Hogyan és mikor válasszunk (váltsunk) könyvelőt?

Amikor arról gondolkodunk, hogy vállalkozást hozunk létre, nemcsak azt kell végig gondolnunk, hogy milyen társasági formában szeretnénk vállalkozni, hanem azt is, hogy meg kell találnunk a megfelelő könyvelőt, aki segíti majd vállalkozásunkat. Igen, már akkor végig kell gondolnunk, amikor még csak tervezzük a vállalkozás alapítását. A könyvelő kiválasztása általában nem egyszerű feladat, ezért sose hagyjuk az utolsó pillanatra. Célszerű ismerősöktől érdeklődni, de ez sosem elég. Minden cégnek és minden cégvezetésnek más igénye van. Nem igazán létezik két teljesen egyformán működő cég, ezért a barátnak, családtagnak teljesen megfelelően dolgozó könyvelő, nem biztos, hogy a mi igényeinket is ki tudja elégíteni.

Javaslom, hogy mindig személyes megbeszélésen alapuljon a választás.

Természetesen eljöhet az a pillanat, amikor a választott könyvelő mégsem felel meg az általunk támasztott követelményeknek. Sokszor évek múltán ér el a vállalkozás olyan szintre, hogy az addig megfelelően működő könyvelő (könyvelő cég) már nem teljesíti megfelelően a tőle elvárt feladatokat. Ez adódhat abból, hogy a cég kinőtte a könyvelő tudását, kapacitását, de természetesen fordítva is lehet, vagyis a könyvelő (cég) alakul olyan nagy vállalkozássá, hogy már nem tud kellő figyelmet fordítani egy kisebb vállalkozás igényeire. Mivel a könyvelő választása, a könyvelési feladat bizalmi alapokon nyugszik, sokszor évekig beletörődünk abba, hogy nem kapjuk meg a megfelelő információkat a könyvelésre átadott anyagainkkal kapcsolatban, de váltani nem váltunk. Tapasztalataim szerint még akkor is nehéz a váltás, ha az akarat megvan a vállalkozóban, keresi is az új és megfelelő személyt erre a feladatra, de mégsem tudja, vagy mégsem meri meghozni a döntést.

Tisztelt Vállalkozó! Soha ne fogadja el a kevesebbet, mint amit Ön elvárásként a könyvelővel szemben támaszt:

Amennyiben úgy érzi:

• nem kap időben tájékoztatást a cégének aktuális pénzügyi helyzetéről
• úgy érzi, könyvelője nincs tisztában a napi törvényi változásokkal
• nem nyújt segítséget Önnek az adó optimalizálásában
• nem tájékoztatja időben a fizetési, bevallási határidőkről
• súlyosabb esetben már bírságot is kapott cége a könyvelő mulasztása miatt

ne halogassa a döntést. Keressen egy új könyvelőt!

Amire figyelnünk kell könyvelő váltásnál:

• Ne az ár alapján hozzunk döntést, hisz az ár kialakításánál sokszor az is fontos tényező, hogy a könyvelő lelkiismeretes, a „berögzítem a számlákat” mellett egyéb költséghatékony megoldásokra is mindig felhívja a cégvezetés figyelmét
• Szerintem nagyon fontos az is, hogy a könyvelő, akivel együtt fogunk dolgozni, mennyire szimpatikus nekünk. Gondoljunk csak bele, az illetővel hosszú évekig fogunk együtt dolgozni!
• Nagyon fontos az is, hogy a könyvelési munkára mindenképpen szerződés szülessen, a szerződés térjen ki a könyvelő felelősségére
• A könyvelőnek (könyvelő cégnek) legyen szakmai felelősségbiztosítása

Mikor váltsunk könyvelőt?

A legpraktikusabb időpont az év vége. Ilyenkor a régi könyvelő lezárja az évet, elkészíti a záró bevallásokat, a beszámolót. Az új könyvelő pedig januártól egy teljesen új évet nyitva, kezdheti a könyvelést, szinte semmiben sem szorul a régi könyvelő előző munkájára.

Természetesen adódhat olyan ok, amikor nem halogathatjuk a könyvelő váltást. Ebben az esetben azonnal megbízunk egy új könyvelőt a feladatok ellátására.

Az új könyvelő felelőssége nem terjedhet ki az előzőleg lekönyvelt munkára, ezt mindenképpen tudnia kell a megbízást adó vállalkozónak.

Általában a váltás hónapját megelőző hónap végére készít az előző könyvelő egy évközi zárást, és az új könyvelő ez alapján veszi át a könyvelési feladatokat. Ebben az esetben, amikor elhozzuk az addigi könyvelési anyagot a könyvelőtől, az átadási-átvételi jegyzőkönyv mellé egy felelősségvállalási nyilatkozatot is célszerű készíteni.

Sajnos nem egyszer találkoztunk már olyan esettel is, amikor azért kell könyvelőt váltani év közben, mert az előző időszakok feldolgozását sem végezte el a könyvelő, vagy az elvégzett munka feltehetően nem ér semmit. Ilyenkor célszerű (bár nem takarékos mód) az egész évet újra lekönyvelnie az új könyvelőnek. Az előzőleg beadott bevallásokat felülvizsgálja, önrevízióval helyesbíti (ha van rá szükség). Ebben az esetben természetesen az új könyvelő felelőssége az egész év, hisz az Ő tudása lapján lettek a bevallások kijavítva.

A vállalkozónak tudnia kell, hogy a számlák újbóli lekönyveléséért ugyanúgy ki kell fizetnie a könyvelési díjat, hisz a könyvelő pontosan azt a munkát végzi el, amit „rendes” esetben végezne.

Forrás: www.napikozlony.hu 

TAGI HITEL KIVÁLTÁSA - 10 milliós vásárlási keret vállalkozásoknak

Tisztelt Vállalkozó!

Szeretném pár szóban tájékoztatni Önöket a Magyar Kedvezménykártya legújabb szolgáltatásáról, az MKK kamatmentes vásárlási keretéről és a Barterváltóról cégek és vállalkozások részére! Az alábbi remek ajánlatot csak azoknak a vállalkozásoknak tudják biztosítani, akik az MKK partnercégei, elfogadóhelyek.

A Gold Accountant Bt már csatlakozott a közösséghez, és minden MKK partnernek 20% kedvezményt biztosít szolgáltatási díjaiból.

Ön is csatlakozhat ehhez a rendszerhez az alábbi linken: http://www.magyarkedvezmenykartya.hu/1163924c 

Csatlakozásával megszerzi a jogosultságot a kártya használatára és az összes partnercég kedvezményeinek igénybevételére, így könyvelési díjából is azonnali 20%-os kedvezményre lesz jogosult!! Néhány neves partnercég a teljesség igénye nélkül: Agip benzinkutak, Burger King, City Taxi, Láng Autóalkatrész.

A Magyar Kedvezmény Kártya a BillBarter-rel (BBH ZRT.) történő szoros együttműködés keretében elsőként vezette be Magyarországon cégek, vállalkozások

részére a kamatmentes Barterváltó vásárlási keret igénylést 10 millió Forint értékig.

A Magyar Kedvezmény Kártya minden partnere, regisztrált elfogadóhely, kamatmentes vásárlási keretet igényelhet 2012. 11. 26.-tól.

A vásárlási keret nem csak az igénylő cégek piaci helyzetét javítja, hanem minden MKK tag részére könnyebbé és egyszerűbbé teszi cégek, vállalkozások meghívását, csatlakoztatását a Magyar Kedvezmény Kártya vásárlói közösségébe, mivel a 10.000.000,-Ft értékű vásárlási keretet kizárólag az MKK partnercégei, elfogadóhelyei igényelhetik.

HOGYAN IGÉNYELHETŐ A VÁSÁRLÁSI KERET?

Az MKK csatlakozott partnerei, elfogadóhelyek 10.000.000,-Ft értékig igényelhetnek kamatmentes Barterváltó vásárlási keret, mely vásárlási keret a BillBarter (BBH ZRT.) minden esetben elbírál. Az igénylés a Magyar Kedvezmény Kártya oldalára belépve, minden regisztrált partnercég, elfogadóhely részére elérhető.

Itt csatlakozhat: http://www.magyarkedvezmenykartya.hu/1163924c

MILYEN CÉG, VÁLLALKOZÁS IGÉNYELHET VÁSÁRLÁSI KERETET?

Kamatmentes vásárlási keret igénylésére 10.000.000,-Ft értékben csak a Magyar Kedvezmény Kártya regisztrált partnerei, elfogadóhelyek jogosultak. A kamatmentes vásárlási keret igénylésének alapfeltétele az MKK vásárlói közösségéhez történő partneri csatlakozás elfogadóhelyként. Ezt követően igényelhető a vásárlási keret, mely frissen induló cégek, vállalkozások részére is elérhető.

HOL ÉS HOGYAN HASZNÁLHATÓ FEL VÁSÁRLÁSI KERET?

Az MKK vásárlói közösségében regisztrált partnercégek, elfogadóhelyek vásárlási keretüket azoknál a partnereknél használhatják fel, akik Barterváltót is elfogadnak, így vásárlásaik során fizethetnek Barterváltóval. De a Barterváltót minden partner, elfogadóhely átválthatja vásárlási utalványra is, mely utalványokkal olyan üzletekben is vásárolhat, mint a Spar, Auchan vagy a Media Markt és Barterváltóban intézheti beszerzéseit is. A barterváltó rugalmasságát az is jelzi, hogy országosan több száz üzlet (köztük jó pár multi hálózata is) elfogadja fizetőeszközként vagy átváltható az adott üzletben beváltható utalványokra, valamit béren kívüli juttatás is adható a munkavállalók részére Barterváltóban.

A Vásárlási keret nagyságának megfelelően a "tagi hitel" kivezethető a könyvelésből!

HOGYAN LEHETSÉGES A VÁSÁRLÁSI KERET VISSZAFIZETÉSE?

A Barterváltóban folyósított vásárlási keret Barterváltóban kell visszafizetni, erre egy év áll minden partnercég, elfogadóhely rendelkezésére. Ha ez egy év alatt nem sikerül, akkor az időtartam rugalmasan, újabb egy évvel hosszabbítható.

Az MKK regisztrált partnerei, elfogadóhelyek egyszerűen juthatnak Barterváltóhoz, hogy visszafizethessék vásárlási keretüket azzal, hogy vásárlóiktól, ügyfeleiktől vásárlásaik során elfogadnak Barterváltót, ezáltal folyamatosan Barterváltóhoz juthatnak. De ezen felül további olyan lehetőségek is rendelkezésre állnak barterváltó megszerzésére, mint a Weboldalra kihelyezhető banner (5.000 Barterváltó minden hónapban), az autómatrica (10.000 Barterváltó minden hónapban) és a megunt, nem használt eszközök eladása, melyekért a vásárlók fizethetnek Barterváltóban is. Ezekkel a módszerekkel minden partnercég és elfogadóhely egyszerűen, költségek és plusz munka nélkül is könnyedén visszafizetheti vásárlási keretét, mivel csak az autómatrica és a banner kihelyezésével évente, autónként és weboldalanként 180.000 Barterváltóhoz juthat. Így felettébb könnyű a vásárlási keret visszafizetése, főként, ha egy cég vagy vállalkozás több autóval vagy weboldallal is rendelkezik.

Felhívjuk mindenki figyelmét arra, hogy a Barterváltó keret nem segély, juttatás vagy vissza nem fizetendő támogatás. A Barterváltóban folyósított vásárlási keret egy megelőlegezett összeg, melyet le kell dolgozni vagy vissza kell fizetni a kibocsájtó részére.

További részletes tájékoztatás és vásárlási keret igénylése a Magyar Kedvezmény Kártya oldalán a Vásárlási Keret Igénylése menüpontban érhető el cégek, vállalkozások részére is.

Köszönöm a figyelmüket!

Regisztráció itt: http://www.magyarkedvezmenykartya.hu/1163924c

Pósa Lívia

Önt több százezer Ft-ra büntethetik, ha nincsenek aktualizált számviteli szabályzatai

Mint minden évben, idén is változott a számviteli törvény néhány rendelkezése. Ezeket a változásokat 90 napon belül (március 31-ig) át kell vezetni a szabályzatokon. Ez a kötelezettség Önt, mint a cég képviselőjét terheli. 

   

Ha nincs rá ideje, mi véglegesen levesszük a válláról a szabályzatkészítés és folyamatos frissítés gondját! 

1. Elkészíthetjük cégre adaptált szabályzatait.
2. Minden évben gondoskodunk azok karbantartásáról.
Önnek csak hatályba kell léptetnie és nyugodtan várhat bármilyen ellenőrzést.

2013. évre aktualizált számviteli szabályzatok készítését egyszeri 8.000 Ft-os kedvezményes áron vállaljuk (eredeti ár: 10.000 Ft). Az ár nettó ár, az áfa mértéke 27%.

Abban az esetben, ha akciónk ideje alatt megrendeli a szabályzatainak módosítását, 2014-es adóévben ugyanezért az összegért elkészítjük Önnek az éves karbantartást, így megspóroljuk Önöknek az árváltozással járó többletkiadást.

Tapasztalataim szerint sok cégnek sajnos egyáltalán nincsenek szabályzatai, hiszen ezek megírása sok időt és energiát emészt fel, ráadásul a szám szerint 7 szabályzatnak meg kell felelnie a törvényi előírásoknak is.


Számos ponton el lehet csúszni és szert tenni a nem csekély bírságra, mivel 7, a számviteli törvénynek megfelelő, kötelező számviteli szabályzatot kell létrehozni.


1. Számviteli politika
2. Értékelési szabályzat
3. Számlarend
4. Pénzkezelési szabályzat
5. Leltározási szabályzat
6. Selejtezési szabályzat
7. Bizonylati rend


Ha a hét kötelező szabályzatból csak egy is hiányzik, az Ön vállalkozása büntetést kaphat. Hát, ez a rossz hír.
 
Hiszi vagy sem, van egy jó hírem is! :)

A jó hír az, hogy ügyfeleim számára kedvezményes áron,  7 munkanap alatt elkészítem mind a hét szabályzatot.  Sokat törtem a fejem, hogy olyan megoldás szülessen, ami mind Önöknek, mind nekem kedvező, és a következőt találtam ki:

7 db kötelező számviteli szabályzat, vállalkozásra szabva

	eredeti ár	kedvezményes ár	kedvezmény mértéke
- nyomtatva, könyv formátumban	40.000 Ft	35.000 Ft	12,5 %
- elektronikus úton elküldve	35.000 Ft	28.000 Ft	20 %
Az árak nettó árak, az ÁFA mértéke 27 %.

Amennyiben Ön szeretné, hogy kötelező szabályzataiba ne lehessen belekötni és szeretné elkerülni a pénzbírságot, vagy egyéb súlyos büntetést, jelentkezzen az akcióra itt, vagy keressen meg közvetlenül!

Jelentkezési határidő: 2013. február 28. éjfél.

Üdvözlettel,
Pósa Lívia

Gondolatok a vállalkozásokról, a könyvelők fontosságáról

Amikor valakiben felmerül a gondolat, hogy vállalkozásba fogjon, nagyon sok dolgot át kell gondolnia.

Mire is szeretne vállalkozni? Milyen formában szeretne vállalkozni? Alkalmazottat akar vagy tud foglalkoztatni? Kell-e könyvelő a vállalkozáshoz, vagy megoldja maga a bevallásait?

Mindezeket a dolgokat érdemes alaposan átgondolni. Szeretnék egy kis segítséget nyújtani ehhez. Csak a saját gondolataimat és tapasztalataimat szeretném leírni. Tapasztalatom abból származik, hogy magam is vállalkozó vagyok, és származik abból is, hogy könyvelőként és bérszámfejtőként vagyok vállalkozó. Az alábbi néhány gondolat közelről sem átfogó ismeretanyag, csak gondolatébresztő mondatok.

Miért is szeretne valaki vállalkozó lenni?

A mai világban sajnos sokszor kényszerből „szeretne” vállalkozó lenni az ember. Van egy munkahelye ahol dolgozik, majd egyszer csak közli vele a főnöke, hogy munka van és el is kell végezni, de sajnos alkalmazottként már nem tudja fizetni utána a járulékokat. Ott maradhat a cégnél és jövedelmet is kap, de adjon az elvégzett munkáról számlát. Az ember eldöntheti, hogy marad és kényszervállalkozó lesz. Ekkor a megszokott munkát végezheti hasonló jövedelemért, mint amit eddig kapott, de ránehezedik a vállalkozók nem egyszerű nyilvántartási, bevallási és legfőképp adófizetési kötelezettsége. Vagy azt mondja, hogy mindezeket a feladatokat Ő nem akarja vagy nem tudja vállalni, és otthagyja a céget. Ebben az esetben előáll a munkahelykeresés nem is olyan könnyű feladata.

A sokkal kellemesebb eset az, amikor valaki nem kényszer hatására akar vállalkozó lenni, hanem hosszú hetekig (hónapokig) tervezgeti az új megélhetési lehetőségét, és örömből, a jövő biztató lehetőségével kezdi el vállalkozását. Általában ők vannak jobb helyzetben, hisz valószínűleg megfelelő anyagi hátérrel, jól átgondolt tervekkel, megfelelő végzettség birtokában kezdik meg új életük felépítését.

Ki milyen vállalkozási formát választ?

Azok az alanyok, akik kényszerből lesznek vállalkozók, szinte egytől-egyig az egyéni vállalkozást választják. Az egyéni vállalkozás elindítása viszonylag kisebb költséggel jár, mint bármilyen cég létrehozása. Az egyéni vállalkozó saját felelősségére vállalkozik, nincs szüksége még névlegesen sem társra.

Azok akik nem a kényszer hatására választanak, igyekeznek jól átgondolni ezt a lépést is. Legjellemzőbb két gazdálkodási forma a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság.

A bt. alapításához legalább 2 tagra van szükség, aki (ami) lehet természetes személy vagy akár társaság is. Az alapításhoz szükséges betét a legminimálisabb összegtől (10 ezer Ft) bármekkora összegig terjedhet, felső határ nincs. A betéti társaságot jellemzően kevés vagyoni betéttel alapítják. Ennél a vállalkozási formánál a beltag teljes vagyonával, míg a kültag a bevitt vagyona erejéig felel a társaság dolgaiért.

A kft. alapításához még társra sincs szükség, hisz léteznek egyszemélyes kft-k is. Ennél a társasági formánál a tagok a bevitt vagyoni betétjük arányáig felelnek a cég dolgaiért. Itt a minimális alapítói vagyon 500 ezer Ft.

Akik már komolyabban foglalkoznak egy vállalkozás létrehozásáról vagy akár több cég összeolvadásról, korlátolt felelősségű társaságot (nagyobb bevitt vagyonnal) vagy részvénytársaságot alapítanak. Magyarországon a bankok, a biztosító intézetek, a nagyobb termelő vállalatok szinte mind ezt az utóbbi vállalkozási formát választják, vagy ezt kell választaniuk ahhoz, hogy az általuk végezni kívánt tevékenységet folytatni tudják.

Alkalmazottat foglalkoztassak, vagy magam végezzem a munkát?

Nos ez is nagyon sok mindenen múlik. Az egyik nagyon fontos és döntő tényező a vállalkozó anyagi biztonsága, anyagi háttere. A kisebb vállalkozások döntő többsége nem foglalkoztat alkalmazottat, mert munkájukat saját maguk végzik el (rendelkeznek megfelelő végzettséggel). Természetesen az évek múlásával, ha a vállalkozó gondot fordít munkájára, megfelelően kezeli vállalkozását, van lehetőség fejlődésre. A megbízások növekedésével szükségessé válhat egy megfelelő segítség igénybe vétele. Aki alkalmazottat kezd el foglalkoztatni, nem kis munkát (nyűgöt) vesz a nyakába. Az alkalmazottak számának növekedésével egyre több jogszabálynak, rendeletnek kell megfelelni. Ezen kívül meg kell felelni a munkavállalók igényeinek, hisz nem is olyan egyszerű feladat a hét minden napjára megfelelő munkával ellátni egy alkalmazottat. Az elvégzett munkát le kell ellenőrizni és bizony az alkalmazottak elvégzett feladatinak felelőssége is a vállalkozóra hárul a megrendelőkkel szemben.

Azok a vállalkozók, aki több tíz, vagy több száz (akár több ezer) alkalmazottat foglalkoztatnak, az ellenőrzési, a vezetési, a pénzügyi és minden egyéb részfeladatot szakértő alkalmazottakra bíznak. Így a felelősséget többen vállalják, az ellenőrzéseket akár több főből álló részegységekre osztják. Nos ez többeknek ismerős lehet, ezek a nagyvállalatok,  mai nevükön a „multik”. Idáig nem jut el mindenki, de egy kisebb vállalkozás vezető feladatának ellátása is megköveteli a cég tulajdonosától a hozzáértést.

Könyvelő vagy nem könyvelő??

Egy nagyobb cégnél ez nem jelent kérdést. A nagyvállalatoknál a pénzügyi, számviteli feladatok elvégzésére külön osztályok vannak, több alkalmazottal.

Egyéni vállalkozók, pár főt foglalkoztató cégek esetében szinte mindig felmerül a kérdés: szükséges ez nekünk?

Sajnos több vállalkozó gondolja úgy, hogy ez szükséges rossz, és bizony, mind mindannyian, a rossz dolgokat toljuk magunk előtt, nagyon sokszor a könyvelő választást is.

A mai gazdasági helyzetben, a törvények végrehajtása, a pénzügyi- és adóhatóságok által elvárt kötelezettségek betartása nem egyszerű dolog. Hiába halljuk mindenhol, hogy bizonyos adózási módoknál már nincs is szükség a könyvelőre, az „X” összegű könyvelési díjat is megspórolhatjuk, ezzel csökkenthetjük a vállalkozás kiadásait.

Ez szép lehetőség, de csak annak ajánlom ezt a választást, aki rendelkezik valamilyen adózási és pénzügyi ismerettel, akinek a saját munkája elvégzése után még van arra ideje, lehetősége és energiája, hogy a megfelelő határidőre minden ezzel kapcsolatos feladatot teljesítsen.

Egy könyvelő minden vállalkozásnál bizalmi kérdés, legyen az egy kicsi egyéni vállalkozás, vagy egy nagyobb cég. A könyvelő kiválasztása döntő többségben ajánlás alapján történik, néhány esetben hirdetés útján, vagy a véletlennek köszönhetően.

Egyre elterjedtebb a vállalkozások klubokba való tömörülése, ahol „ismerkedős” klubnapokat tartanak, és a vállalkozó megismerhetik egymás tevékenységét és kiváló üzleteket köthetnek. Ilyen klubnapokon is van lehetőség könyvelő cégek képviselőivel való találkozásra, a bemutatkozás alapján pedig eldönthetik, hogy a cég érdemes-e az önök által elvárt feladat teljesítésére.

Az internet világában élünk. A weboldalak, a blogok tömegével ontják az információkat. Érdemes böngészni az interneten, mert egy könyvelő iroda által üzemeltetett portál nagyon sokat elmond a cég minőségéről, arról, hogy mennyire tartják fontosnak munkájukat, mennyire viselik lelkükön a vállalkozások sokrétű tájékoztatását.

De ami biztos: kell a szakember ahhoz, hogy a vállalkozó magabiztosan csak a saját munkájával foglalkozzon. Egy jó könyvelő nagyon sok segítséget nyújthat a cégvezetőnek az adózás útvesztőjének kibogozásában, a megfelelő gazdálkodásban.

Forrás: www.napikozlony.hu

Sokat bukik, aki februárban megy szabadságra

Egy új szabály miatt akár tízezreket is bukhat, aki rövid hónapban megy szabadságra. A munkaadó éppenséggel kompenzálhatja a pórul járt dolgozókat, de nem köteles. Cserébe egy hosszú hónapban kivett szabadság pluszpénzt hozhat.

Sokan már meg is tervezték, hova mennek februárban síelni. Kivesznek egy hét szabadságot, elutaznak Ausztriába, majd kipihenve, feltöltődve visszaállnak a munkába. Március elején viszont el fog komorodni az arcuk, amikor kézhez kapják a fizetésüket: több ezer, sőt, akár pár tízezer forinttal is kevesebb bért kapnak, mint ahogy megszokták. A hidegzuhany oka egy elrejtett részlet az új munka törvénykönyvének abban a részében, ami most januártól lépett életbe.

A 174-es osztó

Az alkalmazottak nagy többsége fix bért kap. Egy adott összeget tartalmaz a munkaszerződése, minden hónapban ennyi a bruttó (alap)bére, és tudja, ebből mennyi lesz az adók és járulékok levonása után a nettó. Ez tehát fix, a hazavitt összeg legfeljebb a béren kívüli juttatások (cafeteria) változó mértéke miatt lehet eltérő havonta.
 

Amikor valaki fizetett szabadságra megy, távolléti díj illeti meg. Ezt eddig úgy számították ki, hogy teljesen mindegy, hány napot vesz ki egy hónapban az ember az éves szabadságából, ugyanannyi bruttó és így nettó bért is kap, mintha mindennap dolgozott volna abban a hónapban.

Januártól azonban másképp kell számítani a távolléti díjat és az egy munkaóra díját. Ez pedig jó nagy galibát okoz, amint arra az adókamara (a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete) felhívta a figyelmet.

Az újítások azt eredményezik, hogy ha valaki szabadságra megy, akkor nem ugyanannyi bért kap egyik hónapban, mint a másikban, és nem is annyit, mint amennyiben a munkaadójával megállapodott.

Ha a dolgozó 5 nap szabadságra megy januárban, és 100 ezer forint a havi bruttó alapbére, akkor nem 100 ezer forintot kap, hanem 105 745 forintot, míg ha februárban megy el öt nap szabadságra, akkor 91 952 forintra jogosult, ha márciusban veszi ki az öt nap szabadságot, akkor abban a hónapban 96 552 forintot kap bruttóban.

Így jön ki

Az új szabály szerint a napi bért úgy kell kiszámítani, hogy a havi fix alapbért elosztjuk 174 órával, majd megszorozzuk nyolc órával.

Mivel minden ledolgozott napra, fizetett ünnepre, és fizetett szabadságra is jár a napi bér, de hónaponként változik a munkanapok száma, ezért idéntől a havi bér is változik.

Példa: Az illető alapbére havi bruttó 100 000 forint. Így az egy órára jutó bér 574,7 forint (100 000 osztva 174-gyel).

Januárban 22 munkanap van és egy nap fizetett ünnep. Ha januárban megy el 5 nap szabadságra valaki, akkor ez után az öt nap után kap 5*574,7*8=22 988 forintot. Az egy nap fizetett ünnepre 574,7*8=4 598 forintot, a 17 ledolgozott munkanap után pedig 17*574,7*8=78 159 forintot kap. Összesen 105 745 forint (bruttó) illeti meg a januári munkája után.

Februárban 20 munkanap van. Ha ebből öt nap szabadságot vesz ki, akkor arra ugyanúgy 22 988 forintot kap, mint januárban, de a maradék 15 ledolgozott munkanap után csak 15*574,7*8= 68 964 forintot, azaz összesen bruttó 91 952 forintot.

Nettóban ez úgy néz ki, hogy a januári munkája után nettóban 69 264 forintot kap a munkavállaló, a februári után csak 60 230 forintot, a márciusi munkáját 63 242 forinttal honorálja a munkahelye öt nap szabadság esetén. Vagyis márciusban, amikor a cég kifizeti a februári munkáját és a szabadságait, kilencezer forinttal kevesebb lesz a borítékban, mint amennyit egy hónappal korábban kézhez kapott.

És ennél jóval többet veszít az alkalmazottak legnagyobb része egy februári szabadságolással, hiszen a dolgozók többsége nem minimálbérre van bejelentve. Egy kétszázezer bruttót kereső, ha rosszul választja meg a szabadságolását, máris 18 ezer forinttal kevesebbet kap, mint ha januárban ment volna el szabadságra.

Mindez persze fordítva is igaz. Vagyis jól megválasztott szabadsággal (amikor 31 napos a hónap, sok a munkanap) a havi fix bérénél többre számíthat.
 

A cégnek kéne a zsebébe nyúlnia, hogy kiengesztelje a dolgozóját

Az adókamara arra is rávilágít, hogy a törvényi szabálytól ugyan el lehet térni a dolgozó javára, így abban hónapban, amikor kevesebb bér járna, a munkahely és a dolgozó megállapodhatnak az alapbér összegében is. Ez azonban fordítva nem lehetséges, vagyis az nem fordulhat elő, hogy amikor egy jól időzített szabadságolással több bérhez jutna az alkalmazott, akkor annak egy részét visszaszedje a cég.

Ha a cég nem akarja, hogy a munkavállalója elégedetlenkedjen, akkor a törvényből származó hátrányt a saját költségén kell kiküszöbölnie, plusz pénzt kell adnia a kevés munkanapos hónapban szabadságra menő dolgozónak. Ez azonban jelentős többletköltséget jelent a munkáltatónak. Az adókamara szerint biztosítani kell - mint volt korábban -, hogy a havidíjas munkavállalók esetében a havi díj összege a szabadság miatt ne legyen se több, se kevesebb. mint a munkaszerződésben meghatározott havi bér.

Megkerestük az adókamara elnökét, Zara Lászlót, aki az [origo]-t arról tájékoztatta, hogy nemrég fedezték fel a törvényből fakadó visszás helyzetet, de cégvezetők tömegével keresték fel őket a problémával. Az adókamara jelezte ezt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak is, ahonnan azt a választ kapták, hogy minden számítási módnak vannak előnyei és hátrányai, a cégek körültekintő szabadságkiadással tudják orvosolni a problémát, és az eredeti terv az volt az új szabállyal, hogy a szabadságok adminisztrációja egyszerűsödjön, csökkenjen, a távolléti díjat egyszerűbb legyen kiszámolni. Mint Zara elmondta, az NGM illetékese jelezte, hogy nyitottak a visszajelzésekre, és szükség esetén akár módosíthatják is a törvényt.

A minimálbéresek kevesebbet veszítenek

Az NGM szerint munka törvénykönyve kiköti, hogy a bruttó bérnek el kell érnie a havi minimálbért, még szabadságolás esetén is, a példában szereplő százezer forint esetén még a februári öt nap szabadság esetén sem lehet kevesebb a bére senkinek 98 ezer forintnál. Kétszázezer forintos bruttó alapbér esetén az alsó korlát már nem érvényes, tehát ott januári munkavégzés és öt nap szabadság esetén 211 494 forint a bruttó bér, a februári munka és szabadság esetén 183 908 forint a bruttó bér. Bruttóban közel 28 ezer, nettóban 18 ezer forint a különbség.

Az adókamara szerint azonban a Munka törvénykönyve nem tartalmaz olyan szabályt, amelyre az NGM hivatkozik, vagyis elképzelhető, hogy a minimálbérnél kevesebbet keres az ember, hiába is van minimálbérre vagy ennél magasabb bérre bejelentve.

Forrás

Hogyan lehet a személyi jövedelemadó 1 százalékáról rendelkezni? - 3. rész

A cikk első része itt olvasható. 

A cikk második része itt olvasható.

Mikor érvényes a nyilatkozat?

Az adóhatóság – a következő bekezdésben leírtak fenntartásával – Önnel csak akkor veszi fel a kapcsolatot, ha a rendelkező nyilatkozata bármely okból érvénytelen.

Amennyiben tehát Ön rendelkező nyilatkozatot adott, és az adóhatóságtól nem kapott határozatot arról, hogy a rendelkező nyilatkozata érvénytelen lenne, továbbá ha a kedvezményezett szerepel a www.nav.gov.hu honlapon közzétett tájékoztatóban, akkor a rendelkező nyilatkozatát az adóhatóság teljesítette.

Amennyiben Ön a kedvezményezett részére történő összeg átutalásának időpontjában rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer használatához szükséges Ügyfélkapuval, a rendelkezés teljesítéséről az adóhatóság Önt ugyanilyen módon elektronikus üzenet formájában értesíti. Erről elektronikus levélben is értesítést kap.

A rendelkező nyilatkozat mind a magánszemély, mind a kedvezményezett oldaláról érvénytelenné válhat. Érvénytelen a rendelkezés, ha 

• a nyilatkozat a kedvezményezett adószámát nem tartalmazza, illetve az nem pontos, nem olvasható, vagy;
• a nyilatkozat a kedvezményezett technikai számát nem tartalmazza, illetve az nem pontos, nem olvasható és a technikai szám hiányában a nyilatkozaton feltüntetett elnevezés alapján az egyházi kedvezményezett nem azonosítható, vagy;
• két beküldött rendelkező nyilatkozat esetén mindkét nyilatkozat ugyanazon kedvezményezetti körbe tartozó két szervezetet jelöl (például: két alapítvány), vagy;
• a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon nem szerepel a magánszemély adóazonosító jele, illetve az nincs lezárva, vagy;
• a rendelkező magánszemély a munkáltatónak átadott lezárt borítékot annak ragasztási felületére átnyúlóan nem írta alá, vagy;
• a magánszemély az adóját határidőig nem fizette meg, illetőleg 
• az esedékesség előtt benyújtott kérelem alapján legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezett az adóhatóság, az engedélyező határozat feltételeit a magánszemély nem teljesítette.

Ugyancsak érvénytelen a rendelkezés, ha

• a magánszemély olyan szervezetet, személyt jelölt meg kedvezményezettként, amely a törvény alapján nem lehet kedvezményezett (például párt, vagy olyan alapítvány, amely nem végez közhasznú tevékenységet) vagy;
• a magánszemély által megjelölt szervezet nem igazolja megfelelő eljárásban azt, hogy megfelel a törvény feltételeinek, vagy
• a rendelkező nyilatkozatban megjelölt szervezet az 1 százalék összegét nem kéri, vagy
• a magánszemély által választott szervezet nem tett eleget a törvényben meghatározott kötelezettségének és nem tette közzé azt, hogy a korábbi év(ek)ben számára felajánlott összeget hogyan használta fel. E mulasztás miatt ugyanis a törvény szerint az adóhatóságnak ki kell zárnia a mulasztó szervezetet a mulasztást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből, azaz a kizárás évében a szervezet nem kaphatja meg a részére felajánlott 1százalékos összeget.

 

A rendelkező nyilatkozat érvénytelenségét megállapító határozattal szemben a magánszemély illetékköteles fellebbezéssel élhet.

Mint a fentiekben szerepel, abban az esetben, ha Ön ugyanazon kedvezményezetti körbe tartozó több kedvezményezett javára is rendelkezett (például: két nyilatkozatában két alapítványt jelölt meg), akkor mindkét rendelkezése érvénytelen.

Ugyanakkor, ha a többszörös rendelkezés oly módon történik, hogy Ön a bevallás vagy az egyszerűsített bevallás részeként és attól elkülönülten, postán vagy személyesen is rendelkezik, akkor csak a bevallástól elkülönülten érkező rendelkező nyilatkozat minősül érvénytelennek.

Az 1 százalék összegének változása

Bizonyos feltételek fennállása esetén az 1 százalék összege a bevallás benyújtása, illetve akár az 1 százalék kiutalása után is változhat. Abban az esetben, ha a magánszemély összevont adóalapjának adója nő, – akár az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés alapján, akár a magánszemély által benyújtott önellenőrzés következtében – akkor természetszerűleg az 1 százalék összege is arányosan emelkedik. Ezt a pótlólagos összeget az adóhatóság akkor utalja át a kedvezményezettnek, ha a magánszemély eredetileg is érvényesen rendelkezett, és az 1 százalék alapjának növekedése legkésőbb a rendelkezés évét követő év július 31. napjáig megtörténik.

További feltétele a pótlólagos utalásnak az, hogy a magánszemély ezt az adótöbbletet fizesse meg, illetve az, hogy az 1 százalék összege legalább 1000 forinttal (azaz az összevont adóalap utáni adó legalább 100 ezer forinttal) növekedjen.

Ugyanakkor, ha az 1 százalék alapja csökken, azaz például a magánszemély önellenőrzés keretében csökkenti az adókötelezettségét, a rendelkezéssel érintett összeg nagysága szintén csökkenhet. Ha az 1 százalék alapja csökken, az gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a magánszemély olyan adó meghatározott részét ajánlotta fel, amelyet nem fizetett meg. Ezért, ha az 1 százalék összege a módosítás miatt legalább

1000 forinttal (azaz az összevont adóalap utáni adó legalább 100 ezer forinttal) csökken, akkor a ténylegesen a kedvezményezettnek kiutalt összeg és a módosított adatok szerint megállapított 1 százalékos összeg különbözetét a magánszemélynek kell az adóhatóság határozata alapján megfizetnie.

Forrás: http://www.nav.gov.hu 

Hogyan lehet a személyi jövedelemadó 1 százalékáról rendelkezni? - 2. rész

A cikk első része itt olvasható. 
A cikk harmadik része itt olvasható.

Mely szervezeteket lehet kedvezményezettként megjelölni?

Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze. Ha valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot adjon be, mert az egyik 1 százalék nem irányítható át a másik csoportban lévő kedvezményezettek javára. Az azonos körből választott két kedvezményezett javára tett rendelkező nyilatkozat mindegyike érvénytelen.

A kedvezményezettek egyik csoportjába a civil kedvezményezettek tartoznak. Ide tartoznak a közhasznú tevékenységet (12) a törvényben meghatározott ideig (13) ténylegesen folytató egyesületek (14), alapítványok (15), és közalapítványok (16).

Ugyancsak ebben a körben lehet rendelkező nyilatkozatot adni a törvényben felsorolt következő kedvezményezetteknek:

• Magyar Tudományos Akadémia;
• Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA);
• az országos közgyűjtemények (17);
• Magyar Állami Operaház;
• Magyar Országos Levéltár;
• Országos Széchényi Könyvtár;
• Magyar Filmarchívum;
• Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;
• az országos szakmúzeumok;
• azok a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- és előadóművészeti tevékenységet folytató szervezetek, amelyek valamely önkormányzattól, vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesültek;
• a felsőoktatási intézmények;
• Nemzeti Együttműködési Alap
• Magyar Művészeti Akadémia.

2013-ban az előzőekben felsorolt intézményekkel azonos feltételekkel lehet kedvezményezett az Összefogás az Államadósság Ellen Alap (18) is.

A rendelkezéshez a magánszemélynek a fenti szervezetek adószámára van szüksége, amelyet elsősorban maguktól a kedvezményezettektől szerezhet be. Megjegyzést érdemel, hogy azon szervezetek adószáma, melyek a 2012-es rendelkező évben részesültek az 1 százalékos összegből, a NAV honlapján megtalálhatóak. Az adószámokat a "Közlemény a 2012. rendelkező évi érvényes civil kedvezményezettekről" című tájékoztató anyag tartalmazza.
Nem árt azonban meggyőződnie arról, hogy a tájékoztatóban szereplő szervezet a 2013-as rendelkező évben is létező szervezet-e, esetleg jogutódlással szűnt meg, mert ilyenkor a rendelkező nyilatkozaton a jogutód szervezet adószámát célszerű feltüntetni. Érdemes körültekintően nyilatkozni, és megnézni a 6. oldalon felsorolt érvénytelenségi okokat, hiszen ezek egyikének fennállása esetén már nem jut el a
felajánlott összeg a kedvezményezett szervezethez.

A kedvezményezettek másik csoportjába az egyházi kedvezményezettek tartoznak. Ebbe a csoportba tartoznak Ehtv. (19) szerint elismert egyházak feltéve, hogy az adóhatóságtól technikai számot kaptak, továbbá az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzat (20).
A rendelkező nyilatkozaton a magánszemélynek az egyházi kedvezményezett technikai számát kell feltüntetnie. A 2013-ban egyházi kedvezményezettként megjelölhető technikai számok a www.nav.gov.hu internetes oldalon találhatóak. A nyilatkozaton feltüntethető a kedvezményezett egyház elnevezése is.

Hogyan lehet az 1 százalékról rendelkezni?

A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást, adónyilatkozatot vagy egyszerűsített bevallást kérő nyilatkozatot ad, a nyomtatvány megfelelő lapjának (a 1253 számú bevallás EGYSZA lapja, az egyszerősített bevallási lehetőség választására vonatkozó nyomtatványhoz (1253NY) kapcsolt EGYSZA lap, 1253 Adónyilatkozathoz kapcsolt EGYSZA lap
kitöltésével rendelkezhet. A nyomtatványnak ezen lapján mindkét kedvezményezetti kör részére lehet rendelkezni. Amennyiben valaki csak egy kedvezményezettet kíván megjelölni, a másik rubrikát ne töltse ki, illetve azt ki is húzhatja.

A www.nav.gov.hu internetes oldalon található nyomtatványkitöltő program (21) használata esetén szintén van lehetősége arra, hogy a nyomtatvány részeként rendelkezzen, azaz a program felhasználásával töltse ki a 1253 számú bevallás EGYSZA lapján található rendelkező nyilatkozatot, valamint a 1253NY és a 1253 Adónyilatkozat nyomtatványokhoz kapcsolódóan magát az EGYSZA lapot.
Amennyiben a nyomtatványkitöltő programmal előállított bevallását kinyomtatva kívánja eljuttatni az adóhatósághoz, akkor azt helyezze el a bevallást vagy egyszerűsített bevallást tartalmazó borítékban.

Kérjük, hogy amennyiben a nyomtatvány részeként rendelkezik, és bevallását papíron adja be, a saját azonosító adatairól a kedvezményezettekre vonatkozó adatokat ne válassza le!

Abban az esetben, ha a bevallását elektronikusan (22) küldi be, a rendelkező nyilatkozatot is eljuttathatja az adóhatósághoz elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül.
Lehetősége van arra, hogy a bevallása (adónyilatkozata, egyszerűsített bevallási lehetőség választására vonatkozó nyilatkozata) részét képező rendelkező nyilatkozatot az elektronikusan elkészített nyomtatvánnyal együtt juttassa el az adóhatósághoz.
Amennyiben azonban nem így tesz, akkor május 21-ig lehetősége van arra, hogy az elektronikus rendelkező nyilatkozatát a bevallástól elkülönülten küldje meg. Ez esetben nem a bevallás részét képező EGYSZA lapon, hanem a külön programban található „12EGYSZA” megnevezésű nyilatkozat kitöltésével és elektronikus továbbításával rendelkezhet. Abban az esetben, ha az elektronikus bevallását nem saját
maga, hanem meghatalmazottja (például könyvelője) készíti, az adóhatósághoz azt is be kell jelentenie, hogy a rendelkező nyilatkozat elektronikus továbbítására meghatalmazottja jogosult.
 

Azon magánszemélyek esetében, akik bevallásadási kötelezettségüknek munkáltatói adómegállapítás útján tesznek eleget, a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot a munkáltatónak legkésőbb május 10-én adhatják át. A május 10-e után átadott borítékokat a munkáltató nem köteles átvenni. A magánszemélynek a borítékot annak ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írnia, mivel ez biztosítja azt, hogy a munkáltató a boríték tartalmát ne ismerhesse meg. A munkáltatók a náluk leadott
lezárt borítékokat kísérőjegyzékbe veszik, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását igazolandó, az átadó aláírását. A munkáltató a lezárt borítékokat sértetlenül, legkésőbb május 21-ig adja át az adóhatóságnak.

A rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz. 

Amennyiben tehát az előzőekben leírtak szerint nem rendelkezett (sem a bevallás részeként, sem a munkáltató útján) lehetősége van arra, hogy a rendelkező nyilatkozatokat egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen juttassa el az adóhatósághoz. Erre május 21-ig van lehetőség, függetlenül attól, hogy az adóbevallását esetlegesen február 25-éig be kell adnia. A határidő
jogvesztő, így a késedelmes benyújtás esetén a nyilatkozat érvénytelen lesz.

Az adóhatóság külön kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait az eljuttatás módszerétől függetlenül, azaz még abban az esetben is, ha a magánszemély a bevallás részeként rendelkezik. A rendelkező nyilatkozat adótitoknak (23) minősül, különleges védelmet élvez, abba illetéktelen személy nem tekinthet be. Így a rendelkezés következtében a magánszemélyt hátrány nem érheti, semmilyen utólagos zaklatással nem kell számolnia. A magánszemély és a kedvezményezett adatainak hatékony elkülönítése érdekében kérjük, hogy amennyiben a rendelkező nyilatkozatot a munkáltató útján, illetve külön borítékban küldi meg az adóhatósághoz, a rendelkező nyilatkozatról a magánszemély azonosító adatait (név, adóazonosító jel) szíveskedjen leválasztani, és kizárólag a nyilatkozat rendelkező részét tegye a borítékba.

(12) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 2. § 20. pontja szerint közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.
(13) A közhasznú szervezetek a rendelkezés évét megelőzően legalább egy évig, a többi szervezetnek legalább két évig kell a közhasznú tevékenységgel ténylegesen, folyamatosan foglalkoznia.
(14) A Civil tv. szabályai szerint létrejött szervezet, kivéve a párt, és a munkaadói, munkavállalói érdekképviseleti szerv.
(15) A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A. § (1) bekezdése szerint létrehozott szervezet.
(16) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények  módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (2)-(6) bekezdése szerint működő szervezet.
(17) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelıdésről szóló 1997. évi CXL. törvény 3. számú mellékletében felsorolt szervezetek.
(18) Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények
megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló 2011. évi LVII. törvény 6.§ alapján.
(19) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.)
(20) A Magyar Köztársaság 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 36. §-a alapján az
előirányzat: a Nemzeti Tehetség Program.
(21) Az „AbevJava” nevű keretprogram és az egyes nyomtatványokat tartalmazó további programok.
(22) A www.magyarorszag.hu internetes honlapon keresztül.
(23) Art. 53-55. §.

Forrás: http://www.nav.gov.hu