2012. december 14., péntek

Munkavédelmi akcióterv - 2012. évi CXLVI. Törvény


A szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó kedvezményei a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportokat célozzák meg: a 25 év alattiakat, 55 év felettieket, gyed-ről, gyes-ről, gyet-ről visszatérőket, a képzettséget nem igénylő (egyszerű) munkakörben foglalkoztatottakat és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatók terhei csökkennek jövőre.

Szociális hozzájárulási adó kedvezmények
  • A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal - a 180 napba nem számít bele az a munkaviszony, ami nem minősül biztosítási jogviszonynak (pl. iskolaszövbetkezeti tagság, idénymunka, alkalmi munka) - rendelkező 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatóknak 100 ezer forint bruttó bérig nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetniük. Vagyis amennyiben a munkáltató január elsejétől (majdnem) pályakezdő fiatalt alkalmaz például 200 ezer forintos bruttó bérrel, 100 ezer forintig nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, míg az a feletti rész – jelen esetben szintén 100 ezer forint – után az adó mértéke 27 százalék. A kedvezmény a foglalkoztatás első két évében jár.
  • Az elfogadott javaslat szerint az 55 év feletti foglalkoztatott után a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék, és szintén az első két évben jár
  • A foglalkoztatás kezdő időpontját megelőző 9 hónapban legalább 6 hónapig álláskeresőként nyilvántartott foglalkoztatott után a munkáltató szintén szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehet igénybe, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék.
  • Az anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott után is szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe a munkáltató, legfeljebb 100 ezer forint bruttó munkabér után. A kedvezmény mértéke 27 százalék a foglalkoztatás első két évében, míg a harmadik évben 14,5 százalék.
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények a START PLUSZ, a START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezménnyel nem vonhatóak össze!!
A legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő foglalkoztatottra tekintettel a kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással a munkáltató részére egy alkalommal igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Amennyiben a 25 év alatti foglalkoztatott nem pályakezdő, úgy a részkedvezmény mértéke (hasonlóan az 55 év felettiekhez)14,5%. Abban a hónapban, melyben a munkavállaló a korhatárt betölti, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében igénybe vehető.

A tartósan álláskeresők esetében a kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.
Az anyasági ellátások folyósítását követően foglalkoztatott magánszemély után a kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, tb kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

Szakképzési hozzájárulás

A szociális hozzájárulási adókedvezménnyel párhuzamosan a szakképzési hozzájárulás alapja is csökkenthető a foglalkoztatás első két évében. A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti azon foglalkoztatott munkavállalóknak a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabérének összege, de legfeljebb havonta munkavállalónként 100 ezer Ft, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a foglalkoztató
  • A 25 év alatti pályakezdő munkavállalók után
  • Tartósan álláskereső személyek után
  • Anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után
a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adó kedvezményt érvényesít.
Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe.

Szakképzettséget nem igénylő munkakör

2012. december 1-étől a Foglalkoztatások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-én hatályos KSH közlemény 9. főcsoportjába tartozó foglalkoztatás szerinti munkakörben foglalkoztatott után időkorlát nélkül igénybe vehető a részkedvezmény alapjának 14,5 %-a, mint részkedvezmény.
Fontos, hogy a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak teljes időtartama alatt szakképzettséget nem igénylő munkakörben kell foglalkoztatni, ugyanis részkedvezmény nem érvényesíthető.

2012. december 7., péntek

Az új Munka Törvénykönyve 4.

2012. évi I. törvény (megjelent Magyar Közlöny 2012.2. szám) - 4. rész

A törvény 2012. július 1-én lépett hatályba, és nem volt türelmi idő.


Munkarendek
  • Megszakítás nélküli: ha a tevékenység naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban szünetel
  • Több műszakos tevékenység: ha a tartama eléri a nyolcvan órát (átlagosan). Ezt a munkáltatóra tekintve kell nézni. (egy több műszakosnak minősített munkáltatónál pl. egy napi 8 órában dolgozó pénzügyes nem tartozik bele)
  • Idényjellegű tevékenység: a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik

 Rendkívüli munkavégzés
  • Maximum 250 óra/év (8 órás munkaviszonynál). A kollektív szerződés felemelheti 300 óra/évre
  • Arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, ha határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre
  • Az ügyelet teljes ideje beleszámít függetlenül attól, hogy történik tényleges munkavégzés vagy sem

Néhány változás
  • Osztott napi munkaidő: 2 részletben, 2 óra köztes pihenőidő szükséges
  • Munkaidő beosztás: előre nem látható körülmény miatt 4 nappal korábban módosítható
  • Munkaközi szünet: 6 órát meghaladó napi munkaidő esetén 20 perc, 9 órát meghaladó munkaidő esetén újabb 25 perc, ami a kollektív szerződés szerint maximum 1 órára növelhető. A munkaközi szünet nem része a napi munkaidőnek. Megállapodás alapján a munkaidő részeként is figyelembe vehető, de a szünetben dolgozni nem kell és ki kell fizetni
  • Heti pihenőidő: 2 nap / 48 óra, egyenlőtlenül is kiadható
  • Kötetlen munkaidő-beosztás: abban az estben, ha a munkaidő legalább felét a munkavállaló oszthatja be. Írásban kell megállapodni, és heti átlagban kell nézni 

Munkabér
Nincs lényeges változás. A személyi alapbér helyett az alapbér fogalmát használja. 1 havi alapbér = 1 órára járó alapbér X 174 óra (vagy annak arányos része).
A teljesítménybér csak az ami a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg


Távolléti díj (Mt. 149. § + 150. § + 151. §)
  • Alapja: a távollét időpontjában érvényes alapbér
  • Irányadó időszak: az esedékességet megelőző 6 naptári hónap
  • 6 hónapnál rövidebb munkaviszony: naptári hónapokat/hónap
  • Ha nincs naptári hónap: alapbér + havi átalány
  • Ha nincs bérfizetés: alapbérrel egyenlő
  • Korrekciós tételek: teljesítménybér. Csak akkor van, ha a teljesítménybért a munkaszerződésben kötik ki.
  • Korrekciós tételek: bérpótlék (ha be volt osztva dolgozni, figyelembe kell venni, ha nem volt beosztva, nem kell figyelembe venni). Csak a műszakpótlék, az éjszakai pótlék (ha az irányadó időszak legalább 30%-ában volt jogosító időben munkavégzés), a készenléti pótlék és ügyeleti pótlék (ha az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra el volt rendelve)

Díjazás munkavégzés hiányában
  • Állásidő: ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (kivéve vismajor!)
  • Távolléti díjra jogosító munkavégzés alóli mentesülés: a távolléti díjon felül bérpótlék is megilleti a munkavállalót (betegszabadságnál arányosan 70%)
  • Munkaszüneti nap miatti mentesülés: csak az óradíjas/teljesítménybéres munkavállalóknak jár

Bérpótlékok
  • Vasárnapi: 50% (többműszakos munkarend, készenléti munkarend, kereskedelmi tevékenység alá tartozó munkavállaló)
  • Munkaszüneti napi: 100%
  • Műszakpótlék: 30% Nem csak többműszakos munkarend esetén is, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik 18-06 óra között. Rendszeres változás: havonta munkanapok 1/3-a, minimum 4 óra
  • Éjszakai: ha egy órát meghaladja és nem jár műszakpótlék: 15% 22-06 óra között
  • Túlórapótlék: 50/100%, vagy alapbérrel díjazott szabadidő
  • Ügyelet: 40%, készenlét: 20% Alapbér nem jár, csak maga a pótlék!

Munkabér kifizetése

Főszabályként a tárgyhónapot követő hó 10-ig.
Amennyiben a munkavállaló jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén a bérfizetési napon, előzetesen, a távollét előtti utolsó munkanapján kell kifizetni számára a munkabért, illetve azt neki megküldeni.
Kifizetni készpénzben vagy utalással lehet, de költséget a munkavállalónak nem okozhat.


Az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó további írásainkat itt találja

2012. december 6., csütörtök

Az új Munka Törvénykönyve 3.

2012. évi I. törvény (megjelent Magyar Közlöny 2012.2. szám) - 3. rész

A törvény 2012. július 1-én lépett hatályba, és nem volt türelmi idő.

Munkaidő 

A munkaidőre vonatkozó szabályok csak 2012. június 30-át követően közölt beosztás, vagy közölt munkaidőkeret esetén kell használni, kivéve:
  • Elszámolás munkaidőkeretben
  • Közölt beosztás megváltoztatása
  • A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára járó fizetés nélküli szabadság
A tanulmányi célú munkaidő-kedvezményeket (iskolarendszerű képzések) a 2012. június 30-án folyamatban lévő tanulmányok esetében a tanulmányok befejezéséig de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzés időtartamára lehet alkalmazni.

Különös munkaidő beosztás
  • Légi/vízi/vasúti közlekedés egyes munkaköreiben (megállapodás alapján legfeljebb 24/60 órás beosztás szerinti munkaidő)
  • Hosszabb teljes munkaidős munkavállaló esetén (megállapodás esetén legfeljebb 24/72 órás beosztás szerinti munkaidő)
Mindkét megállapodás esetén a hónap végére 15 napos felmondási jog illeti meg a munkavállalót.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (új intézmény az elszámolási időszak, ami lényegében munkaidőkeret) tartalma:
  • Legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét
-          a megszakítás nélküli
-          a több műszakos
-          az idényjellegű tevékenység keretében
-          a készenléti jellegű valamint
-          a légi/vízi/közúti/vasúti közlekedés egyes munkaköreiben
             foglalkoztatott munkavállaló esetében alkalmazható
  • a kollektív szerződés alapján legfeljebb 12 hónap vagy 52 hét lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

Elszámolás egyenlőtlen munkaidő-beosztásban (ha hamarabb szűnik meg a munkaviszony, mint a munkaidő keret időtartama)

Állásidő vagy rendkívüli munkavégzés elszámolása csak akkor ha a munkaviszony:
  • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével
  • a határozott idő lejáratával
  • a munkáltató indoklás nélküli azonnali hatályú felmondásával
  • a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával
  • a munkavállaló azonnali (rendkívüli) hatályú felmondásával (kivéve próbaidő) szűnik meg


Előlegnyújtás elszámolása abban az esetben, ha kevesebb munkaóra lett elszámolva, mint amennyi bért kapott:
  • a munkavállaló felmondásával
  • a munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásával
  • a munkáltató indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondásával
  • a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával
  • a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával szűnik meg

A távollétek elszámolásánál vagy figyelmen kívül hagyjuk a távolléteket, vagy a beosztás szerinti munkaidővel számolunk el.

Január 1-től a szabadságot nem munkanapokban számoljuk el, hanem munkaórákban. A munkaórás elszámolástól függetlenül a szabadságot csak egész munkanapra lehet elszámolni. A munkavállalót legalább 4 órás munkaidőbe be kell osztani.
Példa ilyen esetbe a szabadság elszámolására:
  • a régi Mt. szerint a munkaszerződés szerinti munkaidővel kellett számolni
  • az új Mt. szerint ha a távollét napján pl. 12 órára volt beosztva, 12 órára számoljuk el a távolléti díjat, de ha aznap nem volt beosztva egyetlen órára sem, akkor a távolléti díj összege is nulla forint lesz

Rendes szabadság, pótszabadság

Az alapszabadság egységesen 20 munkanap. A gyermekek után járó pótszabadság együtt élő szülők esetében mind a kettőnek jár. Év közben belépőnél az alapszabadságot és a pótszabadságot össze kell adni, és együttesen kell arányosítani. A pótszabadságot akkor nem kell arányosítani , ha év közben született a gyermek.

Az alap- és pótszabadság a munkában töltött időre jár. Munkában töltött időnek számít:
  • munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés
  • szabadság
  • szülési szabadság
  • a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja
  • naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség (naptári éven belül a 30 napot össze kell számolni függetlenül attól, hogy egyben vagy külön-külön adom ki)
  • a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama
  • a munkavégzés alóli mentesülés törvényi eseteinek tartama.

A szabadság kiadása (a munkáltató adja ki, de a munkavállaló jogába tartozik 7 munkanap):
  • előzetesen 15 nappal kell bejelenteni (mindkét félre vonatkozik)
  • a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja és a munkavállaló megkezdett szabadságát megszakíthatja
  • a szabadság időtartamának legalább összefüggő 14 napot el kell érjen (munkanap), de eltérő megállapodás lehetséges


Szabadság kiadása a tárgyévet követően (először 2013-ról 2014-re!)
  • főszabályként tárgyévben kell kiadni: tárgyévben kiadottnak minősül, ha az igénybevétele az esedékesség évében kezdődik és a követő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot
  • esedékességet követő március 31-ig: a munkaviszony október 1-én vagy azt követően kezdődött, vagy kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, ha a kollektív szerződés lehetővé teszi
  • esedékességet követő év végéig: az alapszabadság és az életkori pótszabadság egyharmadát, a felek megállapodása alapján (ezt csak a munkaszerződésben lehet szabályozni)
  • munkavállaló oldalán felmerült ok miatt: az ok megszűnésétől számított 60 napon belül (pl fizetés nélküli szabadság után visszajön dolgozni)
  • megváltás: csak munkaviszony megszűnése esetén (a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság csak 2012. december 31. napjáig váltható meg. Ezen időpont után már csak kiadni lehet a szabadságot.

Fizetés nélküli szabadságok
  • szülési szabadság (24 hét)
  • gyermeke harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából
  • gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek tizedik életéve betöltéséig a GYES folyósításának tartama alatt
  • GYES folyósításának időtartama alatt
  • Hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre
  • A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára

A fenti esetekben a munkáltatónak kötelezően ki kell adni a fizetés nélküli szabadságot. Egyéb esetben is lehet fizetés nélküli szabadságot kiadni, de ehhez külön megállapodás szükséges. A fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó további írásainkat itt találja.

2012. december 5., szerda

Az új Munka Törvénykönyve 2.

2012. évi I. törvény (megjelent Magyar Közlöny 2012.2. szám) - 2. rész


A törvény 2012. július 1-én lépett hatályba, és nem volt türelmi idő.

Munkaerő kölcsönzés

A kikölcsönzés maximum 5 év lehet (a kikölcsönzés első napjától él, és visszamenőlegesen kell számítani. Az 5 év számításánál a 6 hónapon belüli újból kikölcsönzés is beleszámít, még abban az esetben is, ha a kölcsönbeadók különbözőek.
A kölcsönzött munkaerőre is él az egyenlő bánásmód:
  • Kikölcsönzés első napjától azonos bérezés illeti meg, mint az ugyanabban a munkakörben dolgozó saját munkaerőt
  • Csak a 184. naptól, ha:
    • határozatlan idejű mjv és kikölcsönzések között is jár bér
    • tartósan munkanélküli munkavállaló
    • helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, közhasznú szervezet, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezet kölcsönbeadó

A munkaerő-kölcsönzés fontos szabályai (július 1-től alkalmazandó)
  • tulajdonosi kapcsolat tilalma (kölcsön adó és vevő között)
  • nincs visszakölcsönzési tilalom (elbocsátott munkavállalót visszakölcsönözhetem mástól)
  • megszűnik a kölcsönvevő mögöttes felelőssége a szabálytalan foglalkoztatásért (nem jön létre vele munkaviszony, vagyis nem kell vele kötelezően munkaviszonyt létesíteni ha a kölcsönadó nem jelentette be szabályosan)
  • nincs 30 napos szabály a felmondásnál
  • felmondás és azonnali hatályú felmondás az általános szabályok szerint
  • a felmondási idő csak 15 nap (mindig 15 nap)
  • végkielégítés az utolsó kikölcsönzés alapján (pl. 10 éve foglalkoztatom, mint kölcsönadott munkaerőt, de csak a legutolsó kikölcsönzés csak 6 hónap volt. Ebben az esetben nincs végkielégítésre jogosító foglalkoztatási idő)

A munkaügyi ellenőrzés változásai (1996. évi LXXV. Törvény Met.)

A munkaügyi ellenőrzés hatásköre leszűkült. Megszűnt hatáskörök (ezeket nem ellenőrizhetik):
  • önálló kereskedelmi ügynöki szerződés
  • közérdekű önkéntes tevékenység
  • Európai Üzemi Tanács
  • Kollektív munkajogi szabályok (2012.01-től)
  • Távolléti díj számítása (csak bíróság előtt vizsgálható, ellenőrizhető)
  • Betegszabadságra járó díjazás (társadalombiztosítási hatóság vizsgálhatja)
  • Kártérítés, munkaviszony megszűntetése (csak bíróság vizsgálhatja)

A munkaügyi bírságot akár már 1 munkavállaló vonatkozásában is kiszabhatják az alábbi estekben:
  • Munkaszerződés alakszerűsége (írásos munkaszerződés van-e?)
  • Munkavállalás életkori feltételei (16 év alatti gyermek foglalkoztatása)
  • Bejelentési kötelezettség (fekete munka, 4 órás bejelentés és ugyanakkor 8 órás foglalkoztatás)
  • A munka- és pihenőidő
  • Munkabér mértéke, védelme (bérfizetés határidejének betartása, jogosulatlan levonások)
  • Külföldi foglalkoztatása
  • A munkaerő-kölcsönzés szabályai

Munkaügyi bírság kiszabása több munkavállaló vonatkozásában:
  • Munkaszerződés tartalma, írásos tájékoztatás
  • A nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
  • Eljárás a munkaviszony végén (igazolások, elszámolások, ki nem vett szabadságok)

Nem szabható ki bírság:
  • ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított 1 év, vagy az elkövetéstől számított 3 év eltelt (3 év = általános elévülési idő munkaügy tekintetében).
  • Az ellenőrzés megkezdéséig a bejelentési kötelezettséget teljesíti
  • Bejelentést jogszabály alapján másnak kellett volna teljesíteni, és a munkáltató a teljesítéshez mindent elkövetett
  • A munkabért az eljárásban előírt határidőig megfizette

Munkaügyi bírság mértéke 30.000 – 10.000.000 Ft
  • Max. 20 főt foglalkoztató munkáltató maximum 5.000.000 Ft
  • Természetes személy munkáltató (nem egyéni vállalkozó) maximum 1.000.000 Ft
  • 3 éven belül azonos jogsértés esetében 20.000.000 Ft

A bírság kiszabásánál mérlegelési jogkörrel bír az ellenőr. Mérlegelési szempontok:
  • Jogellenes állapot időtartama
  • Az okozott hátrány nagysága, visszafordíthatósága
  • A jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága
  • A megsértett jogszabályi előírások száma és hatása
  • Az érintett munkavállalók száma
  • A jogsértést elkövető együttműködése
  • A jogsértést elkövető gazdasági súlya (kis vagy nagy cég, mekkora a vagyona stb)

A bírságolás négy esetben mindenképpen kötelező, mérlegelési lehetőség nincs (Met. 6/A. §):
  • Életkori feltételek megszegése (gyermekmunka)
  • Bejelentési kötelezettség elmulasztása (fekete munka)
  • Munkabér összege, kifizetés határideje
  • Munkaerő-kölcsönzés nyilvántartásba vétel nélkül (tiltott munkaerő kölcsönzés)

Kevesen tudják, de 2011. január 1-től, a 2004. évi XXXIV. Tv. 12/A § alapján a kis-és középvállalkozások esetében az első jogsértés esetén csak figyelmeztetés, vagy határidő tűzése jogsértés felszámolására szabható ki.
Természetesen ez alól is van kivétel, adó-és vámhatósági eljárásban, vagy élet, egészség veszélye, vagy környezetkárosodás esetén, valamint a 18 év alattiak védelmében.

Rendezett munkaügyi kapcsolatok (2011. évi CXCV. Törvény (Áht.) és 1/2012. (I.26.) NGM rendelet

Kizáró jogsértések (2 évig nem kaphat a cég semmilyen állami támogatást). Ez ellen fellebbezési lehetőség nincs, mert automatikusan jegyzi a rendszer.
  • Bejelentés nélküli foglalkoztatás
  • Munkavállalás életkori feltételeinek megszegése (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
  • Munkabér mértéke, kifizetés határidejének megszegése (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
  • 3. országbeli engedély nélküli foglalkoztatása
  • Tiltott munkaerő kölcsönzés (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
  • Egyenlő bánásmód megsértése (kétszer kell megszegni, csak utána van büntetés)
Az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó további írásainkat itt találja.

 

2012. december 4., kedd

Az új Munka Törvénykönyve 1.

2012. évi I. törvény (megjelent Magyar Közlöny 2012.2. szám) - 1. rész

A törvény 2012. július 1-én lépett hatályba, és nem volt türelmi idő.

Kivételek:
  • „felmenő rendszer”, vagyis a 07.01. után létesített munkaviszonyokban kell alkalmazni
  • 2012. december 31-ig marad az 1992. évi Mt
    • szabadság
    • távolléti díj számítása
    • munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

Az új Munka Törvénykönyve egy „ajánlás”, meghagyja a munkáltatónak a változtatás lehetőséget. Meghatározza az alapokat, de nagyon sok lehetőséget ad a sajátosságok kezelésére.
Új koncepció, hogy jóval nagyobb teret ad a megállapodásokon alapuló szabályozásnak:
  • kollektív megállapodások
  • egyéni megállapodások

Eltérési lehetőségek a Munka Törvénykönyvétől:
  • Kollektív szerződés: II. és III. résztől munkavállaló hátrányára is eltérhet (kivételekkel)
  • Munkaszerződés: csak a munkavállaló javára térhet el, de fontos kivételekkel! Bizonyos esetekben a hátrányos eltérés is megengedett, megfelelő kompenzáció mellett! (pl. kevesebb pihenőidő, több pótszabadság)
  • Üzemi megállapodás = kollektív szerződés: akkor lehet alkalmazni, ha nincs kollektív szerződés vagy megkötésre jogosult szakszervezet. Fontos kitétel, hogy a munkabért nem szabályozhatják!!!

Néhány tipp, hogy mire figyeljünk az új munkaszerződéseknél?
  • Munkahely meghatározása: nem kötelező elem, tágan is megadható, akár több telephelyet is meg lehet adni.
  • Alapbér és bérpótlékok: a legtöbb pótlék beépíthető az alapbérbe (a minimálbér sosem tartalmazza a pótlékokat!!!)
  • Munkavállalói kártérítési felelősség szigorodott. Már enyhe gondatlanságnál is 4 havi távolléti díj határozható meg. Súlyos gondatlanság esetén a kár akár 100%-a is megtéríthető.
  • Fegyelmi felelősség a kollektív szerződés hiányában akár munkaszerződésben is szabályozható. Vétkes kötelezettségszegés (pl. nem jelenik meg a munkahelyén) esetén akár 1 havi alapbér is lehet.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (új Mt. 53. §)

  • munkáltató utasításával (munkavállaló beleegyezése nem kell hozzá
  • ideiglenesen
  • nem a munkaszerződés szerint
    • munkakörben (átirányítás)
    • munkahelyen (kiküldetés)
    • munkáltatónál (kirendelés) foglalkoztatja a munkavállalót.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak vannak bizonyos korlátai.
  • Évente maximum 44 beosztás szerinti munkanap vagy 352 óra lehet.
  • Év közben kezdődő jogviszonyban, részmunkaidőnél vagy határozott időnél arányosítani kell!
  • Védett személyi kör már helyiségbe nem küldhető ki (pl. gyermekét egyedül nevelő anya)
  • Az alapbér a ténylegesen ellátott munkakör szerint, de legalább a munkaszerződés szerint

A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

Megszűnés az ok felmerülése napján. A megszűnés napján hatályos rendelkezések az irányadók:
  • Külső okból
  • Automatikusan

Megszüntetés a felek akaratából történhet, csak írásbeli nyilatkozattal (közös megegyezés esetén is!). A nyilatkozat közlésekor hatályos rendelkezések az irányadóak.
  • Változatlan jogcímek, de más elnevezések
  • Felmondás határozott idejű munkaviszonyban is
  • Felmondási védelem új rendszere: teljes tilalom (várandósság, tgyás, gyed, gyes), felmondási idő eltolása (keresőképtelenség alatt lehet közölni a felmondást, de a felmondási idő csak a védett időszak megszűnésével kezdődik), állás-felajánlási kötelezettség (öregségi nyugdíjjogosultság előtt 5 évvel, 3 évesnél fiatalabb gyermek nevelése esetén).
  • Végkielégítés, felmentési időre járó juttatás a távolléti díj alapján számítható!
  • Nincs végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállalónak felróható

Atipikus munkaviszonyok

Az Atipikus munkaviszonyokat kimondottan munkaszerződésben kell meghatározni
  • Határozott idő
  • Részmunkaidő
  • Távmunka-végzés
  • Vezető állású munkavállaló
  • Munkaerő-kölcsönzés
  • Iskolaszövetkezeti munkaviszony
  • Munkavégzés behívás alapján (fizetni csak a ténylegesen ledolgozott idő után kell. Maximum 6 órás munkaviszony, ami nem kötelezően ledolgozandó. Az „üresjáratokat” nem kell kifizetni. A munkavállalónak a munkavégzés előtt legalább 3 nappal szólni kell)
  • Munkakör megosztás (több dolgozó köt munkaszerződést ugyanarra a munkakörre egy munkáltatóval. A munkavállalók maguk döntik el, hogy mikor ki dolgozik)
  • Több munkáltatóval létesített munkaviszony (egy munkavállaló több munkáltatóval létesít munkaszerződést. A feladat ellátása ugyanaz, de több munkáltató van. Ilyen lehet például egy nagy ipartelepen a portás állása.
  • Cselekvőképtelen munkavállaló
  • Bedolgozói jogviszony
  • Egyszerűsített foglalkoztatás
  • Köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló jogviszony


    Az új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó további írásainkat itt találja.