Pénzforgalmi áfa főbb szabályai - 1. rész

2013. január 1-től az általános forgalmi adó alanyai élhetnek a pénzforgalmi elszámolás lehetőségével. Nézzük meg néhány gondolatban, mit is jelent ez a szabályozás, milyen igazán nagyszerű lehetőséget rejt magában! 

Mit is jelent az a fogalom, hogy pénzforgalmi elszámolás? 

A pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak a fizetendő adóját (áfa) akkor kell megállapítania, ha a vevő az ellenértéket részére megtérítette. Ezzel szemben a beszerzései után a levonási jogot is csak akkor gyakorolhatja, ha a vételárat az eladó részére megtérítette. 

Természetesen az olyan adóalany, aki pénzforgalmi áfát alkalmazó adóalanytól vásárol, az adólevonási jogával csak akkor élhet, ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak a vételárat megtérítette. 

Kik és milyen feltételekkel választhatják a pénzforgalmi elszámolást:  

• azok a vállalkozások, akik a tárgy év első napján kisvállalkozásnak minősülnek (2004. évi XXXIV. Tv. - Kkv. -)
• gazdasági céllal belföldön telepedett le, vagy lakhelye, tartózkodási helye belföldön van 
• nem áll cső – vagy felszámolás alatt 
• adó nélkül számított (éves szinten göngyölített) árbevétele a tárgy évet megelőző évben nem haladta meg, valamint várhatóan a tárgy évben sem fogja meghaladni a 125 millió forintot (év közben kezdő vállalkozásnál az értékhatár időarányos részét kell figyelembe venni!!). 

 A pénzforgalmi elszámolás választását, valamint megszűnését is be kell jelenteni az adóhatóságnak. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, erről a nyilatkozatot a tevékenység megkezdésével egyidejűleg jelenti be. Már működő vállalkozás az adóév első napjától élhet a választás jogával, melyet az előző év december 31-ig jelenthet be az adóhatóságnak. 

FIGYELEM! A fent említett értékhatárba csak a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértéke tartozik (vagyis pl. egyéb bevétel, pénzügyi műveletek bevétele NEM), de a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke közül sem mindegyik.

Nézzük mely ellenértékeket nem kell figyelembe vennünk: 

• használt tárgyi eszköz értékesítésének bevétele 
• vagyoni értékű jog végleges átengedésének ellenértéke 
• közösségen belüli adómentes termékértékesítés ellenértéke 
• a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv. 89. §) 
• adómentesség alá tartozó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv. 85. §. (1) bekezdés) 
• a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás ellenértéke (Áfa tv. 86. § (1) bekezdés a)-g) 

 A cikk 2. részéért kattintson ide!>>>
 A cikk 3. részéért kattintson ide!>>>

SZÁMVITELI SZABÁLYZAT AKCIÓ

Önt több százezer Ft-ra büntethetik, ha nincsenek aktualizált számviteli szabályzatai 

Mint minden évben, idén is változott a számviteli törvény néhány rendelkezése. Ezeket a változásokat 90 napon belül (március 31-ig) át kellett volna vezetni a szabályzatokon. Ez a kötelezettség Önt, mint a cég képviselőjét terheli. 

Ha nincs rá ideje, mi véglegesen levesszük a válláról a szabályzatkészítés és folyamatos frissítés gondját!

1. Elkészíthetjük cégre adaptált szabályzatait. 
2. Minden évben gondoskodunk azok karbantartásáról. Önnek csak hatályba kell léptetnie és nyugodtan várhat bármilyen ellenőrzést. 

A régi, elavult szabályzatok 2013. évre történő aktualizálását egyszeri 8.000 Ft-os kedvezményes áron vállaljuk (eredeti ár: 10.000 Ft). Az ár nettó ár, az áfa mértéke 27%. 

Abban az esetben, ha akciónk ideje alatt megrendeli a szabályzatainak módosítását, 2014-es adóévben ugyanezért az összegért elkészítjük Önnek az éves karbantartást, így megspóroljuk Önöknek az árváltozással járó többletkiadást. 

Tapasztalataim szerint sok cégnek sajnos egyáltalán nincsenek szabályzatai, hiszen ezek megírása sok időt és energiát emészt fel, ráadásul a szám szerint 7 szabályzatnak meg kell felelnie a törvényi előírásoknak is. 

Számos ponton el lehet csúszni és szert tenni a nem csekély bírságra, mivel 7, a számviteli törvénynek megfelelő, kötelező számviteli szabályzatot kell létrehozni. 

1. Számviteli politika 
2. Értékelési szabályzat 
3. Számlarend 
4. Pénzkezelési szabályzat 
5. Leltározási szabályzat 
6. Selejtezési szabályzat 
7. Bizonylati rend 

Ha a hét kötelező szabályzatból csak egy is hiányzik, az Ön vállalkozása büntetést kaphat. Hát, ez a rossz hír. 

Hiszi vagy sem, van egy jó hírem is! :) 

A jó hír az, hogy megrendelőim számára kedvezményes áron, 7 munkanap alatt elkészítem mind a hét szabályzatot. Sokat törtem a fejem, hogy olyan megoldás szülessen, ami mind Önöknek, mind nekem kedvező, és a következőt találtam ki: 

7 db kötelező számviteli szabályzat, vállalkozásra szabva 

	eredeti ár	kedvezményes ár	kedvezmény mértéke
- nyomtatva, könyv formátumban	40.000 Ft	35.000 Ft	12,5 %
- elektronikus úton elküldve	35.000 Ft	28.000 Ft	20 %
Az árak nettó árak, az ÁFA mértéke 27 %.

Amennyiben Ön szeretné, hogy kötelező szabályzataiba ne lehessen belekötni és szeretné elkerülni a pénzbírságot, vagy egyéb súlyos büntetést, jelentkezzen az akcióra itt, vagy keressen meg közvetlenül!

Plusz ajándék azoknak a megrendelőknek, akik a szabályzat elkészülte előtt átutalják a megrendelés értékét:

Elektronikus úton vezethető munkaidő nyilvántartás. Az elektronikus formátum előnye, hogy nem kell minden nap aláírnia a dolgozónak a munkaidő nyilvántartást.

A megbízott munkatárs vezeti a munkaidő nyilvántartást a számítógépen, majd havonta egy alkalommal kinyomtatja, és a munkavállaló aláírásával ellenjegyzi annak valódiságát.

Jelentkezési határidő: 2013. december 6. éjfél.

Üdvözlettel, 

Pósa Lívia 


JELENTKEZZEN AZ AKCIÓRA ITT! KATTINTSON!>>>

Év végi feladatok könyvelőknek, gazdasági társaságoknak - 2. rész

Cikkünk második részében a különböző, december hónapot terhelő bejelentési kötelezettség teljesítéséhez igyekszünk egy kis segítséget nyújtani. Írásunk nem tartalmazza az összes adónemre és adózási formára vonatkozó információt, igyekeztünk a legnépszerűbb és leggyakoribb adókra figyelni. 

• Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA): e törvény hatálya alá a feltételeknek megfelelő új adózók az adóévet megelőző év december 20-ig jelentkezhetnek be. A bejelentést az adózó december 20-ig minden következmény nélkül írásban vissza is vonhatja. A bejelentkezési határidő jogvesztő! Amennyiben az adóalany a következő adóévben nem kíván az eva szerint adózni, azt szintén december 20-ig jelentheti be. Az EVA miatt a helyi adók tekintetében külön bejelentési kötelezettség nem terheli az adózót. A bejelentést nem kötelező minden évben megismételni, az adóhatóság az adózót továbbra is adóalanyként tartja nyilván. 

• Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA): a KATA hatálya alá év közben is be lehet jelentkezni, ezért ennél az adónemnél nem döntő fontosságú a december hónap, de érdemes megemlítenünk. Működő vállalkozások esetében az adóalanyiság a választást követő hónap első napjával jön létre, vagyis aki 2014. január 1-től e törvény hatálya alatt kíván adózni, december 31-ig teheti meg a bejelentést. Kezdő vállalkozások esetében, az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell ezt a bejelentést is megtenni. A bejelentésben nyilatkozni kell a vállalkozásban közreműködő kisadózó adatairól, valamint arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül, vagy sem. Amennyiben a helyi adó (iparűzési adó) tekintetében is a KATA-ra vonatkozó egyszerűsített adóalap megállapítást szeretnék választani, ne feledjék, hogy az önkormányzatnál is bejelentési kötelezettségük van. 

• Kisvállalati adó (KIVA): újonnan alakuló cégeknél a KIVA alanyiság a cég megalakulásával jön létre, mely tényt 30 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. A 30 napos határidő jogvesztő! Működő vállalkozások év közben is beléphetnek a KIVA hatálya alá. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. Az adózó a KIVA választását a bejelentéstől számított 30 napon belül jogkövetkezmény nélkül visszavonhatja. A 30 napos határidő ebben az esetben is jogvesztő! Ennél az adónemnél is érdemes megemlíteni, hogy saját elhatározásból történő kilépést a KIVA alól (következő évre vonatkozóan) december 1-jétől december 20-ig teheti meg. A határidő elmulasztása ebben az esetben is jogvesztő! Ennél az adónemnél is érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a helyi adó tekintetében is az egyszerűsített adóalap megállapítást kívánják alkalmazni, az önkormányzatnál is bejelentési kötelezettségük van. 

• Alanyi adómentesség választása: amennyiben az adózó a következő adóévben az alanyi adómentességet szeretné választani, a választását december 31-ig meg kell tennie. Alanyi adómentességet az az adózó választhat, akinek az előző adóévben a nettó árbevétele nem haladta meg a 6 millió forintot. Abban az esetben, ha az adóalany átlépi a 6 milliós értékhatárt, ki kell lépni az adó hatálya alól, és a következő két évben nem választhatja. Amennyiben az adóalany saját döntése alapján lép ki az adózási mód alól, a következő évben egy újabb bejelentéssel újra beléphet. 

•  Ingatlan bérbeadás áfa kötelezettsége: Az ingatlan bérbeadás főszabályként a tevékenység egyéb sajátos jellegére való tekintettel adómentes szolgáltatás. Az adóalany élhet választási jogával és adókötelessé teheti ingatlan bérbeadási tevékenységét (még a lakóingatlan bérbeadást is). Ebben az esetben a bejelentési kötelezettségét a következő adóévre tekintettel szintén december hónapban kell megtennie. Amennyiben az adózó az adókötelessé tételt választotta, attól 5 naptári éven keresztül nem térhet el. 

• Viszonteladói tevékenység: a viszonteladói tevékenységre az áfa törvény XVI/2-es alfejezete szerinti különös szabályok vonatkoznak. Ez az úgynevezett árrés szerinti adózás. (akár egyedi akár globális nyilvántartás vezetése esetén) Ennek az adózási módnak a következő adóévre választását is december 20-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak, viszont a bejelentésünk egészen addig él, míg egyéb adózási mód választásáról nem nyilatkozunk. Abban az esetben is bejelentési kötelezettségünk van, ha az erre a tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályokat nem akarjuk alkalmazni, például alanyi adómentességet választunk. A különös szabályoktól eltérő adózási mód választásától a választást követő két naptári év végéig nem térhetünk el. 

• Pénzforgalmi elszámolás: az adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás választását és megszűnését is be kell jelentenie az adóhatóságnak. Újonnan alakuló vállalkozás is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, az adóhatósági bejelentkezésekor kell erről nyilatkoznia. Működő vállalkozás esetében a választást csak teljes adóévre tehető meg, vagyis december hónapban kell a bejelentést megtenni ahhoz, hogy a következő év január 1-től alkalmazni tudja az adózó. 

• Átalányadózás: az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett a feltételek megléte esetén választhatja az átalányadózást is. Az átalányadózás választásáról a kezdő vállalkozó a bejelentkezésekor nyilatkozik. Működő vállalkozás az adóévről benyújtandó adóbevallásában (február 25.) nyilatkozik az adózási mód választásáról vagy megszűnéséről. 

A cikk első része ide kattintva érhető el.>>>