2013. július 8., hétfő

Egyszerűsített foglalkoztatás 2. - 2010. évi LXXV. törvény

A bejegyzés 1. része itt olvasható. 

A munkavállaló részére járó díjazás 

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén a 87%-a jár.

A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi jövedelme nem haladhatja meg a 12 ezer forintot.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett munkabér 100%-át kell tekinteni.

Járulék és közteherfizetési kötelezettség (1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv), valamint az 1997. évi LXXX. Törvény (Tbj.) 

A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségek az egyszerűsített foglalkoztatás esetén:
  • Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén naptári naponként 500 forint 
  • Alkalmi munka esetén naptári naponként 1000 forint 
  • Filmipari statiszta munka esetén naptári naponként 3000 forint 
A fent nevesített közteher megfizetése esetén a munkáltató, valamint a munkavállaló az alábbi járulék és egyéb közteher fizetése alól mentesül:
  • Munkáltatóként: szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, Szja adóelőleg-levonási kötelezettség 
  • Munkavállalóként: nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, egészségügyi hozzájárulás, Szja előleg 
 Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és erről igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet.

Ellátásra való jogosultság 

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély nem biztosított, vagyis társadalombiztosítási ellátásokra csak korlátozottan jogosult. Jogosult nyugellátási, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint a társadalombiztosítási rendszeren kívül álláskeresési ellátásra.

Az egyszerűsített foglalkoztatás nem teremti meg az egészségügyi szolgáltatási jogosultságot, ezért a magánszemély havi 6660 forint (napi 222 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni.

A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.

Az a természetes személy, aki más tagállamban biztosított (Magyarországon nem fizetnek utána közterhet), ellátási jogosultságot nem szerez.

Bevallás és a közteher megfizetése

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét a 08-as bevalláson, az ügyfélkapu segítségével teljesíti.

Azok a munkáltatók, akik nem kötelezettek az elektronikus bevallásra, papír alapon 1308E jelű nyomtatványom havonta a tárgyhót követő hó 12-ig teljesíti a bevallási kötelezettségét.

A közteherfizetési kötelezettséget szintén a tárgyhót követő hó 12-ig kell teljesíteni.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból eredő bevételről a magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve, ha a bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjainak a száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének a szorzatát.

A mentesített keretösszeg feletti jövedelemről adóbevallási kötelezettség terheli a magányszemélyt.

A filmipari statisztákra vonatkozóan a törvény úgy rendelkezik, hogy az alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtania.

A foglalkoztatással összefüggő szankciók 

Amennyiben a munkáltató a meghatározott létszám- kereseti, illetve időkorlát túllépésével létesít (tart fenn) egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkaviszonyt, attól a naptól, hogy a feltételek nem teljesülnek, a munkaviszonnyal összefüggésben az Szja-tv., a Tbj., és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezéseket köteles alkalmazni.

Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy azt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, EHO, rehabilitációs hozzájárulás, Szja), az egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását nem egyenlíti ki.

Önadózó 2013/07-08

2013. július 5., péntek

Egyszerűsített foglalkoztatás 1. - 2010. évi LXXV. törvény

Az alkalmi munkára irányuló foglalkoztatási jogviszony időbeli és foglalkoztatható létszám korlátot is szab. Abban az esetben beszélhetünk alkalmi munkáról, ha a munkáltató és a munkavállaló: 
  • összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,
  • egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, 
  • egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesítenek határozott időre szóló munkaviszonyt (abban az esetben, ha több munkáltatóval létesít ilyen jogviszonyt, akkor a foglalkoztatás időtartama foglalkoztatónként nem haladhatja meg a 90 napot) 
A foglalkoztatható létszám tekintetében az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók száma nem haladhatja meg: 
  • az Mt. Hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt 
  • egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt 
  • hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt 
  • húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 %-át 
A fenti létszám korlátot a munkáltatónál a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve kell számítani. 

A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. A tárgy évben fel nem használt létszám a következő évre nem vihető át. 

A fenti létszámkeret szabályait a filmipari statiszta (FEOR 3711) és a szociális szövetkezetben létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni. 

Az idénymunka az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Két nagy kategóriába sorolható. 

  1. Mezőgazdasági idénymunka: növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba sorolható munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport és termelői szervezet által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása és csomagolása. 
  2. Turisztikai idénymunka: a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka. 

 Az idénymunka esetén a foglalkoztatás időtartama a naptári éven belül és azonos felek között nem haladhatja meg a 120 napot. Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkáltató és munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg. (Abban az esetben, ha több munkáltatóval létesít ilyen jogviszonyt, akkor a foglalkoztatás időtartama foglalkoztatónként nem haladhatja meg a 120 napot) 

 A jogviszony létesítése 

A jogviszony a munkáltatót terhelő bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Arra is van lehetőség, hogy a szerződő felek írásban, szerződés megkötésével létesítsenek jogviszonyt. Ez a lehetőség akkor jöhet szóba, ha a munkáltató nem kötelezett a bevallásainak elektronikus úton történő benyújtására. A szerződés megkötése nem váltja ki a bejelentési kötelezettséget. Amennyiben a bejelentési kötelezettséget a munkáltató nem teljesíti, akkor az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony nem jön létre. 

Bejelentési kötelezettség 

A munkáltató a bejelentési kötelezettségét kétféle módon teheti meg: 
  • elektronikus úton, ügyfélkapu segítségével, a 13T1042E adatlapon keresztül 
  • telefonon a 185-ös hívószámon 
A munkáltatónak arra kell figyelnie, hogy a bejelentés még a munkavégzés előtt meg kell történnie. Amennyiben a munkavállaló másik tagállamban (EU), illetve egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolja, a munkáltatónak a bejelentési kötelezettsége erre a körülményre is kiterjed. 

A bejelentés módosítása 

A bejelentést módosítani szintén ügyfélkapun keresztül, vagy telefonon lehet. A bejelentés módosítására szintén a 13T1042E jelű adatlap szolgál. 

A bejelentés visszavonására vagy módosítására (foglalkoztatás jellegének a megváltoztatása, munkavégzés meghiúsulása) 
  • a jogviszony bejelentését követő 2 órán belül 
  • amennyiben a foglalkoztatás a bejelentést követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség 
Amennyiben a bejelentés megtörtént, a munkaviszony meghiúsult, de a módosítás nem történt meg, akkor a munkáltatónak a közteherfizetési kötelezettségének is eleget kell tennie. 

Önadózó 2013/07-08

2013. július 4., csütörtök

Új kedvezménykártyák bemutatása 1. - Magyar Kedvezménykártya (MKK)

Mai gazdasági életünk egyik legjelentősebb szereplői a „kártyák”. Gondolok itt a bankkártyára, a hitelkártyára, de legfőképp a kedvezménykártyára. A kedvezmény kártyáknak is többféle változata él a piacon. Van olyan, amelyikkel pontokat lehet gyűjteni, majd későbbi időpontban levásárolni, termékekre vagy egyéb ajándéktárgyakra beváltani. Vannak olyan kártyák, amelyek használata során pénzügyi visszatérítést kapunk a vásárlási értékeink után. A legtöbb ilyen kártya nem azonnali kedvezményt biztosít, hanem valamilyen pontértékhez, vagy egyéb utólagos elszámoláshoz kapcsolja a visszatérítést. 

A Magyar Kedvezménykártya az egyik olyan termék a piacon, mely az elfogadópartnereknél történő vásárlás esetén azonnali visszatérítést garantál. Lefordítva: vásárolok, bemutatom a kártyát és azonnal a felvállalt kedvezménnyel csökkentett árat fizetem. A mai gazdasági helyzetben úgy érzem, ez az igazi segítség, ezért szeretném néhány szóban (a teljesség igénye nélkül) bemutatni ezt a kiváló kezdeményezést. 

Elsőként felsorolnék néhány nagyobb céget, akik már csatlakoztak elfogadó partnerként a rendszerhez, és bizony a mindennapi életünk során az általuk felajánlott kedvezményekkel sokat tudunk spórolni. 
  • AGIP az üzemanyag árából azonnali 8 Ft/liter kedvezményt biztosítanak 
  • Láng Autóalkatrész Áruházak, 22%-os azonnali visszatérítés 
  • Friday’s Amerikai Étterem, 15%-os azonnali kedvezmény 
Országszerte kb. 1100 elfogadóhely működik, és ez a szám egyre növekszik! 

Minden egyes csatlakozó tagnak lehetősége van 100 – 250 ezer Ft azonnali vásárlási keretet igényelni. Partnercégeknek a vásárlási keret 10 millió Ft összegű is lehet. 

Az MKK által biztosított mobilflotta Magyarország egyik legkedvezőbb mobiltelefonálási lehetőségét kínálja. 

Az MKK rendszerébe akár magánszemély, akár cég ingyen csatlakozhat. Természetesen a rendszer által kínált kedvezményeket csak a kártya birtokában tudjuk értékesíteni. Ingyenes tagként a kártyát 2500 MKK pont megszerzése után kapjuk meg. A pontok megszerzése egyéb partnerek, regisztráltak meghívásai után kapott jutalékokból, hirdetés utáni jutalékokból gyűlhet össze. 

De Én nem erről szeretnék bővebben írni, mert a kártya megszerzésének és az azonnali kedvezmények igénybevételének ennél sokkal gyorsabb és egyszerűbb módja is van. Igaz ebben az esetben éves tagsági díjat kell fizetni, de a díjak nagysága, illetve a befizetett díjak után járó azonnali kedvezmények kárpótolnak minket, és éves szinten a megtakarításunk bőven visszahozza a befizetett tagdíj összegét. 

1. Magánszemélyként ingyenesen csatlakozunk a rendszerhez (csak meghívói linkkel). Ebben az esetben érdemes prémium tagságot vásárolnunk, aminek az éves díja bruttó 20.320,- Ft. 
Mit kapunk ezért? 
  • Azonnal megkapjuk a névre szóló kedvezménykártyát. 
  • 2 x 20.320,- Ft értékben hirdetési felületet (eladható – újabb azonnali pénzkereseti lehetőség -, de hirdethetjük rajta saját cégünket, szolgáltatásunkat vagy akár termékünket is). 
Csak a prémium tagok csatlakoztathatnak újabb tagokat bármikor a rendszerhez, ingyenes tagok csak a kijelölt időpontokban csatlakozhatnak. Nem mellékes, hogy az újonnan csatlakoztatott tagok után jutalékban részesülünk, amit a jutalékjogosultság megléte esetén az MKK kifizet részünkre, és még a jövedelem után fizetendő adóról is gondoskodik. 


2. Cégként (elfogadó partnerként) csatlakozhatunk szintén ingyenesen a rendszerhez, de természetesen itt is van lehetőség arra, hogy tagsági díjat fizessünk, és azonnal kedvezményekben részesüljünk. A cégek éves tagsági díja bruttó 50.800,- Ft. Mivel itt gazdasági társaságokról van szó és elfogadó partnerekről, meg kell határoznunk, hogy a többi kártyával rendelkező tagunknak szolgáltatásunk vagy termékeink árából mennyi kedvezményt biztosítunk. Ezt az újonnan csatlakozó partner dönti el. 
Mit kapunk ezért? 
  • Azonnal megkapjuk a névre szóló kedvezménykártyát. 
  • 2 x 50.800,- Ft értékű hirdetési felületet (eladható, de hirdethetjük cégünket is) 
Cégek esetében mindenképpen fontos, hogy mivel kb. 2 millió kártya van forgalomban, közel 2 millió emberhez jut el egyrészt hirdetés, másrész hírlevél formájában cégünk arculata. Cégünk bekerül az Euro Discount Club rendszerébe!


Az MKK rendszeréből a külföldi állampolgárok sincsenek kizárva, de jelenleg a kártya által igénybe vehető kedvezményeket csak Magyarországon tudják igénybe venni. A cég nyitott a külföldi elfogadóhelyek jelentkezésére is. Legyen első, és építse ki külföldön is ezt a kiváló lehetőséget! 

Saját tapasztalatom alapján biztosan állíthatom, hogy a kifizetett éves tagsági díj összege hamarabb megtérül a kedvezmények alapján, mint amire számítottam.

Cégautó adó

Nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.

A kifizető által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel kifizetett, és személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt költségtérítés sem a kifizetőnél, sem a magánszemélynél nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, feltéve, hogy a magánszemély nem számol el tételesen személygépjármű-használattal kapcsolatos költséget.

Nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget az sem, ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.

Az Szja tv. 3. számú mellékletének II. pontja szerint az Szja tv.-ben elismert költségek esetében, ha jogszabály (törvény vagy kormányrendelet) költségtérítésről rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett, a jogszabályban meghatározott mértékig, igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Ilyen költségnek minősül (a téma szempontjából frekventáltan) a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométer-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével kifizetett összeg.

A kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésben figyelembe vett futásteljesítményt az egyébként kötelezően vezetett útnyilvántartásban nem lehet hivatali (üzleti) utazásnak tekinteni.

A kiküldetési rendelvényt a kifizetőnek két példányban kell kiállítania: az eredeti példányt a kifizetőnek, a másolatát a magánszemélynek kell az adó megállapításához való jog elévüléséig (a vonatkozó rendelkezések betartása mellett) megőriznie. A bizonylaton fel kell tüntetni a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányát, típusát, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, futásteljesítményét, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést. A költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (az üzemanyag-fogyasztási normát, az üzemanyagárat stb.) is rögzíteni kell.

Amennyiben a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés összege meghaladja a jogszabályban meghatározott igazolás nélkül elszámolható mértéket, akkor a kifizető – ha a magánszemély nem nyilatkozik a költségelszámolási szándékáról – a kifizetéskor a bevételnek nem számító részt meghaladó többlettérítésből az adott jogviszonyból származó bevételre vonatkozó általános szabályok szerint személyi jövedelemadó előleget von. Ilyenkor (feltéve, hogy a magánszemély később sem számol el tételesen költséget) a magánszemélynek nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége.

Ha az előzőek szerint kifizetett és igazolt bevételével szemben a magánszemély utóbb (az adóbevallásban) mégis tételes költségelszámolással állapítja meg a kapott költségtérítés jövedelemtartalmát, akkor emiatt utólagosan és visszamenőlegesen keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége minden olyan hónapra, amelyet a költségelszámolás érint, de ezt már csak késedelmi pótlékkal növelten tudja teljesíteni.


Nincs akadálya annak sem, hogy a magánszemély a kifizetéskor az adóelőleg-levonásra vonatkozó rendelkezések szerint költségelszámolásra vonatkozó olyan nyilatkozatot adjon a kifizetőnek, miszerint a kapott bevétellel, mint költségtérítéssel szemben részben vagy egészben útnyilvántartás és az igazolt kiadásai alapján tételesen kívánja elszámolni a költségeit, mert például több igazolt kiadása lesz, mint az igazolás nélkül elismert költség.15 Ekkor a kifizetőnek – miként bármely, nem kiküldetési rendelvény alapján kifizetett költségtérítés (költség-átalány) esetében – csak a nyilatkozat szerint elszámolni kívánt összeget meghaladó bevételrészből kell adóelőleget levonnia. Ebben az esetben a magánszemély önadózó lesz, 1353-as bevallást kell benyújtania, melyben a teljes költségtérítést a bevételei között szerepeltetnie kell, és abból az elismert költségek levonhatók. Továbbá cégautóadót is fizetnie kell azokra a hónapokra, amelyekben tételesen költséget számolt el.

Nem keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettség akkor sem, amikor költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra, vagy a hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembe vételével kilométerenként 9 forintot kap a magánszemély. Ha a magánszemély 9 Ft-ot meghaladó költségtérítést kap, akkor a 9 Ft-ot meghaladó költségtérítésrész munkaviszonyból származó jövedelemnek (ezen belül bérnek) minősül, amellyel szemben költség nem számolható el, így többlet-költségtérítéssel kapcsolatosan cégautóadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik.

Forrás