2013. január 31., csütörtök

Hogyan lehet a személyi jövedelemadó 1 százalékáról rendelkezni? - 1. rész

A cikk második része itt olvasható
A cikk harmadik része itt olvasható.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (1) lehetőséget teremt arra, hogy a magánszemélyek a  jövedelemadójuk meghatározott részéről a külön törvény (2) szabályai szerint rendelkezzenek, így adójuk egy része az általuk megjelölt civil és/vagy egyházi kedvezményezettekhez, költségvetési előirányzatokhoz kerüljön.
Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben valaki nem rendelkezik az 1 százalékáról, adójának ez a része nem vész el, hanem a költségvetésben marad, azaz ezt az összeget az állam a költségvetési törvényben leírtak szerint költi el. A rendelkezés nem kötelező, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkező nyilatkozatot, nyilatkozatokat kell adnia.

Ki rendelkezhet 2013-ban?

Bárki, aki személyi jövedelemadó-bevallást (3), adónyilatkozatot (4) vagy egyszerűsített bevallást (5) ad, illetve adókötelezettségét munkáltatói adómegállapítás (6) útján teljesíti, jogosult az adójának meghatározott részéről rendelkezni. Azaz a magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók (7) és az őstermelők (8) is jogosultak rendelkezni, ha az említett tevékenységből vagy más jogcímen szereznek az összevont adóalapba tartozó jövedelmet. A rendelkezési jogosultságot nem érinti az, ha a magánszemély fizetendő adója 0 forint (például az egyes adókedvezmények miatt), de ebben az esetben a felajánlott összeg is 0 forint lesz. Egyházak (9) részére még ebben az esetben is érdemes rendelkezni, mivel az egyházak – az 1 százalékon túli – állami finanszírozása a rendelkező magánszemélyek száma (és nem a felajánlott összeg nagysága) alapján történik, így a 0 forintról történő rendelkezés is növeli az adott egyház részére juttatott állami támogatás összegét. Egyebekben az adóhatóság az utalást csak akkor teljesíti, ha a kedvezményezett részére utalandó összeg legalább 100 forint.

Mekkora összegről lehet rendelkezni?

Az 1 százalék alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része akkor, ha ezt az összeget a magánszemély határidőre megfizette.

Az összevont adóalapba tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem.
Ugyanakkor a különadózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, a kamatjövedelem, az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója (a vállalkozói kivét kivételével) stb., nem tartozik az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek meghatározott részéről nem is lehet rendelkezni.

Az 1 százalék alapját csak a ténylegesen határidőben megfizetett adó képezi. Mivel az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből a kifizetők, munkáltatók jellemzően levonják az adóelőleget, így a magánszemélyek többségének az év végén nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Abban az esetben, ha az évközben a magánszemélytől levont adóelőleg eléri vagy meghaladja a ténylegesen fizetendő adó
összegét, az adót a magánszemély határidőre megfizette.

Amennyiben azonban a levont adóelőleg összege nem éri el a fizetendő adó összegét, az adó akkor tekinthető határidőben megfizetettnek, ha a pótlólagosan fizetendő adót
  • a magánszemély május 21-ig, illetve
  • az egyéni vállalkozó és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély február 25-ig megfizeti.
Megfizetettnek kell tekinteni az adót akkor is – feltéve hogy a magánszemély az egyszerűsített bevallást választotta, és az adóhatóság által közölt adatok javítására volt szükség –, ha azt a magánszemély május 21-e után, de az adóhatóság a javított adatok alapján megállapított adóról szóló értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül megfizeti. (10)

Végezetül szintén megfizetettnek tekintendő az adó abban az esetben, ha a magánszemély legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy fizetési halasztást kapott akkor, ha az engedélyező határozatban foglaltaknak eleget tesz. Ide értendő az az eset is, ha a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában tett nyilatkozata
alapján legfeljebb 6 hónapon keresztül a 150 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét havonként egyenlő részletekben fizeti meg. (11)

Az adózó nem csak befizetéssel, átutalással, hanem az adóhatóságnál más adónemen nyilvántartott túlfizetésének (például: áfa, eva stb.) átvezetése útján is megfizetheti a személyi jövedelemadó tartozását.


(1) Az 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 45. §.
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény. (továbbiakban: Szftv.)
(3) A 1253 számú bevallás.
(4) 1253ADÓNYILATKOZAT
(5) A 1253-E számú bevallás, melyet a 1253-NY nyilatkozatban 2012. február 15-ig lehet az adóhatóságtól kérni és ehhez kell csatolni a rendelkező nyilatkozatot.
(6) A 12M29
(7) Az Szja tv. 3. § 17. pontja.
(8) Az Szja tv. 3. § 18. pontja.
(9) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak és vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 1. számú melléklet 
(10) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art). 28/A. § (5) bekezdése.
(11) Art. 133/A. § (1) bekezdése.

Forrás: http://www.nav.gov.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése