A megváltozott munkaképességű vállalkozókat érintő szociális hozzájárulási adó változása

2012. július 1-jétől a megváltozott munkaképességű személyek bizonyos köre mentesül a szociális hozzájárulási adó meghatározott mértékű megfizetése alól.

Az új rendelkezések szerint az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjára tekintettel terhelő adóból legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékáig adókedvezmény illeti meg.

A kedvezmény azon egyéni vállalkozók és tagok után érvényesíthető, akik 2011. december 31. napján I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak és jelenleg rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülnek.

A kedvezmény érvényesíthető továbbá akkor is, ha a vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

Forrás

A gazdasági társaságokról szóló törvények 2012. évi főbb változásairól

Az év elején a Ctv.-ben életbe lépett módosítások után következzenek azok, amelyek 2012. március 1. napjától hatályosak.

Az új törvény megszünteti az ügyvédi székhelyszolgáltatást. A cég a székhely-, telephely- és fióktelep-használat jogszerűségét igazolni köteles. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a használat jogszerűségét igazoló irat a Ctv. új módosított 3. számú melléklete szerint is a bejegyzés és a változásbejegyzés kötelező kelléke. Másrészt, hogy az átmeneti rendelkezések alapján adataik első változásakor, ennek hiányában legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani a cég székhely-, telephely- és fióktelep-használat jogszerűségét igazoló iratokat. Ezt illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése mellett tehetik meg. [Ctv. 7. § (2) és (4), 129. § (3)]

Immáron lehetőség van arra, hogy a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést kezdeményezzen. Amennyiben a bűnügyi nyilvántartást vezető szerv a cégbíróság által rendelkezésére bocsátott adatok alapján megállapítja, hogy a cég vezető tisztségviselőjével szemben bármely kizáró ok áll fenn (bűncselekmény-elkövetés, foglalkozástól eltiltás), értesíti a cégbíróságot, a cégbíróság pedig törvényességi felügyeleti eljárást folytat le. [Ctv. 22/A §]

Újra kötelező kézbesítési megbízottat megjelölni a bejegyzési kérelemben, ha a külföldi személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a kézbesítési megbízás megszűnését pedig a megszűnést követő 15 napon belül köteles a kézbesítési megbízott a bíróságnak bejelenteni. A bejelentés elmaradása esetén a cégbíróság bírsággal sújthatja. [Ctv. 31. §]

Jelentős módosítás, hogy a cégbíróság 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja azt, aki nem tesz eleget kötelezettségének (a változások megtörténtét követő létesítő okirat aláírásától számított 30 nap, hatósági engedélyezés esetén az engedély kézhezvételétől számított 15 nap), meghatározott bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti. Itt kell megjegyezni, hogy a Mód tv. egyrészt minden bírságtétel felső határát megemelte általánosan 900.000 Ft-ra, és általánosan kötelezővé tette a bírságolást, vagyis a cégbíróságnak nincs mérlegelési jogköre, a jogalkotó deklarált szándéka, hogy a cégnyilvántartás közhitelessége mint elsődleges érdek megvalósuljon, így a határidőket be kell tartatni, a pénzbírság kiszabásától a határidőn túl benyújtott kérelmek esetén a cégbíróság nem tekinthet el. Érdemes lesz tehát mindenkinek betartani a határidőket. [Ctv. 34. §]

Az egyszerűsített eljárás megmarad, de néhány lényeges változással. Ezentúl egyszerűsített eljárás csakis a bejegyzési eljárás lesz, egységes lesz a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratokat tartalmazó 3. számú melléklet [Ctv]. A jogi képviselők figyelmét pedig arra a módosításra hívom fel, amely előírja, hogy a jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelelőségét szavatolja. A jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell. Az előbb ismertetett megfelelőségi nyilatkozatnak azért van jelentősége, mert a törvény kimondja, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha észleli, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek, és ez esetben a cégbíróság köteles 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtani a jogi képviselőt. [Ctv. 48. §]

Szorosan a jogi képviselő felelőssége tárgyköréhez kapcsolódik, hogy ha egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a cégbíróság köteles 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtani a jogi képviselőt. [Ctv. 48. § (7)]

Az egyszerűsített eljáráshoz kapcsolódik egy további módosítás is: A Mód tv. hatálybalépését követően nem lesz lehetőség a korábban a cégbejegyzések során igen kedvelt, az illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének jogi képviselő általi igazolására, ugyanis a Mód tv. hatályon kívül helyezi, tehát a bejegyzési illetéket előre meg kell fizetni.

A tagváltozás bejegyzése iránti eljárás új intézmény. Az új eljárás lényege, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem benyújtásáról elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, amely 3 munkanapon belül elektronikus úton jelzi, ha a cég az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot meghaladó köztartozással rendelkezik. Ez esetben a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés-átruházás napjával mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására. [Ctv. 61/B §]

A beszámoló letétbe helyezési kötelezettségét nem teljesítő cégeket a cégbíróság hivatalból induló törvényességi eljárás során megszünteti. A cégbíróság legkésőbb az adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított 20 napon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja. A mulasztó cég köteles 50.000 Ft felügyeleti illeték megfizetésére. [Ctv. 87. §]

Módosulnak a végelszámolás szabályai: Egyrészt összhangba hozza az adózás rendjéről szóló törvénnyel a tevékenységzáró bevallások benyújtására nyitva álló határidőt, és 30 napra csökkenti. A korábbi vezetőtisztségviselő feladatává teszi, hogy a végelszámoló díjának várható összegére vonatkozóan tartalékot képezzen, és azt a pénzforgalmi számlán elkülönítve tartsa. Továbbá előírja, hogy a végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében köteles 100.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtani a volt vezető tisztségviselőt, ha mulaszt. [Ctv. 98. § (3)–(6)]

Új lehetőség, hogy a cég tagja (részvényese), hitelezője, illetve az, aki a jogi érdekét valószínűsíti, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a cégbíróságnál, ha azt észleli, hogy a végelszámoló a megjelölt követelések jegyzékét a cégiratokhoz nem csatolta be. Ilyen esetben a cégbíróság a végelszámolót köteles 100.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtani. [Ctv. 106. § (3)]

Az egyszerűsített végelszámolás határidejét a Mód tv. 150 napra emeli meg, és lehetőséget teremt arra, hogy a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozza el. Ez esetben a cég a határozat meghozatalától számított 8 napon belül köteles erről a Cégközlönyben közleményt közzétenni. [Ctv. 114. §]

A kényszertörlési eljárás új eljárás; ez váltja fel a kényszer-végelszámolást. Lényege, hogy felszámolási eljárás nélkül a cégbíróság törli a céget az eljárás folyamán. Az eljárás differenciált a tekintetben, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére került-e sor. A cégbíróság az adóhatóság segítségével felméri a cég vagyoni helyzetét. Abban az esetben, ha a céggel szemben követelés bejelentésére kerül sor, felszámolási eljárássá akkor fordul, ha a cégnek a felszámoló minimális díjazására van megfelelő tartaléka. [Ctv. 105. § és 116–118. §]

Jelentős változásokat hoz a Mód tv. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben. A jogalkotó szándéka szerint az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai miatt indokolttá vált a jogszabály felülvizsgálata. A módosítások döntő többsége pontosító jellegű, egyértelműen meghatározza a Hatóság (körzetközponti feladatokat ellátó települési és kerületi önkormányzat jegyzője) és a nyilvántartást vezető szerv (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala) közötti feladatkör-megosztást, valamint a jogalkalmazás során felmerült anomáliák megszüntetésére is sor került. A módosítás megszünteti a korlátozott tagi felelősséggel működő egyéni cég jogintézményét annak ellentmondásossága, valamint hitelezővédelmi okok miatt.

Sajnos lassan hagyomány, hogy az új év új adókat jelent, így a Mód tv. sem „nélkülözheti” az ilyen tárgyú módosításokat. Változtatja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt; az egyszerűsített cégeljárás illetéktételei az alábbiak szerint fognak változni:

Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke

- zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50.000 Ft,

- jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25.000 Ft,

- egyéni cég esetén 15.000 Ft, azzal,

hogy amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illetéknek az általános bejegyzési illeték szerinti összegre történő kiegészítésére. Az egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15.000 Ft.

Forrás 

A gazdasági társaságokról szóló törvények 2012. évi főbb változásai

2012 sem maradt változás nélkül a cégek életében; számos ponton módosultak a gazdasági társaságok létrejöttét és működését meghatározó jogszabályok.

A változásokat a Magyar Közlöny 164. számában megjelent a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVII. törvény (a továbbiakban: Mód tv.) lépteti hatályba általánosságban 2012. március 1. napjával. 

A Mód tv. Gt. módosításáról elöljáróban elmondható, hogy a változások mozgatórugója az átláthatóbb piaci viszonyok megteremtésének szándéka, a hatékonyabb hitelezői érdekvédelem, az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások korlátozása és az úgynevezett „fantomcégek” visszaszorítása. Emellett történtek jogtechnikai jellegű módosítások és pontosítások is. Nézzük most sorrendben a fontosabb módosításokat, a következőkben a Gt.-ben és Ctv.-ben! 

A Gt. 5. § szoros összhangban a Gt. 23. §-ának új rendelkezéseivel a cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörben megszüntetett cégek vezetőire vonatkozó tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a cég kizárólagos vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás időszaka alatt. A tilalom azt is magában foglalja, hogy ezek a személyek 5 évig nem alapíthatnak vagy nem szerezhetnek részesedést olyan gazdasági társaságokban, ahol ők lennének a kizárólagos vagy többségi tulajdonosok, vagyis nem lehetnek egyszemélyes társaság egyedüli tagjai, betéti társaság beltagjai, közkereseti társaság tagjai. A módosítás nemcsak a felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozások miatt, hanem a Ctv. szerinti megszüntetési eljárás során való törlést követő 5 évig azon vállalkozások vezetőire és kizárólagos vagy többségi tulajdonosaira is tilalmat mond ki, amely személyek helytállási kötelezettségét a hitelezői tartozásokért a bíróság jogerősen megállapította, és ennek alapján nem tettek eleget a fizetési kötelezettségeiknek. 

A módosítás folytán az a személy sem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságokban, ahol egyedüli vagy többségi tulajdonos lenne, aki a Gt. 104. §-a (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségét (tartozásokért való helytállás) nem teljesítette. A tilalom a végrehajtási eljárás időtartama és az azt követő 5 év. 

Szorosan a fent ismertetett módosításhoz kapcsolódnak a Gt. 23. § (3)–(4) megváltozott bekezdéseiben és az újonnan beiktatott (5)–(9) bekezdésekben foglalt változások. A módosítás a korábbi 3 évről 5 évre emeli a cégbíróság által törvényességi felügyeleti jogkörben megszüntetett, cégek vezetőire vonatkozó tilalmat. Ezek a személyek 5 évig nem lehetnek más gazdasági társaságban vezető tisztségviselők. A módosítás ezt a tilalmat kiterjeszti azokra is, akik a cég kizárólagos vagy többségi részesedéssel rendelkező tagjai voltak a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében vagy a törlést megelőző évben. 

A Gt. 23. §-ának módosítása ezenkívül – konzekvensen a Gt. 5. §-ában foglaltakkal – nemcsak a felszámolási eljárásban ki nem elégített tartozások miatt, hanem a Ctv. szerint megszüntetett azon vállalkozások vezetőire és kizárólagos vagy többségi tulajdonosaira is kimondja a tilalmat, amely személyeknek a helytállási kötelezettségét a hitelezői tartozásokért a bíróság jogerősen megállapította, és ennek alapján nem tettek eleget a fizetési kötelezettségeiknek. Ez a módosítás azt jelenti, hogy a tilalom hatálya már a végrehajtási eljárás alatt is beáll, tekintettel arra, hogy az említett személyek a fizetési kötelezettségüket megállapító bírósági határozatban foglaltakat esedékességükkor nem teljesítették. Új kizáró okokat állapít meg az (5)–(6) bekezdés. A továbbiakban nem lehet vezető tisztségviselő, akivel szemben törvényességi felügyeleti eljárás során jogerősen pénzbírságot szabtak ki, és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette, továbbá az a személy sem, aki a Gt. 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségét nem teljesítette. A tilalom mindkét esetben a végrehajtási eljárás időtartama és az azt követő 5 év. 

Egy apró, de lényeges módosítás, hogy ismét meg kell jelölni a cégeknek a főtevékenységüket, és valamennyi tevékenységüket. A társasági szerződésben a TEÁOR nomenklatúra szerinti besorolásra való tekintet nélkül minden olyan tevékenység megjelölhető, amelyet törvény nem tilt vagy nem korlátoz, és amit a cég az állami adóhatósághoz bejelent. 2013. február 1. napjától pedig a társasági szerződésben meghatározott tevékenység változása nem igényli a társasági szerződés módosítását. Ehhez szorosan kapcsolódó és némileg ellentmondó a Ctv. újólag beiktatott 24. § (4b) bekezdése, amely szerint a cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be a cég főtevékenységének és további tevékenységi köreinek változásait, a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel. Az adat bejegyzése és közzététele automatikusan történik meg. [Gt. 12. § (1) c) pontja és (2) bekezdése] 

Amire 2012. március 1-jétől figyelni kell a téma kapcsán, hogy a bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. A cégbíróság a cég bejegyzésekor elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot a cég főtevékenységéről és további tevékenységi köreiről. [Ctv. 24. § (4a)] 

 Fontos változás, hogy átalakulás esetén további feltételhez köti a hitelezői követelések erejéig történő biztosítéknyújtási kötelezettség alóli mentesülést, és előírja, hogy ha valamely jogelőd társaság az átalakulásról szóló döntés meghozatalakor köztartozással rendelkezik, a társaság az átalakulásról szóló döntés első közzétételét megelőzően keletkezett és le nem járt követelések erejéig köteles biztosítékot nyújtani. [Gt. 76. § (2)–(3)] 

Új rendelkezés a biztosítéknyújtási kötelezettség megtagadásának jogkövetkezménye. Biztosítéknyújtás megtagadása vagy nem megfelelőmértékű biztosíték nyújtása esetén az átalakulás nem jegyezhető be. [Gt. 76. § (4)] 

Egy régi törvényi ellentmondást is feloldanak, és megteremtik a Gt. és a számviteli törvény összhangját. Ez lehetővé teszi, hogy a devizában történő könyvvezetést alkalmazó társaságok tekintetében a törzsbetétnek nem kell forintban kifejezettnek lennie. [Gt. 114. § (4)] 

Új szabály, hogy ha magyarországi társaságban olyan üzletrész van, amelynek a tulajdonosa külföldi székhelyű, és a külföldön jogutód nélkül megszűnt tag székhelye a megszűnéskor nem Magyarországon volt, valamint a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországon folytatták le, vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor. A társaság a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt tesz, az igénybejelentés határideje 3 hónap, ha igénybejelentés nincs, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Amennyiben az igényt 3 hónapon túl jelentették be, a társaságtól csak a bevont üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételtől számított egyéves jogvesztő határidőn belül. [Gt. 128. § (2)] 

Nézzük most a Ctv. módosításait, elsőként azokat a szabályokat, amelyeket már 2012. január 1-jével alkalmazni kell!

Új rendelkezés, hogy az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti, az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) tagok (részvényesek) – külföldi esetében a magyar adóhatósághoz történt bejelentkezés hiányában a külföldinek az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított – adóazonosító számát. A tagok adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben.

Néhány fontos gyakorlati információ a cégbejegyzést kérők számára: Az egyszerűsített változásbejegyzések Ctv. 48. §-a szerinti egy munkaórája a bejegyzési kérelem érkezését követően, az adószám megállapításától számítódik. Továbbá azon cégek, amelyek nem tettek eleget a tagok (tulajdonosok) és vezető tisztségviselők (képviselők) Mód tv.-vel megállapított további azonosító adataik, valamint az adóazonosító számok bejelentésére irányuló kötelezettségüknek a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor, ezt legkésőbb 2013. február 1. napjáig kötelesek a cégbíróságnak benyújtani, amit illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése mellett tehetnek meg. [Ctv. 36. § (4a) és 129. §]

Forrás

Átmenet 25+1 pontban – Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépésével kapcsolatos szabályok

Június 18-án elfogadta az Országgyűlés a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényt (lásd ehhez a T/7415. számú törvényjavaslatot), amely lapzártakor a parlamenti honlap tájékoztatása szerint még mindig az Országgyűlés elnökének aláírására vár. Ennek ellenére meglehetősen nagy biztonsággal tájékoztathatjuk olvasóinkat azokról a szabályokról, amelyek egyrészt az új Mt.-re történő átállásról, másrészt a hatálybalépés különös feltételeiről rendelkeznek.

A törvény – amelynek kihirdetés hiányában még nincs száma – rövidítése Mth. Ha jogszabályban vagy egy cikk szövegében e rövidítést olvassák, a 2012. évi I. törvény, azaz az új Mt. hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvény áll a három betű mögött. A legfontosabb rendelkezéseket pontokba szedve foglalom össze.

1. Az új szabályozás és a fennálló munkaszerződések – A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) általában a hatálybalépésekor, azaz július 1-jén fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

2. Az új vagy a régi Mt. irányadó? – Az egyoldalú jognyilatkozatra a közlésekor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. Így ha kollégánk június 30-án keresőképtelen beteg, a „régi” Mt. 90. §-a szerint felmondási tilalom alatt áll. A július 1-től életbe lépő rendelkezés, az új Mt. 68. § (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik. Az új Mt. és az Mth. rendelkezése együttes alkalmazásával megállapíthatjuk: aki keresőképtelen betegség címén június 30-án felmondási tilalmat élvezett, ezen jogát nem „menti át” július 1. utánra addig, amíg fel nem gyógyul. Ugyanakkor felmondási ideje csak keresőképességének első napján kezdődhet meg.

3. A július 1-je előtti egyoldalú kötelezettségvállalások – Az Mt. 16-17. §–át (a 2. pontban foglaltaktól eltérően) már az Mt. hatálybalépését, július 1-jét megelőzően közölt kötelezettségvállalásra és munkáltatói szabályzatra is alkalmazni kell. Így például, ha a munkáltató idén év elején szabályzatban rendezte a jutalmazás feltételeit 2012-re, július 1-jét követően a szabályzatban foglalt kötelezettségvállalása a jogosult, azaz a munkavállalók terhére módosítható vagy azonnali hatállyal felmondható, amennyiben a jognyilatkozatot tevő munkáltató körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna (pl. leégett egy telephely, fogynak a megrendelők).

4. Akik 20 évnél régebben áthelyezéssel érkeztek – Ha a munkavállaló munkaviszonya a régi Mt. [1992. évi XXII. törvény] hatálybalépése (1992. július 1-je) előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya nem szűnik meg – a végkielégítésre vonatkozó szabályokat kivéve –, úgy kell tekinteni, mintha azt jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.

5. Ha változna a munkáltató személye – Az új Mt. szerint a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át. (Ezt tekintette a korábbi szabályozás a munkajogi jogutódlás egyik esetének.)

Az új Mt. 40. §-a szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt

- a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében,

- a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna,

a felmondási idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés és a végkielégítésre való jogosultság tekintetében a munkáltatói felmondás jogkövetkezményei alkalmazandók. Az említett rendelkezés az Mth. alapján akkor alkalmazandó, ha a gazdasági egység átvételére az Mt. hatálybalépését követően (legkorábban július 1-jén) került sor.

6. A munkavégzés helye – Ha a felek az Mt. hatálybalépését megelőzően kötött munkaszerződésben munkahely megjelölése nélkül változó munkavégzési helyet határoztak meg, munkahelynek az Mt. 45. § (3) bekezdése szerinti munkahelyet kell tekinteni. Az idézett törvényhely szerint munkahely pontos, a munkaszerződésben történő meghatározásának hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi.

7. Mikortól hosszabbítható meg a próbaidő? – A próbaidő csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén hosszabbítható meg. Így nincs lehetőség arra, hogy az új Mt. hatálybalépése előtt megkötött munkaszerződésben megállapított, de már július 1-je után letelő próbaidőt legfeljebb 3 hónapra meghosszabbítsák.

8. Elállás a munkaszerződéstől – Az elállási jogot biztosító Mt. 49. § (2) bekezdése csak az Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződés esetén alkalmazható. Az idézett törvényhely szerint a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja (a munkába állás) közötti időszakban a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat, ha a munkaszerződés megkötését követően körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna (pl. a munkáltató létszámleépítést hajtott végre a munkaszerződéssel érintett telephelyén, a munkavállaló családi ok miatt messzire költözik).

9. Ha „saját szakállunkra” iskolai rendszerben tanulunk – Az új Mt. hatálybalépését megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára a régi Mt. 2012. június 30. napján hatályos 115. §-a az irányadó. E szerint az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

Ezen túlmenően a munkáltató

- vizsgánként – ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként , - a vizsga napját is beszámítva négy munkanap;

- a diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez tíz munkanap

szabadidőt köteles biztosítani. A munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles a fenti szabadidőket biztosítani, melyek tartamára a törvény alapján díjazás nem jár. Az átmeneti szabály szükségességének alapja: az új Mt. a munkavállaló kezdeményezésére történő iskolai rendszerű képzésben való részvételre alanyi jogon a munkavállalónak tanulmányi munkaidő-kedvezményt nem biztosít.

10. Szankciók a munkahelyen – A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására a munkavállaló kötelezettségszegésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók. A kötelezettségszegés időpontja, ha a kötelezettségszegés jogellenes állapot fenntartásával valósul meg, a jogellenes állapot megszűnésének napja. Ezen átmeneti szabály különösen akkor kaphat jelentőséget, ha az új Mt. 56. § (1) bekezdése alapján a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére (ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt) munkaszerződés állapít meg jogkövetkezményeket – figyelemmel arra, hogy minderre korábban csak kollektív szerződésben volt lehetőség.

11. Ha június 30-ig felmondanak, de a munkaviszony július 1-je után szűnik meg – A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozat feltételeire és jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az irányadók. Ha például a munkáltató rendes felmondással él legkésőbb június 30-ig, a felmondási idő alatt a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára még átlagkereset jár, és ugyancsak átlagkeresetben kell számítani a végkielégítést. Amint közismert, az átlagkereset az új Mt. életbelépésével megszűnik, július 1-jét követően – 2012. december 31-ig még a régi Mt. szabályai szerinti – távolléti díjjal számítandók az említett juttatások. Az új Mt. távolléti díj számítására vonatkozó szabályaival az újévtől kell kalkulálnunk. A példaként említett felmondás esetében ugyancsak a régi Mt. 100. §-a alapján dönt a bíróság, ha a munkavállaló keresetével megtámadja e jognyilatkozatot – hiszen az idézett átmeneti rendelkezés szerint a jognyilatkozat jogkövetkezményeire a jognyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az irányadók.

12. Emberi reprodukciós eljárás és felmondási tilalom – Az Mt. hatálybalépése, július 1-je előtt megkezdett, az Mt. 65. § (3) bekezdés e) pontja szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt álló munkavállalót a védelem a kezelés tartamára, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig illeti meg. E rendelkezés azért fontos, mert az új Mt. szerint a nőket az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés megkezdésétől számított legfeljebb hat hónapig illeti meg a felmondási védelem, az átmeneti szabály ugyanakkor – hacsak meg nem fogan a magzat – 2012. végéig meghosszabbítja a felmondási tilalomra jogosító időszakot.

13. Katonaság és végkielégítés – Az új Mt. hatálybalépését megelőzően létesített munkaviszony esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a jogszerző idő számításakor [Mt. 77. § (2)] a sorkatonai szolgálat tartamát is figyelembe kell venni.

14. A felmondási idő hat havi maximuma – Az új Mt. szerint (szemben a jelenlegi egyéves felső határral) a felek legfeljebb hat havi felmondási időben állapodhatnak meg [Mt. 69. § (3)]. E rendelkezést az új Mt. hatálybalépését követően kötött munkaszerződésre kell alkalmazni. Azaz egy június 30-ig megkötött munkaszerződés esetén még július 1-je után is kiköthető hat hónapot meghaladó felmondási idő.

15. Túlóramaximum 2012-re – Az új Mt. 109. § (1) bekezdése teljes munkaidő esetén 250 óra/év rendkívüli munkaidő elrendelését teszi lehetővé. Az Mth. alapján idén legfeljebb kétszázhuszonöt óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

16. Fizetés nélküli szabadság és szabadságmegváltás – Az Mt. hatálybalépését megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadságra a régi Mt. fizetés nélküli szabadság igénybevételekor hatályos szabályait kell alkalmazni. Ugyancsak a korábbi szabályok [régi Mt. 136. § (1)] szerinti, a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság 2012. december 31. napjáig váltható meg. Megjegyzem, ezt követően ki nem adott szabadságot pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet.

17. Átalányok átmeneti garanciákkal – Az új Mt. 145. § (1) bekezdése szerint a felek a vasár- és munkaszüneti napi, az éjszakai és a műszakpótlékot [140–142. §] is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. 2013. június 30. napjáig az Mt. 145. §-ának első alkalommal történő alkalmazásakor – változatlan feltételek melletti foglalkoztatás esetén – az alapbér nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összegénél.

Az új Mt. 145. § (2) bekezdése szerint a felek a munkaszerződésben

- bérpótlék helyett,

- készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló

havi átalányt állapíthatnak meg. 2013. június 30. napjáig az Mt. 145. §-ának első alkalommal történő alkalmazásakor – változatlan feltételek melletti foglalkoztatás esetén – az átalány összege nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál. A fentiektől eltérően az Mt. 153. § (5) bekezdése szerint a jogszabályban meghatározott elvárt béremelést teljesítő munkáltatónak az elvárt béremelés végrehajtásának időpontjától számított időszakban kifizetett bérpótlékok havi átlagát kell alapul vennie azzal, hogy ez az időszak nem lehet hat hónapnál rövidebb.

18. A munkaidőkeret lejárta és az elszámolás – Az új Mt. 156. §-a a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét

- az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint

- a teljesített munkaidő alapulvételével

kell elszámolni.

A munkaidőkeret lejártát követő húsz napon belül, ha a munkavállaló az előbb említettek szerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet ki kell fizetni. Ugyanakkor az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló a fentiek szerint elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült. E rendelkezéseket a 2012. június 30. napját követően kezdődött munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.

19. Változó kárfelelősség – A kártérítési felelősségre a károkozó magatartás (esemény), ha ennek időpontja nem állapítható meg, a kár bekövetkezésének időpontjában hatályos rendelkezések az irányadók. Így például június 30-ig súlyos gondatlansággal történő károkozás esetén nem lehet az új Mt. szerint a teljes kár megtérítésére kötelezni a munkavállalót – akkor sem, ha mindezt már július 1-je után fedezi fel a munkáltató.

20. Munkaerő-kölcsönzés: mikortól számít az ideiglenesség? – Az Mt. 214. § (2) bekezdését, mely szerint a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósult meg – a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a kikölcsönzés kezdő időpontjának 2011. december 1-jét kell tekinteni.

21. Versenytilalom, tanulmányi szerződés – A versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre a megállapodás megkötésekor hatályos rendelkezések az irányadók. Így például az új Mt. életbelépése előtt megkötött versenytilalmi megállapodás esetén kettő helyett továbbra is legfeljebb három évre korlátozható a konkurenciánál történő elhelyezkedés. A tanulmányi szerződéstől – ha azt június 30-ig megkötötték – július 1-je után az új Mt.-ben foglaltak teljesülésekor sem állhat el a munkáltató.

22. Üzemi tanácstag: fél év védelem – Az új Mt. hatálybalépését megelőzően megválasztott üzemi tanács tagjára 2012. december 31. napjáig az Mt. 260. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. Azaz az üzemi tanács egyetértése szükséges az üzemi tanács tagja munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez vagy a munkaszerződéstől eltérő átmeneti foglalkoztatásához. Az újévtől a tagot munkajogi védelem egyáltalán nem illeti meg.

23. Választott szakszervezeti tisztségviselők és szerzett jogaik– Az új Mt. szerint nem valamennyi választott szakszervezeti tisztségviselő, hanem kizárólag a szakszervezet által megjelölt tisztségviselő esetén kell a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése a munkáltató felmondásához, valamint munkaszerződéstől eltérő átmeneti foglalkoztatásához. Általános szabályként a szakszervezet az üzemi tanács választásra irányadó szabály szerint önállónak minősülő telephelyen jelölhet meg egy tisztségviselőt, továbbá ugyanezen védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt.

Az átmeneti rendelkezés alapján a június 30. napján a régi Mt. 28. §-a szerinti védelemben részesülő valamennyi szakszervezeti tisztségviselőre megfelelően alkalmazni kell az új Mt. fent említett védelmi szabályait. Így nem vesztik el ezen jogosultságukat csupán azért, mert többen vannak választott tisztségviselőként a munkáltatónál, mint ahányat az új Mt. alapján a szakszervezet e privilégiumra megjelölhetne.

24. Hatályát vesztheti a kollektív szerződés? – A kollektív szerződés, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet vagy a szakszervezeti szövetség az Mt. 276. § (2)–(3) bekezdése alapján nem jogosult kollektív szerződés kötésére, 2013. január 1-jén hatályát veszti. A szerződéskötési jogosultság tekintetében a 2012. január 1-jei taglétszám az irányadó.

Az átmeneti rendelkezésben említett új Mt. 276. § (2)–(3) bekezdése szerint a szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri

- a munkáltatóval munkaviszonyban álló,

- munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó

munkavállalók létszámának tíz százalékát. A szakszervezeti szövetség kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezete megfelel az előbb említett feltételnek, és tagszervezetei erre felhatalmazzák.

A kollektív szerződés „megsemmisülését” elkerülendő, egy kivételt tartalmaz a törvény: a több szakszervezet által kötött kollektív szerződés esetén e rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha egyik szakszervezet sem jogosult kollektív szerződés kötésére. Miután a szerződéskötési jogosultság tekintetében a 2012. január 1-jei taglétszám az irányadó, némileg aggályos módon nem érinti az átmeneti szabályt, ha éppen a hatályvesztés, 2013. január 1. napjára a kollektív szerződéskötéshez szükséges mértékre gyarapodna a szakszervezet taglétszáma.

25. Minek nevezik, mit értsünk egyes kifejezések alatt? – Ahol törvény (szerkezeti egység, valamint a törvény kihirdetése évének megjelölése nélkül)

- a munka törvénykönyvét,

- a Munka Törvénykönyvét vagy

- a munka törvénykönyvéről szóló törvényt

említi, azon 2012. december 31-ig a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt is érteni kell.

Ahol kollektív szerződés vagy a felek megállapodása

- rendes felmondást említ, azon felmondást,

- rendkívüli felmondást említ, azon az Mt. 78. §-a szerinti azonnali hatályú felmondást,

- személyi alapbért említ, azon alapbért,

- átlagkeresetet említ, azon távolléti díjat

kell érteni.

Így például hiába állapítja meg a kollektív vagy a munkaszerződés átlagkereset alapulvételével az Mt.-nél kedvezőbb végkielégítést, annak összegét június 30-át követő munkaviszony-megszüntetés vagy -megszűnés esetén távolléti díj alapján kell megállapítani. (Ha csak ettől – külön módosítással – a munkavállaló javára el nem térnek a felek.)

+1 2013. január 1-jétől életbe lépő szabályok – A távolléti díj mellett az újévtől lesznek hatályosak a szabadságra és a betegszabadságra vonatkozó szabályok és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szigorodó időbeli feltételeit rögzítő rendelkezések is. Addig az érintett jogintézmények vonatkozásában a régi Mt. szabályai alkalmazandók.

Forrás

Telefonadó

A Széll Kálmán Terv 2.0 című gazdasági programcsomagjában a Kormány bejelentette a tervezett telefonhívások és sms-küldések megadóztatását. Ezzel is a bevételeket szeretnének növelni. Hogy az idei év költségvetése se boruljon fel túlságosan negatív irányban, a telefonadó 2012–2013-as bevezetése elkerülhetetlennek tűnik. Hiszen a telefonadó minél előbbi bevezetésével idén 30 milliárd, jövőre pedig 52 milliárd forintnyi többletbevételhez jutna a Kormány, előzetes számítások alapján.

Az adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról:

- indított hívások időtartama,

- küldött üzenetek – szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított – száma.

Az adó mértéke:

- hívásonként 2 Ft/megkezdett perc,

- a küldött üzenetek esetén 2 Ft/db.

A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint:

- magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám,

- nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2500 Ft/hó/hívószám.

Mentes a telefonadó alól:

- segélyhívás,

- adománygyűjtő szám hívása,

- üzenetküldés adománygyűjtő számra,

- teszthívás,

- magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.

A szolgáltató az adót havonta a hívást, üzenetküldést követő hónap 20. napjáig állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallja és megfizeti.

Forrás

A látvány-csapatsportok támogatási rendszere

A látvány-csapatsportok támogatási rendszerének módosítása és a támogatás során figyelembe veendő szempontok

 

A látvány-csapatsportok támogatásának 2011. július 1-jén – a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXII. törvénnyel – bevezetett szabályait a látvány-csapatsport támogatásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVIII. törvény (Mód. tv.) 2011. december 17-ei nappal módosította. Ezzel egyidejűleg a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) egyes rendelkezései is megváltoztak. A változásokra is tekintettel, a támogatás folyamatában az alábbiakat kell figyelembe venni.

A társasági adó alanya a jóváhagyott sportfejlesztési programmal rendelkező amatőr vagy hivatásos sportszervezet, közhasznú alapítvány, köztestület, vagy a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége (továbbiakban sportszervezetek) részére – a támogatási igazolás kézhezvételét követően – teljesített támogatás (juttatás) után jogosult a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 22/C. §-ában rögzített adókedvezmény igénybevételére [Tao. tv. 22/C. § (3) bekezdés].

1.) A támogatás teljesítése, mint az adókedvezmény feltétele

A Tao. tv. 22/C. § 2011. december 17-től hatályos (3a) bekezdése értelmében a látvány-csapatsportok támogatása adókedvezménye igénybevételének feltétele – a Korm. rendeletben meghatározottak szerint – a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatás adózó részéről történő teljesítése. Ez a szabály már a 2011-2012-es támogatási időszak kapcsán is alkalmazandó. A kedvezmény igénybevételére való jogosultság attól függ, hogy a teljesített összeg számviteli szempontból melyik évi költségként kerül elszámolásra. Ha a támogató bankszámlája 2011. december 31-ig megterhelésre került, akkor az 2011. évi költség, ezen összeggel nem növeli a 2011. évi adózás előtti eredményét, s a 2011. évre illeti meg adókedvezmény. Több részletben történő utalás esetén az adókedvezmény igénybevételénél szintén az a meghatározó szempont, hogy az egyes átutalások teljesítésére mikor (melyik évben) kerül sor.

Példa(1): „A” cég 5.000 ezer Ft összegű támogatást kíván nyújtani „B” profi sportszervezetnek, amelyből 2011-ben első részletként 3.000 ezer Ft, a maradék összeg pedig 2012-ben kerül átutalásra. „A” cég 2011-ben legfeljebb 3.000 ezer, 2012-ben 2.000 ezer Ft-tal csökkentheti adóját (a Tao. tv. 23. § (3) bekezdésében említett 70%-ot is figyelembe véve). A nem egy összegű teljesítés nem érinti a támogatási igazolás érvényességét.

2.) A támogatás átutalására az igazolás kézhezvételét követően, azaz legkorábban a támogatási igazolás keltének napján van lehetőség

Példa(2): „A” kft. 2011. december 19-én támogatási szerződést kötött „B” sportszervezettel 500 ezer Ft értékben. A gazdasági társaság aznap át is utalta az összeget. Az országos sportági szakszövetség 2011. december 29-ei dátummal állította ki a támogatási határozatot (támogatási igazolást). Mivel a támogatás teljesítésére nem december 29-én, vagy ezt követően – de még 2011-ben – került sor, a látvány-csapatsportok támogatásához fűződő adókedvezmény 2011-re nem vehető igénybe (annak azonban nincs akadálya, hogy a támogatási igazolás alapján annak érvényességi idején belül újabb átutalás történjen, ami a jogszabályi feltételek betartása esetén az adókedvezmény 2012-es érvényesíthetőségéhez vezet).

3.) A támogatást a támogatási igazolásban rögzített, elkülönített pénzforgalmi számlaszám(ok)ra kell teljesíteni

A támogatás összegét a támogatási igazolásban meghatározott egyes elkülönített pénzforgalmi számlákra történő átutalással kell teljesíteni; előfinanszírozás esetén a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére, míg utófinanszírozás esetén a sportigazgatási szervnél, illetve országos sportági szakszövetségnél megnyitott elkülönített pénzforgalmi számlára. Az adókedvezmény felhasználására a támogatási igazolás birtokában, az abban szereplő adatoknak megfelelő teljesítés esetén van lehetőség, ettől való eltérés esetén az adókedvezmény nem jár.

Példa(3): „A” társaság a 2011. évben 1.000 ezer Ft értékben előfinanszírozással támogatni kívánja „B” amatőr sportklubot. A támogatási igazolás a felek rendelkezésére áll, „A” társaság készpénzben átadja a sportklub részére az összeget. Mivel a támogatás nem „B” sportszervezet igazolásban feltüntetett elkülönített bankszámlaszámára érkezik, ez nem tekinthető adókedvezményre jogosító támogatásnak.

Példa(4): „A” társaság „B” amatőr sportklub részére 1.000 ezer Ft mértékű támogatást nyújt a támogatási igazolás kézhezvételét követően, azonban tévedésből nem az igazoláson szereplő számlaszámra, hanem a sportszervezet egy másik bankszámlaszámára utalja az összeget. Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a támogatás összege visszautalásra kerül a támogató részére, aki immár az igazoláson szereplő számlaszámra utalja át az összeget (az elkülönített számlára utalás terhelési dátumának megfelelő adóévben).

A támogatási időszak keresztféléves jellegéből (július 1-június 30.) adódóan egy adóévben maximum két támogatási időszakban adott támogatás után jár adókedvezmény. Ha pl. a támogató támogatási szerződést köt a 2011/2012., illetve a 2012/2013-as időszakra is, a 2012. adóévben mindkét támogatási időszakra vonatkozó juttatás után adókedvezményre jogosult. Dönthet azonban akként is, hogy az adókedvezményt egy későbbi évben használja fel, a Tao. tv. 22/C. § (2) bekezdésében foglaltak alapján (az adókedvezmény a juttatás adóéve és az azt követő három adóév adójából vehető igénybe).

4.) A támogató értesítési kötelezettsége

A Korm. rendelet 2011. december 17-től módosított 7. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján a támogatási igazolásban szereplő összeg átutalását követően a támogató 8 napon belül köteles értesíteni az állami adóhatóságot. Emellett az adózónak a támogatási igazolás másolatát és az átutalás(oka)t igazoló banki bizonylat(ok)at is meg kell küldenie. Az értesítési kötelezettség teljesítése céljából használható a Nemzeti Adó-és Vámhivatal által erre a célra rendszeresített formanyomtatvány is (www.nav.gov.hu/Letöltések/Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták/Értesítés a látvány-csapatsportok támogatásáról).

A támogatási igazolás másolatának és a banki bizonylat(ok)nak a rendelkezésre bocsátása az adókedvezmény érvényesítésének feltétele [Korm. rendelet 7. § (2) bekezdés]. Érdemes továbbá felhívni a figyelmet arra, hogy az értesítési kötelezettség késedelmes (8 napon túli) teljesítése esetén az adózó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 172. § (15) bekezdése alapján 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A Nemzeti Adó-és Vámhivatalt több részletben történő utalás esetén valamennyi tranzakcióról értesíteni kell, mellékelve a banki igazolásokat.

5.) A látvány-csapatsportok támogatása és a fizetendő adóelőleg

A látvány-csapatsport támogatása jogcímén kifizetett összeg csökkenti a társasági adót, ugyanakkor az előlegfizetésre közvetlen kihatása nincs; az adózó az előleg-mérséklését kezdeményezheti az Art. 42. § (2) bekezdése értelmében (erre vonatkozóan a Nemzeti Adó-és Vámhivatal „A látvány-csapatsportok támogatásának hatása a 2011. évi társasági adóelőlegre” címmel 2011. szeptember 29-én tájékoztatót tett közzé). A mérséklési kérelem kapcsán lényeges, hogy az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete [Art. 172. § (13) bekezdés].

A társasági adóelőleg adóév végén esedékes kiegészítésénél az adókedvezmény összegét az adózó természetesen figyelembe veheti.

6.) A hivatásos sportszervezetek támogatása tárgyi eszköz beruházás/felújítás jogcímén

A hivatásos sportszervezetek részére tárgyi eszköz beruházásokra/felújítás címén nyújtható támogatások hatályba lépéséhez az Európai Bizottság jóváhagyó határozatára volt szükség, az Európai Unióról szóló szerződés, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdése alapján. A SA.31722 (2011/N) számú határozat meghozatala napját követő 15. napon – 2011. november 25-én – léptek hatályba a profi klubok hivatkozott jogcímeken történő támogathatóságáról szóló előírások, „A magyar sportágazat támogatása adókedvezményt tartalmazó támogatási program révén” címmel hozott jóváhagyó határozata meghozatala napjának megállapításáról szóló 1/2011. (XII. 30.) NGM határozat rendelkezései szerint [2011. évi LXXXII. tv. 12. § (4) bekezdés].

7. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: új Mód. tv.) illetve a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 76/2012. (IV. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: módosító Korm. rendelet)

A Magyar Közlöny 2012. évi 44. számában (2012. április 13.) került kihirdetésre az új Mód. tv., illetve a módosító Korm. rendelet, amelyek az alábbi változásokat eredményezik a sporttámogatás rendszerében (a Korm. rendelet módosításai közül csupán azok kerülnek ismertetésre, amelyek a támogató, mint társasági adóalany szempontjából relevánsak).

a) Köztartozásmentesség a támogató részéről

A Korm. rendelet 2011. július 1-jétől hatályos szabályai csupán a támogatásban részesülő kapcsán követelték meg a köztartozás-mentességet.

A 2012. április 14-től hatályos új rendelkezés alapján megállapítható [Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés d) pont], hogy a jóváhagyást végző szervezet a támogatási igazolás kiállítása iránti kérelmet – egyéb feltételek teljesülése mellett – abban az esetben köteles teljesíteni, ha a támogatás igénybevételére jogosult szervezet vagy a kérelem benyújtásával egyidejűleg a támogató 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolás benyújtásával, vagy arra vonatkozó nyilatkozattal igazolja utóbbi köztartozás-mentességét, hogy szerepel a köztartozásmentes adózók adatbázisában. A nemleges együttes adóigazolás iránti kérelem (2012-ben a 12UK12 számú nyomtatvány) benyújtása esetén a főlap D) rovat 3. pontjánál fel kell tüntetni, hogy az együttes adóigazolás célja a Korm. rendelet 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti köztartozás-mentesség igazolása.

A Tao. tv. 22/C. § (2) bekezdése szerint a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózónak a támogatási igazolás kiállításakor se legyen lejárt köztartozása. Ennek tényét a támogató nem köteles még egyszer igazolni a jóváhagyást végző szervezet felé, ám figyelemmel kell lennie a feltételre az adókedvezmény érvényesítésekor [az előírás a Tao. tv. 29/Q. § (6) bekezdés alapján legkorábban a 2012-2013-as támogatási időszak során kibocsátandó támogatási igazolások kapcsán alkalmazandó].

A Tao. tv. 3. számú melléklet B) fejezet 15. pontja a támogatás értékét akkor tekinti elismert költségnek, ha a juttatás a törvény 4. § 44-45. pontja alapján történik. Mivel a Tao. tv. 4. § 45. pontja a támogatási igazolásról szól, amennyiben ennek kibocsátására azért nem kerül sor, mert a támogató nem tudja igazolni köztartozás-mentességét, a támogatás összege nem tekinthető a 3. számú melléklet B) fejezet 15. pontja alapján vállalkozás érdekében felmerült költségnek, és a Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezet 13. pontját kell rá alkalmazni.

b) Látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben ellátott hatósági és szolgáltatási feladatok támogatása

A Korm. rendelet újonnan beiktatott 2. § (6a) bekezdése értelmében a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a támogató a képzéssel összefüggő feladatok, a személyi jellegű ráfordítások, a tárgyi eszköz beruházás, felújítás, az utánpótlás-nevelési feladatok ellátásának, a versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása jogcímén nyújtott támogatás támogatási időszakonként számított teljes összegének 1 %-át a sportpolitikáért felelős minisztérium ellenőrző szervezet által közzétett előirányzat felhasználási keretszámlájára befizesse. A Korm. rendelet 16. § (4) bekezdés a) pontja értelmében a befizetési kötelezettséget a módosító Korm. rendelet hatálybalépésekor – 2012. április 14. – folyamatban lévő sportfejlesztési program jóváhagyása iránti kérelmeknél már alkalmazni kell.

A szabályozás szerint a befizetett összeget a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggésben ellátott közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatok központi költségvetési támogatására kell fordítani.

c) Versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatása, mint támogatható jogcím

A látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet (ideértve a sportiskolát is) az eddig hatályos szabályok szerint a versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására kizárólag a szakszövetségen keresztül kaphatott támogatást. Az új szabályozás szerint erre már a 2012-2013-as támogatási időszaktól kezdődően saját jogon jogosulttá válik [Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés b) pont bb) alpont, 29/Q. § (6) bekezdés].

Szintén a 2012-2013-as támogatási időszaktól kezdődően az amatőr klubok mellett a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítványok is támogathatóak versenyeztetéssel kapcsolatban felmerülő költségeik jogcímén [Tao. tv. 22/C. § (1) bekezdés d) pont df) alpont, 29/Q. § (6) bekezdés].

Ehhez kapcsolódóan mondja ki a Korm. rendelet 2012. április 14-től hatályos 9. § (3) bekezdése, hogy „a versenyeztetéssel összefüggő feladatok támogatása – az országos sportági szakszövetség díjfizetési rendjében rögzített díjak csökkentésén keresztül – a szakszövetségen keresztül is történhet”.

[Nemzetgazdasági Minisztérium 9877/1/2012 – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5228075135/2012]

Forrás

Kirívó hiányosságok a szolgáltató szektorban

Minden második cégnél hiányosságot állapított meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága májusi ellenőrzés-sorozatában. A tapasztalatok és a kiszabott több mint 15 milliós bírság alapján úgy tűnik: hiába figyelmeztetett előre a Főigazgatóság a várható vizsgálatokra, a szépségipari vállalkozásokat „felkészületlenül” érte a NAV ellenőrzése.
Mint ismeretes, a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága április 25-én tartott Vállalkozói Fórumon hívta fel a fővárosi és Pest megyei vállalkozók figyelmét, hogy májusban a szolgáltató szektor, azon belül is kiemelten a szépészettel foglalkozó vállalkozások számíthatnak fokozott ellenőrzésre.

Az ellenőrzés-sorozatban a revizorok fitnesz-wellness szolgáltatásokat vettek igénybe, sport centrumba, ismert kozmetikai, fodrászati, valamint kéz- és lábápolással foglalkozó szalonokba látogattak el, de ellenőrzést folytattak például egy dermatológiai bőrkezelő szalonban is.

Az előzetes tájékoztatás és figyelemfelhívás ellenére a revizorok azt tapasztalták, hogy a szolgáltatást nyújtók körében az átlaghoz képest magasabb a mulasztási arány. A 360 ellenőrzés csaknem fele tárt fel valamilyen hibát, hiányosságot, de a kialakult és rendszeresen visszatérő vendégkörrel rendelkező szalonoknál még ennél is több a mulasztás, a bevételek eltitkolása és az alkalmazottak bejelentés nélküli foglalkoztatása.

Az egyik budapesti kondicionáló terem ellenőrzése során kiderült például, hogy a vállalkozó a havi bevételeinek felét tagadja le rendszeresen, az eladott bérletek ellenértékéről nem adott nyugtát. Az adóellenőrök igénybe vették egy internetes oldal „fizikai közérzet javító” szolgáltatást hirdető kupon-akcióját is. Bizonylatot azonban sem a szolgáltatás megrendelésekor, sem annak igénybevételekor nem kaptak.

Azon túl, hogy a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága a májusi ellenőrzés-sorozatában több mint 15 millió forint bírságot szabott ki, az érintett vállalkozások bevallásait utólagosan ellenőrzi, és szükség esetén büntető feljelentést tesz.

Forrás