Kell-e bevallást készíteni, ha nem volt jövedelme 2011-ben?

Május 17-én a BORS újság 24-25. oldalán megjelent egy cikk az SZJA, azaz személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos teendőkről.

A cikk segítséget próbál nyújtani az adózó személyeknek, azonban téves információkat tartalmaz. Rögtön az első cikkrész azt taglalja, hogy: "Mi a teendő adózási szempontból, ha valakinek nem volt jövedelme? Amennyiben egyáltalán nem volt jövedelme, elegendő, ha aláírja a papírt, de tudnia kell, hogy nullás adattartalommal is be kell küldeni."

Ez viszont nem egyezik a NAV által kiadott, 2011. évi SZJA bevallás hivatalos útmutatójában olvasható információval.

A kiadvány első oldalán ugyanis ez található: "Kérjük mielőtt a bevallás útmutatóját tanulmányozná, feltétlenül olvassa el, mely esetekben nem kell Önnek egyáltalán bevallást benyújtania. [...] Ha Ön az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag adómentes jogcímen szerzett jövedelmet. Az adómentes juttatásokat, a juttatáskor kapott igazolások 'mentes' jogcímmel tartalmazzák."

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendőügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.

További kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal.

Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu

Ki fizeti meg az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat?

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak 2012-től élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. 


Amennyiben Ön úgy érzi, ebbe a kategóriába tartozik, keressen meg és elmondom Önnek a következő teendőket.


De kinek kell megfizetni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat?

Mennyi az élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke?

Mi az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megfizetésének a határideje?

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj alá tartozó tevékenységnek minősül:

• élelmiszer-termelési, tenyésztési, vagy kísérleti célból tartott állatok forgalmazása;
• élelmiszer-, vagy takarmány-termelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag forgalmazása; 
• élelmiszer előállítás vagy forgalmazás, beleértve a vendéglátást és közétkeztetést;
• takarmány előállítás vagy forgalmazás;
• állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása;
• növényvédő-szer, termésnövelő anyag vagy EK műtrágya előállítása vagy forgalmazása;
• állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, további feldolgozása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala;
• élő állat szállítást végző vállalkozás, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatvásár üzemeltetése;
• szaporítóanyag előállítása vagy tárolása;
• növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése;
• állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának határideje május 31., a bevallást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) részére kell teljesíteni. A díjat két egyenlő részletben kell befizetni július 31-ig és a következő év január 31-ig. Az eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknak a bevallási határidőig lezárt üzleti év alapján kell bevallaniuk.

A díj mértéke jellemzően az érintett tevékenységből származó előző évi nettó árbevétel illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1%-a. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege kizárólag annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette. 

Fontos megjegyezni, hogy a díj alapja nem a teljes tevékenységből származó, hanem kizárólag a fenti tevékenységekből származó árbevétel, illetve jövedelem, vagyis amelyekre az élelmiszerlánc-felügyelet kiterjed.

Könnyítést tartalmaz a törvény a termelői szerveződés, vagy a tagjai által alapított vállalkozáson keresztül történő értékesítés esetére, amikor is a bevétel után számítandó felügyeleti díjat maga a termelői szerveződés vagy vállalkozás is megfizetheti akkor, ha a fizetési kötelezettséget a szerveződés vagy vállalkozás szerződésben átvállalta.

Egyszerűsített bevallás és százalékos díj helyetti átalánydíj vonatkozik a kizárólag végső fogyasztó számára értékesítő mikro-vállalkozásokra, amelyek évi húszezer forint összegű felügyeleti díjat kötelesek fizetni. továbbá kisvállalkozásokra is, melyek évi hétszázezer forint díj mellett az egyszerűsített bevallást választhatják.

Mentesülnek a felügyeleti díj bevallása és megfizetése alól a mezőgazdasági kistermelők, vagyis azok az őstermelők, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.

Könnyítést tartalmaz a törvény abban az esetben is, ha a felügyeleti díj összege nem éri el az ezer forintot. Ebben az esetben be kell vallani, de nem kell megfizetni a díjat.

A bevallást elektronikus úton kell teljesíteni, amelynek használatához a bevallásra kötelezett vagy annak meghatalmazottja részéről ügyfélkapus regisztráció szükséges. Az ügyfélkapus rendszer aktiválását bármelyik okmányirodában, kormányhivatali és adóhatósági ügyfélszolgálaton és a külképviseleteken személyesen lehet kezdeményezni, részletesebb információ a Kormányzati portálon található.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének részletes szabályairól szóló végrehajtási rendeletet ad ki áprilisban. Ezzel összhangban a bevallást támogató elektronikus rendszert a NÉBIH 2012. május 1-én helyezi üzembe honlapján.

A díjat a NÉBIH részére átutalással kell megfizetni. A bevallási vagy fizetési kötelezettség elmulasztása vagy késedelme esetén a hatóság mulasztási bírságot, illetve késedelmi pótlékot szabhat ki, amelynek legmagasabb összege ötszáz millió forint.

Amennyiben Ön úgy érzi, ebbe a kategóriába tartozik, keressen meg és elmondom Önnek a következő teendőket.

További információ itt, a NÉBIH honlapján.

A bejegyzéshez forrásként használtuk: http://vallalkozas-okosan.blog.hu/2012/05/02/elelmiszerlanc_felugyeleti_dij_1

Az elektronikus számla felváltja a papír alapú számlákat

Az elektronikus számla a következő években felváltja és háttérbe szorítja a papíralapú számlákat. Ez tény, mint ahogyan az is, hogy az e-mail teljesen felváltotta a telefaxot. Ennek alapvető oka, hogy az elektronikus számla jóval olcsóbb és hatékonyabb, mint elődje.


Íme, néhány érv az elektronikus számla mellett. Ha Ön is szeretne áttérni erre a korszerű, egyszerű, praktikus és környezetkímélő számlázási módra, vagy további információkra van szüksége, keressen meg!

• Az elektronikus számlát nem kell kinyomtatnunk, így megtakarítjuk a papír és a nyomtatás költségeit. Az előállítással kapcsolatos kiadások mellett teljes mértékben megszabadulunk a boríték- és postaköltségektől, illetve az esetenként felmerülő faxköltségtől is. A számlamásolat kiküldése egyetlen gombnyomás! Megtakarítjuk továbbá az élőmunka ráfordítás költségeit is, mivel a számlák nyomtatása, borítékolása, a borítékok címzése, esetleg etikett címke felragasztása, a küldemények postakönyvbe történő felvezetése, a postai ügyintézés és a kinyomtatott számlák lefűzése mind élőmunkát igénylő feladatok.


• Az elektronikus számlákat természetesen elektronikus úton továbbítjuk vevőink felé, így az szinte azonnal megérkezik. Az átvételről minden esetben pontos dátummal megjelölt visszaigazolást kap a Szállító.


• Papír alapú számlák legalább 3 példányban készülnek (vevő, szállító, könyvelés), de gyakori hogy a belső nyilvántartási rendek miatt azokból több másolat is készül. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírja a számviteli bizonylatok 8 évig történő megőrzését. Az így keletkező papírhalmaz kezelése és tárolása komoly feladat és nem elhanyagolható költség.


• Elektronikus számlák esetén a kezeléssel és tárolással kapcsolatos költségeket megtakaríthatja.


• Az elektronikus számlák a párhuzamos tárolási rendszernek köszönhetően nem vesznek el, vagy sérülnek meg. Bármikor, pár gombnyomással akár évekre visszamenőleg is másodpercek alatt visszakereshetők. Nem lesz többé elveszett számlája!


• Az elektronikus számla fontos tulajdonsága, hogy minden egyes példánya eredetinek és hitelesnek tekintendő. Így az elektronikus számla alkalmazásával nincs szükség hiteles számlamásolatok készítésére a bizonylat elvesztése esetén, mivel azt tetszőleges mennyiségben sokszorosíthatja.


• Az elektronikus számla használatával nő cége presztízse. Innovatív és környezetkímélő megoldás lévén sok esetben illik a vállalatok által megfogalmazott arculathoz, küldetéshez. Egyes uniós tagországokban 2012-től az állami szektorban csak ezt a bizonylatolási módot használják. Hazánkban is egyre több multinacionális cég – felismerve annak előnyeit- beszállítói felé előírja az elektronikus bizonylatolást.

Ha Ön is szeretne áttérni erre a korszerű, egyszerű, praktikus és környezetkímélő számlázási módra, vagy további információkra van szüksége, keressen meg!

Mint az iroda vezetője, és mint gyakorlott könyvelő, a mai kiszámíthatatlan gazdasági helyzetben fontosnak tartom azt, hogy ügyfeleimet és leendőügyfeleimet folyamatosan informáljam azokról az aktuális adó- és egyéb törvényi változásokról, amelyek befolyásolják a vállalkozás eredményességét.


Kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal.


Pósa Lívia
könyvelő és bérszámfejtő tanácsadó
+36309944016
posalivia.piroska@upcmail.hu
www.goldaccountant.hu