Munkaerő kölcsönzés - 118/2001. (VI.30.) Korm. rendelet 2. rész

A bejegyzés első részéért kattintson ide!

 

Munkánk során egyre többet találkozunk a munkaerő-kölcsönzés fogalmával. Több vállalkozás, tevékenysége során saját alkalmazottai mellé egyre többször veszi igénybe a kölcsönzött munkaerőt. Az utóbbi hetekben egyre többször merült fel a kérdés, mi is pontosan a munkaerő-kölcsönzés, mely cégek végezhetnek ilyen tevékenységet? Néhány gondolattal (a teljesség igénye nélkül) szeretnénk segítséget nyújtani ezeknek a vállalkozásoknak. 

Milyen menet szerint történik a munkaerő-kölcsönzés? 

A kölcsönvevő cég által foglalkoztatni kívánt személyek felkutatásával kezdődik a kölcsönbeadó cég munkája. A munkavállalókat a kölcsönadó cég felveszi saját állományába, és ellátja az összes adminisztratív és pénzügyi feladatot, mely ezzel kapcsolatos. A munkavállaló a kölcsönbeadó céggel köt munkaszerződést. Ennek a munkaszerződésnek kötelezően tartalmaznia kell azt a tényt, hogy a szerződés munkaerő-kölcsönzésre jött létre. A kikölcsönzés időtartama összességében nem haladhatja meg az öt évet. Az öt év időtartamba bele kell számítani a hosszabbításokat is, valamint a hat hónap időtartamon belüli ismételt kikölcsönzést is (függetlenül attól, hogy ugyanazzal vagy más bérbeadó céggel köti a megállapodást) 

A munkavégzés minden esetben a kölcsönvevő cégnél zajlik, így a kölcsönvevő cég feladata a munkaidő beosztása, a szakmai irányítás, a szabadságok kezelése, a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése, a munkavállaló munkavédelme és persze a munkavégzés ellenőrzése is. A kölcsönvevő cég a munkavállalót egyéb munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti. Ezzel szemben a kölcsönadó cég felel a munkaszerződés jogszerű megkötéséért, a munkavállalók bejelentéséért, a bevallások határidőben történő teljesítéséért, a munkabér megállapításáért, bérszámfejtéséért és kifizetésért, valamint a levont járulékok pontos befizetéséért. 

A munkaszerződés minden estben tartalmazza a munkavégzés jellegét és az alapbért. 

A kölcsönbeadónak a kikölcsönzést megelőzően tájékoztatási kötelezettsége van a munkavállaló felé az alábbiakról: 

• A kölcsönvevő azonosító adatairól 
• A kikölcsönzés kezdetéről 
• A munkavégzés helyéről 
• A kölcsönzés ideje alatti irányadó munkarendről 
• A munkáltatói jogkört gyakorló személyéről 
• Esetlegesen a munkába járás, szállás és étkezés feltételeiről 

A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérésére köteles átadni a foglalkoztatott személy adataira vonatkozóan a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló, az adóhatóságnak teljesített bejelentés másolatát, valamint a kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát. 

Mely estekre jellemző a munkaerő kölcsönzés? 

• A kölcsönvevő cégnek nem áll rendelkezésére annyi munkavállaló, mint amennyire pillanatnyilag szüksége lenne 
• A termelés kiszámíthatatlan üteme miatt (pl. időszakonként nagyobb megrendelés érkezik, mely kiszolgálására nem kívánnak saját munkaerőt alkalmazni) 
• A vállalat tulajdonosai nem engedik az állományi létszám növelését (létszámstop) 
• A vállalatnak nem áll rendelkezésére megfelelő munkaügyi adminisztrációs és HR létszám 
• A vállalatnak nincs kapacitása pl. munkaerő átcsoportosításra, munkásszállás biztosítására 

Milyen megállapodást kell kötnie a munkaerő-kölcsönzésben résztvevő feleknek? Milyen lényeges szempontokat és adatokat kell tartalmaznia a megállapodásnak? Mikor szűnik meg a megállapodás és mikor tekintjük semmisnek a létrejött megállapodást? 

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő cég közötti megállapodást minden esetben írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell: 

• a munkáltatói jogkör gyakorlásának megosztását 
• a munkabéren kívüli juttatásokat a munkavállalók mely cégtől kapják (a megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli ezeket a költségeket) 
• érdemes írásba foglalni, hogy a kölcsönvevő mely időpontig köteles a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, mely a munkabér számfejtéséhez és kifizetésez, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges (megállapodás hiányában legkésőbb a tárgy hónapot követő hónap ötödik napjáig, kilépés esetén három munkanapon belül köteles a kölcsönvevő adatot közölni) 

Semmis az a megállapodás, melynél a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő tulajdonosa részben vagy egészben azonos, vagy a két munkáltató közül legalább az egyik tulajdonosa a másik munkáltatónak (függetlenül a tulajdonosi hányadtól), vagy a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődően tulajdonosi jogviszonya alapján áll kapcsolatban egymással. 

Miben azonos és miben tér el ez a különleges alkalmazotti jogviszony az egyéb munkavállalói jogviszonytól? Tartalmaz-e szabályozást a Munka Törvénykönyve erre az esetekre? 

A munkaerő-kölcsönzés során a Munka Törvénykönyve minden olyan szabályát alkalmazni kell, amelytől az Mt. XVI. fejezete nem tér el, vagy nem tiltja. 

Nem alkalmazható: 

• a normál munkaviszonyra vonatkozó felmondási idő szabályai 
• munkavégzés behívás alapján 
• munkakör megosztása 
• több munkáltató által létesített munkaviszony 
• bedolgozói munkaviszony 
• csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok 
• cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó Munka Törvénykönyve rendelkezések 

Fontos azt is megjegyezni, hogy a kölcsönvevőnél érvényben levő kollektív szerződés rendelkezései csak korlátozottan vonatkoznak a kölcsönbe vett munkavállalókra. Eltérőek a munkaviszony megszüntetésének szabályai (pl. a felmondási idő 15 nap és a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól), az első fél évben nem kötelező ugyanakkora bért fizetni s kölcsönzött munkavállalónak, mint amennyit az azonos munkakörben dolgozó saját munkavállalónak fizetnek. Fél év eltelte után viszont meg kell egyeznie a bérnek, illetve a pótlékoknak az azonos munkakörben dolgozó saját munkaerő juttatásaival. Minden egyéb juttatás megilleti a kölcsönzött munkaerőt határozatlan munkaszerződés esetén 1 év után, határozott munkaszerződés esetén 2 év után. 

A munkaviszony megszűnésekor a végkielégítésre való jogosultság megállapításához az utolsó kikölcsönzés időtartamát kell figyelembe venni. 

TILOS munkaerőt kölcsönözni jogszabályba ütköző munkavégzés esetére, ahhoz a munkáltatóhoz, ahol sztrájk van, valamint abban az esetben, ha a kölcsönvevőnél a kikölcsönzés az 5 évet meghaladja. 

A bejegyzés első részéért kattintson ide!

Munkaerő kölcsönzés - 118/2001. (VI.30.) Korm. rendelet 1. rész

Munkánk során egyre többet találkozunk a munkaerő-kölcsönzés fogalmával. Több vállalkozás, tevékenysége során saját alkalmazottai mellé egyre többször veszi igénybe a kölcsönzött munkaerőt. Az utóbbi hetekben egyre többször merült fel a kérdés, mi is pontosan a munkaerő-kölcsönzés, mely cégek végezhetnek ilyen tevékenységet? Néhány gondolattal (a teljesség igénye nélkül) szeretnénk segítséget nyújtani ezeknek a vállalkozásoknak. 

Milyen fogalmakkal kell tisztába lennünk a témával kapcsolatban? 

• Munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó vállalkozás, a vele erre a célra munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében a kölcsönvevő vállalkozásnak ideiglenesen átengedi. 
• Kölcsönbeadó: az a vállalkozás, amely kölcsönzés céljából munkaviszonyt létesít a munkavállalóval és azt kölcsönzés keretében ideiglenes más vállalkozásnak átengedi 
• Kölcsönvevő: az a munkáltató, amely irányítás alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez 

Ki lehet kölcsönbeadó? 

• Az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő kölcsönzést folytathat 
• Az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely megfelel a törvényben vagy egyéb jogszabályban előírt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. 

Lássuk, melyek ezek a törvényi illetve jogszabályi feltételek, vagyis a nyilvántartásba vétel feltételei: 

1. A kérelmező céget a cégjegyzékbe bejegyezték és a létesítő okirata a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazza 
2. A kérelmezőnek, vagy legalább egy általa foglalkoztatott személynek az alábbi képesítések közül valamelyikkel rendelkeznie kell - szakirányú felsőfokú végzettség (egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, bölcsészettudományi (pszichológia és szociológia), államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél vagy egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam igazoló bizonyítványa) - felsőfokú végzettség és legalább 2 éves humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat (tételes felsorolás a kormányrendeletben) - középfokú végzettség és legalább 5 éves humánpolitikai területen eltöltött gyakorlat 
3. A kérelmezőnek a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiség áll a rendelkezésére 
4. A kérelmező vagyoni biztosítékkal rendelkezik. A biztosíték összege 2 millió Ft, mely meglétét bankkal kötött letéti szerződéssel kell igazolni. 

A nyilvántartásba vételi kérelmet a kormányrendelet 3. mellékletében meghatározott nyomtatványon kötelező benyújtani az illetékes munkaügyi központnál. 

Mikortól kezdheti meg a vállalkozás a tevékenységet? 

A munkaerő-kölcsönző tevékenységet akkor kezdheti meg egy cég, ha a nyilvántartásba vételről megkapták a határozatot és az jogerőre emelkedett. Ezt a határozatot az irodában jól látható helyre ki kell függeszteni. 

A határozat számát tevékenységük során minden számlán, levelezésükben, hivatalos okirataiban fel kell tüntetni. 

A munkaerő-kölcsönző cégnek 8 napon belül be kell jelentenie a munkaügyi központnak, amennyiben tevékenységében, székhelyében változás következett be, vagy a munkaerő-kölcsönző tevékenységét megszüntette. 

Adatszolgálati kötelezettség 

A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnek a tárgy évi tevékenységéről a tárgy évet követő év január 31-ig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett adatlapon szereplő adatokról adat köteles szolgáltatni. 

Milyen esetben törlik a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget a nyilvántartásból? 

• A cég nem rendelkezik a nyilvántartásba vétel feltételeivel 
• A vagyoni biztosítékot az előírt határidőig nem pótolja

Nem változott az online pénztárgépekre történő kötelező átállás határideje

Az elektronikus naplóval nem rendelkező (kontrollszalagos) pénztárgépek online pénztárgépre cserélésének határideje a pénztárgéphasználatra kötelezett adóalanyoknak – a médiában megjelent hírekkel ellentétben – a jogszabályi előírásoknak megfelelően továbbra is 2013. augusztus 31-e. 

A NAV szeptember 1-jét követően megkezdi annak ellenőrzését, hogy az érintettek online pénztárgép hiányában rendelkeznek-e – az online pénztárgép üzembe helyezéséhez elengedhetetlenül szükséges, a PTGREG adatlapon az adóhivataltól igényelhető – üzembe helyezési kóddal. A regisztráció határidejének elmulasztása esetén a NAV mulasztási bírságot szabhat ki. 

Ugyanakkor az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépek online pénztárgépre cserélését fentiek nem érintik, annak határideje – a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyok esetében – változatlanul 2013. december 31-e. 

NAV KÖZLEMÉNY 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye az online pénztárgépekre való átállásról Közeleg az online pénztárgépekre való átállás első ütemének határideje, ezért kérjük az érintetteket, hogy kövessék nyomon, milyen teendőik vannak az átállással kapcsolatban. 

1. Az online pénztárgépekre való átállás első ütemének határideje: 2013. augusztus 31.! A pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettséget hagyományos, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgéppel teljesítő adóalanyok esetében az adóhatóság 2013. augusztus 31-ét követően – olyan jogcímen, hogy a nyugtaadási kötelezettséget nem online pénztárgéppel teljesítették – szankciót nem alkalmaz akkor, ha az adóalany ezen időpontig az online pénztárgép üzembe helyezése érdekében regisztrál, azaz a PTGREG nyomtatványon a NAV-tól üzembe helyezési kódot kér. 

FONTOS! 

Ha az adóalany igényelt online pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges kódot, de az online típusú gép megvásárlására és üzembe helyezésére 2013. augusztus 31-ig nem kerül sor, úgy a 2013. augusztus 31. utáni időszakban is – mindaddig, amíg az online típusú pénztárgép használatát meg nem kezdi – köteles nyugtaadási kötelezettségét pénztárgéppel teljesíteni, amely során továbbra is használhatja az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépét. 

 A legfontosabb teendő az online típusú pénztárgépek üzembe helyezési kódjának NAV-tól fenti időpontig való igénylése az erre szolgáló nyomtatványon. Természetesen ezen túlmenően szükséges lesz az is, hogy az adóalany igényeinek és lehetőségeinek megfelelő online típusú pénztárgépet szerezzen be. 

 Felhívjuk a figyelmet, hogy a megrendelés leadása előtt körültekintően tájékozódjanak a már engedélyezett online típusú pénztárgépekről annak érdekében, hogy csak ténylegesen engedélyezett géptípusra adják le a megrendelést. Az engedélyezett online géptípusokról a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján lehet tájékozódni.

A pénztárgép használatra kötelezett, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépet használó adóalanynak természetesen lehetősége van arra is, hogy az alábbi lehetőségek közül válasszon: 

a) vásárol egy hagyományos, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet, amelyet 2013. december 31-ig használhat, 

b) bérel egy hagyományos, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet, amelyet 2013. december 31-éig használhat. 

2. Azoknak a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyoknak, akiknek (amelyeknek) új tevékenység megkezdése miatt vagy egyéb okból pénztárgépet kell beszerezniük, és 2013. augusztus 31-én nem rendelkeznek olyan rendeltetésszerű használatra alkalmas és működőképes pénztárgéppel, amelyet 2013. december 31-ig használhatnak, igényelniük kell a NAV-tól 2013. augusztus 31-éig üzembe helyezési kódot annak érdekében, hogy az esetleges szankció alól mentesüljenek. Amennyiben ezek az adózók 2013. augusztus 31. után bizonylatolási kötelezettségüknek – az online típusú pénztárgépük üzemeltetésének megkezdéséig – kézi kibocsátású nyugtával tesznek eleget, azt a NAV nem szankcionálja. 

Amennyiben az adóalany azt a tevékenységét, amelynek vonatkozásában a nyugtaadási kötelezettséget pénztárgéppel köteles teljesíteni 2013. augusztus 31-ét követően kezdi meg, az adóhatóság az üzembe helyezési kód 2013. augusztus 31. utáni, de a tevékenység megkezdése előtti igénylése esetén nem szankcionálja, ha az adózó a nyugtaadási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával tesz eleget.

Forrás: NAV

Cégautóadó 2.

A cikk első részét itt találja. 

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. Törvény IV. fejezete szabályozza a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettségeket.

Adókötelezettség:

• Nem magánszemély adóalany esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzés, a pénzügyi lízingbe vétel vagy a tartós bérletbe vétel hónapját követő hónap első napján keletkezik, és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit elidegenítik, vagy megszűnik a lízing illetve tartós bérlet.
• Magánszemély esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, illetve a lízingbe vagy tartós bérletbe vevő költséget számolt el.  Annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség, melyben a magánszemély utoljára számol el költséget.
• A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, illetve a lízingbe vagy tartós bérletbe vevő költséget számolt el.  Annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség, melyben a magánszemély utoljára számol el költséget.

Amennyiben a személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, illetve a pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vevő számolja el, akkor a költség első alkalommal történő elszámolásáról és időpontjáról a használó 8 napon belül írásban köteles értesíteni a tulajdonost vagy a pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vevőt. Ellenkező esetben az esetleges adóhiányt a használó köteles fizetni.

Mikor nem kell cégautóadót fizetni?

• a kifizető által hivatalos használatra kifizetett, a személyi jellegű ráfordítások között elszámolt költségtérítés nem keletkeztet cégautóadó fizetési kötelezettséget (nem tételes költségelszámolás alapján)
• amennyiben a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített futásteljesítmény alapján számol el költséget. (Szja tv. 3. melléklete)
• nem keletkeztet cégautóadó fizetési kötelezettséget a munkába járás költségtérítése sem (munkahely és lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság alapján 9 Ft/km)
• a gépjárművezető oktatók által elszámolt költséget sem terheli cégautóadó fizetési kötelezettség, amennyiben a törvényben előírt átalányon túl egyéb költséget nem számolnak el

Adómentesség vonatkozik az alábbi személygépjárművekre

• azon személygépjárművek, melyeket a jogszabály előírásának megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel
• amelyet az egyház, vagy egyházi karitatív szervezet kizárólag az alapfeladatinak ellátásához használ
• a személygépkocsi kereskedelemmel foglalkozó cég továbbértékesítési céllal szerzett be
• halott szállítására szolgáló jármű
• az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátásának érdekében, valamint betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi feladatainak ellátása érdekében üzemeltetnek
• amely külön jogszabály alapján haditechnikai terméknek minősül és Honvédség kizárólag Magyarország függetlenségének, területi épségének, határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltet
• amelyet a szociális, gyógyító céllal létrehozott társadalmi szervezet, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására létrehozott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos személyek rendszeres szállítására üzemeltet.

A cégautóadó havi mértéke a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és a környezetvédelmi osztály-jelzésétől függ, melyet a törvény tételesen határozott meg.

A fizetendő cégautóadóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére megállapított gépjárműadó (súlyadó), feltéve ha a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

Amennyiben a két adó megfizetése két különböző személy vagy szervezet kötelezett, akkor a levonás nem vehető figyelembe.

Cégautóadó 1.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. Törvény IV. fejezete szabályozza a cégautóadóval kapcsolatos adókötelezettségeket.

2013. július 1-től a tartós bérletre vonatkozó cégautóadó fizetési szabályok megváltoztak. Eddig a bérbeadó fizette a cégautóadót, a bérbe vevő pedig a gépjárműadót (súlyadó). Július 1-től mindkét adónem a bérbevevőt terheli. Ez a szabályozás csak a július 1-e után életbe lépett szerződésekre vonatkozik. Gondoskodni kell arról is, hogy az üzembentartói jog bejegyzésre kerüljön!

Mi is az a tartós bérlet?

Minden olyan bérleti szerződés alapján bérbe adott gépjármű, ahol a személygépkocsit vagy 1 évnél hosszabb időszakra, vagy határozatlan időre adtak bérbe.

A cégautóadót negyedévente kell megállapítani, bevallani és megfizetni, az adóév minden olyan hónapjára való tekintettel, amikor a kötelezettség fennállt. Az adót megfizetni is negyedévente kell, a tárgy negyedévet követő hónap 20-ig.

Mely gépjárművek után kell megfizetnünk az adót?

• Minden nem magánszemély tulajdonában álló, belföldi hatósági nyilvántartásba vett személygépkocsi után
• A nem magánszemély tulajdonában álló, külföldi rendszámú, hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után abban az esetben, ha a Sztv. szerint utána költséget, ráfordítást számoltak el
• A magánszemély tulajdonában lévő (belföldi és külföldi nyilvántartásban szereplő) személygépkocsi után abban az esetben, ha után az Szja tv. szerint tételes költség elszámolási módszerrel költséget számoltak el

 A cégautóadó szempontjából a tulajdonjoggal egy tekintet alá esik a pénzügyi lízing, illetve a tartós bérleti jogviszony (utóbbi 2013. július 1-től megkötött bérleti szerződésekre esetében)

A költségek és ráfordítások jellemzően a személygépkocsi tulajdonlása és használata során felmerült kiadások, mint például, üzemanyag költség, javítás, karbantartás költsége, bérleti vagy lízingdíj, biztosítás gépjárműadó.

Tételes költségelszámolásnak minősül, ha a magánszemély útnyilvántartás alapján tételesen számolja el a hivatali, üzleti célú utak arányában a költségeket.

Mi minősül egyáltalán személygépkocsinak? 

Az adó szempontjából a négy, illetve három gumiabronccsal felszerelt olyan gépjármű, amely a sofőrrel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. Ebbe beletartozik a benzinüzemű, dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó és az önjáró lakóautó is. Ide tartozik a 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű is, amelynek a rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

Az adó alanya:

• ő szabály szerint a gépjármű tulajdonosa (több tulajdonos esetében tulajdoni hányaduk alapján az összes tulajdonos, még abban az esetben is, hogy a tulajdonosok közül csak az egyik számol el költséget)
• pénzügyi lízing illetve tartós bérlet esetében a lízingbe vevő, illetve a tartós bérletben a bérbe vevő
• hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetében (pl. külföldön üzembe helyezett) az a magánszemély, illetve szervezet, amely a használat során költséget számol el

Az átalányadózó egyéni vállalkozó, az evás egyéni vállalkozó, valamint a KATA-s egyéni vállalkozó személygépkocsijára nem vonatkozik a cégautóadó fizetési kötelezettség. Az evás, illetve KATA-s vállalkozás viszont a tulajdonában levő, a pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe vett személygépkocsi után, valamint a nem belföldi személygépkocsik alapján alanya a cégautóadónak.