Könyvvizsgáló, könyvvizsgálat (2000. évi C. törvény a számvitelről 155. §)

Úgy gondolom, hogy minden vállalkozó számára ismert, hogy adóévet a beszámoló készítésével zárjuk le. A beszámolót könyvvizsgálóval kell ellenjegyeztetni. A könyvvizsgáló szerződést legalább az adóév december 31-ig kell megkötni. Közeledik az év vége, így érdemes újra áttekintenünk néhány, a könyvvizsgálattal kapcsolatos szabályozást. 

Természetesen ez alól a kötelezettség alól a számviteli törvény 155. § (3) bekezdése meghatározott esetekben felmentést ad. 

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: 

a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és 

b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 

Egy újonnan alakuló vállalkozásnál, ahol nincs az üzleti évet megelőzően két teljes üzleti év, akkor a tárgy évi várható adatokat és a megelőző üzleti év éves szintre átszámított adatait kell figyelembe venni. 

Néhány kettős könyvvitelt alkalmazó vállalkozás esetében az előzőekben leírt mentesség nem alkalmazható. Az alábbi vállalkozásoknál minden esetben kötelező a könyvvizsgálat 155. § (5): 

• takarékszövetkezet
• a konszolidálásba bevont vállalkozás 
• a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelye 
• az a vállalkozó, amelyik a megbízható és valós kép érdekében kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól
• tárgyévet követő üzleti évben az a vállalkozó, akinél a tárgyévi üzleti év mérlegforduldulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt – az adózás rendjéről szóló törvény szerinti – köztartozása van. 

A köztartozás fogalma az adózás rendjéről szóló törvény 178. § (20) szerint: 

„ törvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja” 

Az elmúlt pár évben az árbevétel értékhatár folyamatosan növekedett, ami a könyvvizsgálati kötelezettek körét egyre szűkítette. Ez a kedvező törvénymódosítás könnyebbséget jelent a vállalkozók részére, de érdemes elgondolkodni azon, hogy a hitelezők, befektetők szempontjából is ugyanolyan kedvezően értékelhető-e ez a változás. Kérdésként merülhet fel, hogy könyvvizsgáló alkalmazása nélkül nem sérül-e a vállalkozásoknál a számviteli fegyelem. 

Ez a gondolat alapján érdemes megnézni, mi a könyvvizsgálat célja? 

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló (egyszerűsített éves beszámoló) a törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. 

A törvényi kötelezettség mellett tulajdonosi döntés is lehet a könyvvizsgáló alkalmazása. Ezt a szándékot az alapító okiratban vagy a társasági szerződésben kell szerepeltetni. Abban az esetben, ha ettől a következő adóévben el szeretnénk térni, időben el kell végezni a szükséges módosításokat. 

Néhány számviteli törvényben foglalt értékelési eljárás alkalmazásához szükséges a könyvvizsgálati kötelezettség, mely ezekben az esetekben nem a vállalkozás teljes tevékenységére, csak az alábbi értékelési eljárások szabályszerűségének ellenőrzésének a céljából szükséges:

• értékhelyesbítés 
• valós értéken történő értékelés

A könyvvizsgáló választásának időpontja az előző éves üzleti évről készített beszámoló elfogadásáról döntő közgyűlés időpontja. Újonnan alakult vállalkozás esetében az üzleti év fordulónapja előtt kell megválasztani a könyvvizsgálót. 

A választott könyvvizsgáló feladata:

• az éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata 
• a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése 
• független könyvvizsgálói jelentés készítése

A behajtási költségátalány (A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:155. §)

A behajtási költségátalányról szinte mindenki hallott már, de nagyon kevesen alkalmazzuk, pedig a Polgári Törvénykönyv rendelkezései között megtalálható, vagyis törvény írja elő az alkalmazását. Érdemes foglalkozni vele, mert az éves beszámoló elkészítése alkalmával, a be nem folyt költségátalányt ki kell mutatni legalább a kiegészítő mellékletben. 

Nagyon fontos, hogy ezt a nyilvántartást a könyvelő nem tudja megfelelően elkészíteni, hisz ez naprakész kell, hogy legyen és a vevőkkel közölni kell. Amennyiben a nyilvántartás vezetéséhez, vagy az értesítő összeállításában segítségre szorulnak, bátran keressenek minket a megadott elérhetőségek egyikén! 

A behajtási költségátalányt 2013. július 1-től kiállított számlák vonatkozásában kell vizsgálnunk. Abban az esetben kell felszámítani, ha a kötelezett fizetési késedelembe esik. Az átalány a jogosultnak a követelés behajtásával kapcsolatos költségeinek a fedezetére szolgál. 

Összege 40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget kell megfizetni. (például: 2014. szeptember 26-i MNB középárfolyam 311,44 Ft/EUR, így a szeptember 26-án még ki nem egyenlített, késedelmes számla behajtási költségátalánya 311,44 X 40 = 12.458 Ft) A költségátalányt 40 euró összegnél magasabb összegben is meg lehet állapítani. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy a törvényben előírt minimális 40 eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötést semmisnek kell nyilvánítani. 

A behajtási költségátalány jellemzője, hogy 

• annak összege a késedelembe esés napjától esedékesen külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt; 
• annak összege független attól, hogy a kötelezettnek milyen mértékű pénztartozás késedelmes megfizetése után kell azt megfizetnie és attól is, hogy a késedelembe esés mikor történt, illetve mekkora időtartamot jelent (egy, harminc vagy ötven napot, stb.); 
• késedelmenként, és nem számlánként – bár optimális esetben e kettő egybeesik – követelhető az adóstól; ha pedig egy szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett; 
• abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett; 
• attól is függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, illetve a késedelmét kimentette-e, vagy sem; 
• a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető. 

A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos számviteli feladatok a jogosult oldaláról nézve: 

A behajtási költségátalányt a felmerüléskor már könyvelni kell, vagyis nyilvántartásba kell venni a nullás számlaosztályban 

T 036   K 096 általány összege 

Amennyiben pénzügyileg teljesül a követelés, egyéb bevételként könyveljük és kivezetjük a követelést a nyilvántartásból 

T38     K 96 befolyt összeg 

T096   K036 befolyt összeg 

Abban az esetben, ha a mérleg fordulónapja után, de még a mérlegkészítésig folyik be a pénz, időbeli elhatárolást alkalmazunk. 

T39     K96 befolyt összeg 

A felszámított költségátalány összegéről le is mondhatunk (csak ha már felszámítottuk és nyilvántartásba vettük, eltekinteni tőle nem lehet!!!!!) Az elengedett költségátalányt a nullás nyilvántartási számlaosztályból ki kell vezetnünk. 

T088   K036 nyilvántartott és elengedett összeg 

A nyilvántartásban szereplő költségátalányt az általános elévülési idő figyelembe vételével el is évülhet. Ebben az esetben szintén ki kell vezetni a nyilvántartásból. 

T086   K036 nyilvántartott és elévült összeg 

A behajtási költségátalánnyal kapcsolatos számviteli feladatok a kötelezett oldaláról nézve: 

A behajtási költségátalányt a felmerüléskor már könyvelni kell, mert számviteli szempontból a behajtási költségátalány tartozásnak minősül, ezért kötelezettségként szükséges rögzíteni, valamint egyéb ráfordításként elszámolni 

T86     K47 költségátalány összege 

Amennyiben pénzügyileg teljesül a kötelezettség, kivezetjük a nyilvántartásból 

T47     K38 megfizetett költségátalány összege 

A felszámított költségátalány összegéről le is mondhat a jogosult. Ebben az esetben kivezetjük a kötelezettséget és rendkívüli bevételként könyveljük. 

T47     K98 elengedett átalány összege  

A nyilvántartásban szereplő költségátalányt az általános elévülési idő figyelembe vételével el is évülhet. Ebben az esetben szintén ki kell vezetni a kötelezettségek közül, ami szintén rendkívüli bevételt eredményez. 

T47     K98 elévült kötelezettség összege 

A jogosult a behajtási költségátalányról írásbeli nyilatkozattal mondhat le. Az elengedett követelés ebben az esetben nem keletkeztet sem ajándékozási, sem egyéb illetékfizetési kötelezettséget. A Ptk. 6:46. §-a rendelkezik arról, hogy a befolyt pénzt milyen sorrendben kell elszámolni abban az esetben, ha a megfizetett összeg nem elegendő az egész tartozás rendezésére, és a jogosult nem rendelkezett az összeg elszámolásáról. 

1. költségek, pl. behajtási költségátalány 
2. kamatok 
3. főtartozás

Megjelent a SZAMLAZO nyomtatvány tervezet számlázó programok bejelentéséhez

Előző bejegyzésemben beszámoltam róla, hogy a 2014. július 1-től hatályos rendelkezés alapján annak a vállalkozásnak, aki számlázó programot használ, november 15-ig bejelentési kötelezettsége van. 

A rendelet eltérő bejelentési kötelezettséget ír elő hagyományos számlázó program (olyan program, amit a számítógépre kell telepíteni) felhasználói és az online számlázó program (olyan program, amely interneten keresztül érhető el) felhasználói számára. 

További részleteket tudhat meg a bejelentési kötelezettségről, ha ide kattint.>>>

Szeptember elején megjelent a NAV honlapján a SZAMLAZO nyomtatvány tervezet a számlázó programok bejelentéséhez. Az alábbi linkekre kattintva érheti el őket:

• SZAMLAZO főlap
• SZAMLAZO_01 
• SZAMLAZO kitöltési útmutató

 

SZAMLAZO főlap

SZAMLAZO_01

Forrás