2013. október 28., hétfő

Év végi feladatok könyvelőknek, gazdasági társaságoknak

Lassan közeledik az év vége, ami a gazdasági társaságokra és a könyvelőkre is nagy megterhelést ró. Egyik kiemelkedő feladat az adók feltöltési kötelezettsége, melynek a határideje 2013. december 20-a. Azt tapasztaltam, hogy a vállalkozók erre a feladatra már odafigyelnek, próbálnak előre gondolkodni. Viszont a december nem csak ezt a feladatot tartogatja számunkra. Ebben a hónapban tehetjük meg különböző bejelentési kötelezettségeinket és bejelentési lehetőségeinket is. Ebben a cikkben a feltöltési kötelezettség teljesítéséhez igyekszünk egy kis segítséget nyújtani. 

Nézzük mely adónemeknél és mikor kell a feltöltési kötelezettséget teljesítenünk: 
  • Társasági adó: azokra a gazdasági társaságokra vonatkozik a feltöltési kötelezettség, melyeknél az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétel meghaladta a 100 millió forintot. A feltöltési kötelezettség során a várható adó összegére kell kiegészítenie a befizetett adót. Nagyon sokszor hallottam már a vállalkozótól, hogy 90%-ig kell az adót feltölteni. Ez nem így van. Az adót a várható adó 100%-ra fel kell tölteni. De: az adóhatóság májusban, amikor feldolgozza a bevallásokat, megnézi, hogy a feltöltési kötelezettséggel rendelkező cégek az adóévre bevallott társasági adó összeg legalább 90%-áig teljesítették-e a feltöltési kötelezettségüket december 20-ig. A hatóság abban az esetben bírságol, ha az adót nem töltötték fel 90%-ra, de abban az esetben is kiszabja a bírságot, ha ugyan a feltöltést maradéktalanul teljesítette a cég, de nem az előírt határidőre. A mulasztási bírság a befizetett előleg és az adó 90%-nak különbözete után 20%-ig szabható ki. A feltöltési kötelezettség tekintetében bevallási kötelezettség is terheli az adózót. A feltöltési kötelezettséget a 1301-es nyomtatványon kell bevallani. Felhívom mindenki figyelmét arra, hogy a nyomtatványon csak a várható adó és a befizetett (havi vagy negyedéves) előlegek különbözetét szerepeltessék, mert a hatóság azt az összeget könyveli fel a folyószámlára, ami a bevalláson szerepelni fog, és az adózótól pedig azt fogja behajtani. 
  • Iparűzési adó: azokra a társaságokra vonatkozik a feltöltési kötelezettség, amelyik vállalkozót a társasági adó feltöltési kötelezettség is terheli. Ebben az esetben is hasonlóan kell eljárni, mint a társasági adónál, az adót a várható adó összegére kell kiegészíteni, de itt is figyelembe kell venni az év közben már megfizetett előlegeket (március 15. és szeptember 15.) A feltöltési kötelezettség összegét be kell vallani, valamint meg is kell fizetni. Az iparűzési adó feltöltési kötelezettség nyomtatványát az alábbi linken tudják elérni: https://ssl.budapest.hu/web_hair/ufo.do?_ID=2013-40   
  • EVA: az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként adóelőleget fizet. Év végén az eva-s adózót is terheli a feltöltési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy a várható éves adó összegére ki kell egészíteni a már befizetett előlegeket. Ennél az adónemnél is a várható adó 100%-ra kell a feltöltést teljesíteni. Bár ennél az adónemnél a feltöltési kötelezettséghez nem társul bevallási kötelezettség, mégis nagyon fontos fizetési határidő a december 20-a. 
  • Innovációs járulék: az innovációs járulék feltöltési kötelezettség 2012. december 1-től hatályos szabályozás. Ennek értelmében erre az adónemre is vonatkozik a december 20-i feltöltési kötelezettség, ami fizetési és bevallási kötelezettséget is jelent. A fizetési kötelezettség meghatározásánál figyelemmel kell lenni az adóévben már megfizetett előlegek összegére is. Az innovációs járulék előleg fizetési kötelezettség annyiból tér el az egyéb adónemektől, hogy ennél az adónemnél az adóévre fizetendő utolsó negyedéves előleget, melynek a fizetési határideje január 20-a lenne, már most, december 20-val ki kell fizetni. Az innovációs járulék feltöltési kötelezettségének összegét a 1301-es nyomtatványon kell bevallani. 
  • Energiaellátók jövedelemadója: ez az adónem szűk vállalkozói réteget érint, de mivel ennek az adónak a feltöltési kötelezettsége is december 20-a, érdemes néhány szóban megemlíteni. A feltöltési kötelezettség azt az adóalanyt érinti, akinek az adóévet megelőző évben az éves szinten számított árbevétele meghaladta az 50 millió forintot. Az adót a várható adó összegének 90%-ig kell feltölteni. 
 A különböző adónemek feltöltési kötelezettségének teljesítése csak az adózók és a könyvelők szoros együttműködése alapján tud létrejönni. Ahhoz, hogy a könyvelő a megfelelő adatot tudja bevallani, ismernie kell az adózó 2013-as adóévre még várható bevételeinek és kiadásainak tervezetét. Egy könyvelő a legjobb esetben a novemberi állapotnak megfelelően tud számolni, ezért nagyon fontos, hogy az adózó a legjobb tudása szerint tájékoztassa a könyvelőt minden olyan adatról, mely az adó számításánál még várhatóan figyelembe vehető.

A cikk második része ide kattintva érhető el.>>>

2013. október 20., vasárnap

Adómentesség: mikor és kinek éri meg?

Az alanyi adómentesség témájával foglalkozó cikkünk megjelent a Piac&Profit oldalon, ahol még több adózási témájú cikket találnak az érdeklődők.

Tovább a cikkre!>>>

Tovább a Piac&Profit oldalra!>>>

2013. október 15., kedd

Alanyi adómentesség szabályai és buktatói

Az alanyi adómentesség szabályai a vállalkozók elenyésző rétegét érinti, de mivel az utóbbi időben az alanyi adómentesség szabályai többször is változtak, úgy gondolom, érdemes lenne áttekinteni újra ezt az egyszerűnek tűnő, de buktatókkal is járó adózási formát. Az alábbi írásban a fontosabb szabályokat elevenítjük fel. 

Mi is az alanyi adómentesség? Főszabályként az alanyi adómentes vállalkozás az értékesítésénél adót (áfa) nem számít fel, a beszerzéseinél nem illeti meg az adólevonási jog. 

Kinek éri meg? Annak a vállalkozásnak „éri meg” ezt az adózási módot választani, aki várhatóan 6 millió forint alatti árbevételt fog realizálni egy adóévben, várhatóan nagyobb beruházást nem fog eszközölni. Az alanyi adómentes időszakban nem érdemes nagyobb értékű tárgyi eszközt beszerezni, hisz az előzetesen felszámított áfát abban az esetben sem lehet majd levonni, ha az eszközt később adóköteles értékesítéshez kerül felhasználásra. Érdemes még olyan adóalanynak választania, aki jellemzően „tárgyi adómentes” bevételre tesz szert, és csak elenyésző mértékben van egyéb, adóköteles bevétele. Érdemes még annak is választani, aki jellemzően végfelhasználónak értékesít. 

Mely esetekben nem ajánlott? Nem biztos, hogy megéri annak az adóalanynak, aki rendszeresen más adóalanynak értékesít, mivel így kevésbé versenyképes. 

Az alanyi adómentesség választásának törvényi feltételei: 
  • A vállalkozó a tárgy évre akkor választhatja az alanyi adómentességet, ha a megelőző évben a nettó árbevétele (áfa nélkül) nem haladta meg a 6 millió forintot. 
  • A pénzforgalmi szemléletben könyvelő adóalanyoknál (pl. egyéni vállalkozó stb.) a 6 millió forintos értékhatárba azt a kiszámlázott (vagy még ki sem számlázott), de még be nem folyt bevételt is figyelembe kell venni, amely teljesítése az áfa tv. szerint az előző évre esik.
  • Az év közben alakuló adóalany a vállalkozás kezdetekor választhatja az alanyi adómentességet. Ebben az esetben azt kell eldönteni, hogy abban az évben várhatóan eléri-e a bevétele a 6 millió forintos értékhatár időarányos részét.
  • Az EVA alól átlépő vállalkozóknál nem feltétel az előző évi árbevétel 6 millió Ft alatti értéke, vagyis elméletileg bármelyik EVA-s vállalkozó választhatja az alanyi adómentességet. 
  • Az alanyi adómentesség választását megelőző év december 31-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak. Az újonnan alakuló alanynál a megalakulás időpontjában kell megtenni a bejelentést. Az EVA-ból átlépő adóalanyok az átlépés időpontjában, akár év közben is választhatják az alanyi adómentességet. 
Melyek azok a bevételek, amiket nem kell figyelembe venni a 6 millió forintos értékhatár számításánál: 
  • tárgyi eszközök értékesítése
  • immateriális jószág értékesítése 
  • új közlekedési eszköz értékesítése a közösség más tagállamába 
  • építési telek értékesítése 
  • építés alatt álló ingatlan értékesítése 
  • befejezett ingatlan értékesítése, ha a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésétől számított két év még nem telt el 
  • „tárgyi adómentes” értékesítés 
  • mezőgazdasági tevékenység bevétele, ha arra vonatkozóan az áfa tv. különös szabályait alkalmazzák
Nagyon gyakori buktatója az alanyi adómentességnek, hogy kevés vállalkozó van azzal tisztában, hogy néhány értékesítést áfa fizetési kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy egyébként nem kell az értékesítésről kiállított számláiban adót feltüntetnie. 

Nézzük, mely esetekben keletkezik áfa fizetési kötelezettsége az alanyi adómentesség időszaka alatt:
  • Tárgyi eszköz értékesítés. Abban az esetben, ha a vállalkozó az adómentes időszakban vásárolt tárgyi eszközt adókötelesen értékesíti, akkor a vásárláskor felszámított adóra utólag adólevonási jogot érvényesíthet az általános szabályoknak megfelelően (Áfa tv. 136. §). Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy a levont adó összege nem haladhatja meg az értékesítéskor fizetendő adó összegét.
  • Immateriális jószág értékesítése. Ilyen jellegű értékesítésnél fennáll az adófizetési kötelezettség, de ebben az esetben nem keletkezik pótlólag levonható adó, vagyis a fizetendő adó teljes összegében megfizetendő adónak minősül. 
  • Építési telek értékesítése. Abban az esetben, ha az építési telek tárgyi eszköznek minősül, úgy a tárgyi eszköz értékesítésnél leírtak szerint kell eljárni. Abban az esetben, ha a telek árunak minősül és a beszerzéskor a felszámított adó már levonásra került, így nem keletkezik pótlólag levonható adó. Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi mentes időszakban keletkezett, és nem történt adó levonás, úgy az értékesítéskor pótlólag levonhatja az adót. A levont adó összege ebben az esetben sem lehet több mint a fizetendő adó összege. 
  • Befejezetlen, építés alatt álló ingatlan értékesítése. Ebben az esetben úgy járunk el, mint az építési telek értékesítése során 
  • Két évnél nem régebbi, befejezett ingatlan értékesítése esetén ugyanúgy járunk el, mint az előző pontban 
  • Ingyenes termékátadás (termékértékesítésnek minősül) esetén, ha az adott termék beszerzésekor levonták az adót, akkor adófizetési kötelezettsége keletkezik az átadáskor (adóalap a beszerzési ár!). Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi adómentesség időszakában keletkezett, és ingyenesen átadja a vállalkozó, nem keletkezik fizetendő adója. 
  • Saját vállalkozásban végzett beruházás esetében a használatba vételkor a folyó költségek adótartalma levonhatóvá válik, míg a bekerülési érték után adófizetési kötelezettsége keletkezik. 
  • Abban az esetben, ha terméket szállít át a közösség másik tagállamába, de nem értékesíti, vagy nem hozza vissza, akkor az átszállítás termékértékesítésnek minősül, és az általános szabályok szerint adót kell fizetni utána. Az értékesítés esetén pótlólag levonható adó nem keletkezik. 
  • Közösségi termékbeszerzés esetén adót kell fizetni abban az esetben, ha az alanyi adómentes beszerzése meghaladta az adott évben a 10.000 eurót. 
  • Termékimport után az a alanyi adómentes adózó adófizetésre kötelezett, de a termékimport után fizetett előzetesen felszámított adót nem vonhatja le. 
  • Importszolgáltatás esetén is adót kell fizetni, és ebben az esetben sem illeti meg az adólevonás joga.
Az alanyi adómentes adózó abban az esetben, ha adófizetésre kötelezett, havonta tesz eleget a bevallási és befizetési kötelezettségének. Amennyiben nem keletkezik fizetendő adója, úgy bevallási kötelezettsége sem keletkezik. 

Megszűnik az alanyi adómentesség abban az esetben, ha az adóalany átlépi a 6 millió forintos értékhatárt. Ebben az esetben az adóalany két évig nem választhatja újra az alanyi adómentességet. 

Az adóalany saját döntése szerint is kiléphet az adózási mód alól. Ebben az esetben a következő adóévben újra választhatja. 
Az adómentesség megszűnését be kell jelenteni az adóhatóságnak.

2013. október 4., péntek

Kft-k kötelező jegyzett tőke emelése

2014-től megváltoznak a kft-re vonatkozó kötelező jegyzett tőke minimum szabályok. 

Az új PTK szerint - harmadik könyv – 2014. január 1-től a kft-k legkisebb jegyzett tőkéje minimum 3 millió forint kell, hogy legyen. Ez a szabály nem csak az új társaság alapítására vonatkozik, hanem érinti, a már létező kft tulajdonosokat is. Ez annyit jelent, hogy ha valaki maradni akar a jelenlegi kft cégformánál kötelező módosítást kell eszközölnie, vagyis a jegyzett tőkét fel kell emelnie 3 millió forintra

Az új Ptk. (2013. évi V. törvény) 2014. március 15-én lép életbe, vagyis eddig az időpontig lehet a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőkéje 3 millió Ft alatt. A jogi személyek várhatóan 2 év türelmi idő kapnak arra, hogy a létesítő okirataikat összhangba hozzák az új polgári törvénykönyvvel, vagyis 2016-ig kell felemelni a törzstőkét a kötelező minimum szintre. 

A két év moratórium abban az esetben él, ha a cég addig az időpontig nem módosítja a létesítő okiratot. Amennyiben bármilyen okból 2016. március 15-e előtt sor kerül a módosításra (legyen az egy székhely változás, vagy akár tulajdonos változás), akkor a módosítással együtt a jegyzett tőke emelését is rendezni kell. 

Az elmúlt években alapított leggyakoribb cégforma a korlátolt felelősségű társaság volt, ezen belül az 500.000 forinttal alapított kft-k száma nagyjából 90%-os arányú. Ezeknek a cégeknek vagy jegyzett tőkét kell emelniük cégmódosítással, vagy pedig át kell alakulniuk olyan cégformára, amely cégforma meg tud felelni a kötelező jegyzett tőke minimumnak. Ilyen lehet pl. a betéti társaság. 

A kötelező jegyzett tőke emelésnél azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy ennek költségei kisebbek, és az egész eljárás is egyszerűbb a jelenlegi eljárásrend szerint, mint a cégforma váltásos cégmódosítás. Ha valaki cégformát szeretne váltani, ahhoz könyvvizsgálatra van szükség, ami plusz anyagi kiadás és persze tortúra. 

Néhány szóban megemlíteném a lehetőségeket a törvényi kötelezettség teljesítéséhez. 

Jegyzett tőke emelése tagi hitelből 

Nagyon sok cég rendelkezik „tagi kölcsönnel”, ami a legtöbb esetben nem más, mint a készpénzhiány rendezésére szolgáló intézmény, mellyel a könyvelők többsége szabadon garázdálkodik. A jegyzett tőke emelés egyik lehetősége lehet a tagi kölcsön állomány igénybe vétele erre a célra. Természetesen ennél a megoldásnál figyelemmel kell arra lenni, hogy ez a lépés a magánszemély részéről egy elengedett követelés lesz, ami a hatályos szabályoknak megfelelően illetékfizetési kötelezettséggel jár, vagyis nem a legolcsóbb megoldása a jegyzett tőke emelésének 

Jegyzett tőke emelése tőketartalékból 

A gazdasági társaságoknál rendelkezésre álló szabad tőketartalékot használhatjuk fel a jegyzett tőke emelésére. 

Jegyzett tőke emelése a tagok pénzbeli hozzájárulásával 

A legegyszerűbb jegyzett tőke emelési lehetőség, amikor a társaság tagjai a szükséges pénzeszközt a cég rendelkezésére bocsájtják. Ez egyrészt történhet a már meglévő tagok plusz hozzájárulásával, amely akár a szavazati arányt és tulajdoni arányt is megváltoztathatja a cégben. Másrészt történhet új tag (ok) bevonásával is, akik anyagi segítségével megtörténik a jegyzett tőke emelése a törvényben előírt minimális értékre. 

Jegyzett tőke emelése barterváltó segítségével 

A barterváltó egy készpénzt helyettesítő fizetési eszköz, melynek a felhasználása igen sokrétű és hatalmas segítséget nyújthat magánszemélyeknek, gazdasági társaságoknak, de még önkormányzatoknak is. Magyarországon még nem terjedt el annyira a használata, mint amekkora lehetőség rejlik benne. A jegyzett tőke emelésénél a következőképpen kell eljárni. Ahhoz, hogy barterváltóhoz juthassunk, mint magánszemély csatlakoznunk kell a Billbarter Hungária Zrt csapatához. Az ingyenes regisztráció után barterváltót igényelhetünk (feltételek a www.billbarter.com oldalon), mely követelésünket beapportálhatjuk a társaságba, ezzel emelvén meg a jegyzett tőkét a gazdasági társaságban. 

A barterváltó további felhasználásáról itt olvashat: