –
eltéréssel, hogy a 2011. évi százszázalékos teljesítménybér helyett a 2011. évi jutalék havi átlagos
összegét kell figyelembe venni.

3d) pont: Tiszta jutalékos bérforma
Tiszta jutalékos bérforma esetén bérpótlék fizetése nem jellemző.
Béren kívüli juttatások növekményének figyelembevétele
A kompenzáció igénylésének feltételétől eltérően az alacsony keresetű munkavállalók bérének
emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény alkalmazása
szempontjából az elvárt béremelés részben biztosítható a béren kívüli juttatások 2012. évi
növekményével is. A beszámítható növekmény azonban nem haladhatja meg az elvárt béremelés
25%‐át (Rendelet 4. §‐a).

23. számú példa (a 8. számú példa béradatainak figyelembevételével)
2011. évi rendszeres bér 175.528 Ft/hó, személyi alapbér 163.000 Ft/hó. A 175.528 Ft/hó rendszeres
bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt munkabéremelés: 10.000 Ft/hó.
A munkavállaló 2011. évben 200.000 Ft, tehát 16.667 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásban részesült.
2012‐re 220.000 Ft, tehát 18.333 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásra szerzett jogosultságot. A
Rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a béren kívüli juttatás 2012. évi növekményét a nettó növekmény
130,94%‐aként kell meghatározni. Ez (18.333‐16.667)*1,3094 = 2.181 Ft/hó. A 2.181 Ft/hó
növekmény kisebb a 10.000 Ft/hó elvárt béremelés 25%‐ánál, azaz 2.500 Ft/hó összegnél. Ezért a
teljes növekménnyel csökkenthető a valódi munkabéremeléssel biztosítandó elvárt béremelés, ami
így 10.000 ‐2.181 = 7.819 Ft/hó összegre csökken.

A példában a 2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 163.000/175.528=0,929. Az elvárt
béremelés bér része a 2011. évi személyi alapbér 7.819*0,929 = 7.264 Ft/hó növelésével, tehát
170.264 Ft/hó 2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér
növekedés arányában emelkednek.

24. számú példa (a 21. számú példa béradatainak figyelembevételével)

2011. évi fix bér: 100.000 Ft, százszázalékos teljesítménybér: 35.000 Ft, rendszeres bérpótlék: 15.000
Ft. A 2011. évi teljesítménybér (a Rendelet alkalmazásában személyi alapbér) tehát 135.000 Ft,
rendszeres bér pedig 150.000 Ft/hó. A rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján
elvárt munkabéremelés: 11.000 Ft/hó.

A munkavállaló 2011. évben 120.000 Ft, tehát 10.000 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásban részesült.
2012‐re 150.000 Ft, tehát 12.500 Ft/hó nettó béren kívüli juttatásra szerzett jogosultságot. A
Rendelet 4. § (2) bekezdése szerint a béren kívüli juttatás 2012. évi növekményét a nettó növekmény
130,94%‐aként kell meghatározni. Ez (12.500‐10.000)*1,3094 = 3.274 Ft/hó. A 3.274 Ft/hó nagyobb a
11.000 Ft/hó elvárt béremelés 25%‐ánál, tehát 2.750 Ft/hó összegnél. Ezért nem a teljes
növekménnyel, hanem 2.750 Ft/hó összeggel csökkenthető a valódi munkabéremeléssel biztosítandó
elvárt béremelés, ami így 11.000–2.750 = 8.250 Ft/hó összegre csökken.

A példában a 2011. évi személyi alapbér (teljesítménybér) /rendszeres bér: 135.000/150.000 = 0,9. Az
elvárt béremelés bér része a teljesítménybér 8.250*0,9 = 7.425 Ft/ hó növelésével érhető el úgy,
hogy a bérpótlékok a személyi alapbér (teljesítménybér) növekedés arányában emelkednek.
A munkáltató a teljesítménybér tényezők módosításával biztosíthatja a 7.425 Ft/hó növekedést.
Ha a teljesítménybér rész nem függ a fix bér mértékétől, akkor például felemelheti a fix bért 107.425
Ft/hó összegre és a teljesítménybér részt változatlanul hagyja. Vagy a fix bért hagyja változatlanul, és
a teljesítménybér részt emeli fel 42.425 Ft/hó összegre. Természetesen lehetséges olyan megoldás is,
hogy mindkét bértényezőt emeli a munkáltató úgy, hogy együtt kiadja a 7.425 Ft/hó növekményt.
Ha a teljesítménybér rész a fix bér arányában került megállapításra, akkor erre tekintettel a fix bér
emelésénél lehet úgy eljárni, hogy a teljesítménybér rész növekménnyel együtt megvalósuljon a
7.425 Ft/hó növekmény. Ennek számítási módja: Fix bér növelése: 100.000/135.000*7.425 = 5.500
Ft/hó. A teljesítménybér rész 35.000/135.000*7.425 = 1.925 Ft/hó növekményével együtt
megvalósul a 7.425 Ft/hó teljesítménybér növekmény.

Munkaidő változás kezelése

A Rendelet 2. § (6) bekezdése a 2011. évi (bázis) adatok átszámítását írja elő abban az esetben, ha a
munkavállaló munkaideje 2011. október 31‐ét követően megváltozik.

25. számú példa (a 2. számú példa alapulvételével, tehát nincs rendszeres bérpótlék és nincs
teljesítménybér)

2011. évi személyi alapbér teljes munkaidő mellett 120.000 Ft/hó. A teljes munkaidő változatlansága
esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint 12 600 Ft/hó lenne.

Ha a munkaidő 6 órára csökken, az elvárt béremelés számítása a következő: A 6 órára átszámított
2011. évi személyi alapbér: 120.000/8*6=90.000 Ft/hó. 90.000 Ft/hó személyi alapbér (a példában
egyúttal rendszeres bér) esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint 14.100 Ft/hó. Ezért
a munkavállaló 6 órára biztosított 2012. évi 104.100 Ft/hó személyi alapbére mellett teljesül az elvárt
béremelés.

26. számú példa (a 6. számú példa alapulvételével, tehát van rendszeres bérpótlék, de nincs
teljesítménybér)

2011. évi rendszeres bér 65.000 Ft/hó, személyi alapbér 58.000 Ft/hó 4 órás részmunkaidő esetén. A
2011. évi személyi alapbér/rendszeres bér: 58.000/65.000=0,892. A részmunkaidő változatlansága
esetén a 65.000 Ft/hó rendszeres bér szintjén a Melléklet 2. pontja táblázata alapján elvárt
munkabér‐emelés: 15.300 Ft/hó lenne.

Ha a munkaidő 8 órára emelkedik, az elvárt béremelés számítása a következő: A 8 órára átszámított
2011. évi rendszeres bér 65.000/4*8=130.000 Ft/hó, amiből a személyi alapbér: 58.000/4*8=116.000
Ft/hó. 130.000 Ft/hó rendszeres bér esetén az elvárt béremelés a Melléklet 2. pontja szerint 11.900
Ft/hó. Ez a személyi alapbér 11.900*0,892 = 10.615 Ft/hó növelésével, tehát 126.615Ft/hó 8 órás
2012. évi személyi alapbérrel érhető el úgy, hogy a bérpótlékok a személyi alapbér növekedés
arányában emelkednek.

Budapest, 2011. december 23.