2015. január 27., kedd

Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER)

A rendszer „célja”, hogy árut csak oly módon lehessen belföldön közúton szállítmányozni, hogy arról az adóhatóság tudomást szerezzen. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy közúti árufuvarozásról van szó, vagyi s a repülőn, vonaton, hajón szállított termékek ezen útszakaszára nem vonatkozik az EKAER szabályozása. 

A rendszer alapján főszabályként az alábbi tranzakciókra kell ez EKAER szabályait alkalmazni: 
  • EU beszerzés és egyéb célú behozatal ha elektronikusútdíj köteles járművön szállítják 
  • EU értékesítés és egyéb célú kivitel ha elektronikusútdíj köteles járművön szállítják 
  • Belföldön ha nem végfelhasználó részére történik a belföldön belüli első értékesítés és amennyiben elektronikus útdíj köteles járművön szállítják. 
  • Kockázatos élelmiszer (200 kg vagy 250 ezer Ft feletti értéknél) jármű formájától függetlenül. Kockázatos termék pl. az állatok húsa, tej, zöldségfélék, gyümölcsök, margarin, cukor, liszt olaj 
  • Egyéb kockázatos termék (500 kg vagy 1 millió Ft feletti értéknél) jármű formájától függetlenül. egyéb kockázatos termék pl. kavics, sóder, trágyázó szerek, tűzifa, alsó és felsőruházati termékek 
A kockázatos termékek körét VTSZ szám alapján tételesen sorolja fel a „nemzetgazdasági miniszter 51/2014. (XII.31.) NGM rendelete az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról” szóló rendeletében. 

Az EKAER szabályok megsértéséért súlyos szankciót helyezett kilátásba a minisztérium. Bírságként az áru értékének 40%-a fizetendő. A jelenlegi állapot szerint, bár a szabályozást 2015. január 1-től alkalmazni kell, a rendszer 2015. március 1-től indul, vagyis eddig az időpontig a szabályok megsértéséért bírságot nem szabnak ki. 

Az EKAER szabályozás elsősorban a kereskedőket érinti, de a valószínűleg az logisztikusnak kell ezzel foglalkoznia. Nézzünk néhány nagyon fontos kérdést, melyet végig kell gondolnunk ahhoz, hogy a rendszert megfelelően használni tudjuk. 
  1. Kockázatos termék-e a szállítandó áru? 
  2. Közúti fuvarozással jár-e az ügylet? Nem közúti fuvarozás, valamint láncügylet, bizományosi értékesítés pl. nem EKAER köteles. 
  3. Az ügylet során történik-e tulajdonjog váltás? Saját termék szállítása nem EKAER köteles szállítás belföldön belül. Viszont ha EU-ba kerül átszállításra a saját termék, akkor már EKAER köteles. 
  4. Első belföldi adóköteles (áfa köteles) értékesítés? Felhívom a figyelmet, hogy mezőgazdasági kompenzációs felárral értékesítő őstermelőtől vásárolt termék értékesítése első belföldi adóköteles értékesítésnek minősül! 
  5. Végfelhasználó részére történik az értékesítés? Belföldön belül csak a végfelhasználó részére történő értékesítés nem EKAER köteles értékesítés. 
  6. Kit terhel az EKAER bejelentési kötelezettség? Címzett, átvevő, feladó felrakodást végző. 
Természetesen a felsoroltaknál sokkal szélesebb körben kell átgondolnunk az EKAER rendszert, de alapvetően az ezekre a kérdésekre adott válaszok döntik el teendőinket. 

Szeretném áttekinteni, hogy az EKAER rendszerbe milyen adatokat kell bejelenteni:
  • EKAER szám 
  • feladó adatai (név, adóazonosító) 
  • felrakodás címe 
  • címzett adatai (név, adóazonosító) 
  • kirakodás (átvétel) címe 
  • kockázatos termék fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott ügylet kapcsolatában jogszerűen használó vállalkozás adatai (ha nem azonos a címzettel) 
  • az EKAER számhoz tartozó termékek megnevezése, VTSZ száma (a rendszer 8 számjegyig lebontva kéri), az egyes tételekhez tartozó bruttó tömeg (kg-ban), esetlegesen a veszélyességi bárca száma (veszélyes árut szállító gépjárműveken elhelyezett táblák), a termék cikkszáma (ha rendelkezésre áll). A rendszerbe mindig az induló súlyt kell bejegyezni és az adatok módosításánál lehet változtatni rajta ha ez szükséges lenne. A VTSZ számok feltüntetése nem kötelező a számlákon, illetve a rendszer nem a hatályos VTSZ számokkal dolgozik, így sajnos ez nehézkesebben megoldható 
  • a fuvarozás indoka (termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka, egyéb cél) 
  • termékbeszerzésnél és értékesítésnél az adó nélküli ellenérték (termék megnevezésenként). Külföldi devizanemben feltüntetett értéknél az előző év utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kell átszámolni. 
  • a fuvarozáshoz használt gépjármű forgalmi rendszáma (gép és vontatvány is!!) 
  • EU-ból Magyarországra érkező, valamint belföldi árufuvarozás esetén a kirakodási (átvételi) helyre érkezés időpontja (aznap, illetve a következő munkanap) 
  • Magyarországról EU-ba fuvarozás esetén a felrakodás megkezdésének időpontja (a felrakodás megkezdésekor kell bejelenteni) 
Érdemes tisztázni néhány alapfogalmat, mely szorosan kapcsolódik az EKAER használatához, alkalmazásához. 

Címzett: a terméknek az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya. 

Átvevő: a terméknek az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzése vagy belföldi értékesítése esetén, ha nem a címzett veszi át a terméket, vagy EU más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzéstől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén a terméket a kirakodási helyen átvevő személy. 

Feladó: a terméknek Magyarország területéről az EU más tagállamába irányuló, vagy első belföldi adóköteles értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője. 

Felrakodó: a közúti fuvarozáshoz használt gépjárműre a termék felrakodását végző személy (jogi személy és nem természetes személy!) 

Végfelhasználó (természetes személy): a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó (nincs meghatározva!) mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy. 

Mentesség az EKAER kötelezettség alól:
  1. Magyar Honvédség, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, Országgyűlési Őrség és egyéb rendvédelmi szerv gépjárműve 
  2. Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárművek 
  3. A katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű 
  4. Nemzetközi szerződés vagy egyezmény és viszonosság körébe tartozó gépjármű 
  5. Humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű 
  6. A kizárólag jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti terméket szállító gépjármű (alkohol, dohány, ásványolajtermék) – ezeket egyébként is kellő figyelemmel ellenőrzik! 

Mindenkinek szeretném felhívni a figyelmét, hogy a fent leírtak csak általános tájékoztató jellegű ismeretek. Az EKAER rendszer használatával valamint az alkalmazandó szabályokkal kapcsolatban felmerült kérdéseikkel érdemes felkeresni olyan szervezeteket, amelyek kimondottan az EKAER szabályozásával foglalkoznak, így talán elkerülhető az esetleges nem kis összegű bírság és kellemetlenség!

2015. január 21., szerda

2015. március 15. halaszthatatlan határidő a betéti társaságok és a közkereseti társaságok vonatkozásában



2014. március 15-vel lépett hatályba az új Ptk. Ezzel kapcsolatban többször szóba került már a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőke emelésével kapcsolatos kötelezettség, de keveset beszéltünk a betéti társaságokat és közkereseti társaságok érintő kötelezettségről.

Nagyon fontos határidő közeleg, hisz a betéti társaságoknak, illetve a közkereseti társaságoknak 2015 március 15-ig át kell térniük az új Ptk-ra, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a meglévő létesítő okiratukat összhangba kell hozni a hatályban lévő Ptk. rendelkezéseivel. 2014. március 15-e előtt a Gt. (2006. évi IV. törvény) szabályzása volt érvényben, a létesítő okiratok ehhez a törvényhez igazodva készültek. Az új Ptk. hatályba lépésével a Gt. hatályát vesztette, hisz az új törvény magába foglalja a gazdasági társaságokról szóló szabályozást is.

A fenti tény mindössze annyit jelent, hogy a létesítő okirat régi Gt-re utaló rendelkezéseit kell helyesbíteni az új Ptk rendelkezéseinek megfelelően. Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani a változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Abban az esetben ha ettől eltérő változást is tartalmaz, úgy illeték és közzétételi díj megfizetése is szükséges.

Nem szükséges a létesítő okirat módosítása az alábbi esetekben: 
  • a létesítő okirat megfelel a hatályos Ptk. rendelkezéseinek (pl. 2014. március 15-e után már módosították)
  • amennyiben a társaság jogutód nélküli megszűnése folyamatban van (végelszámolás, felszámolás)
  • abban az esetben, ha a létesítő okiratot csak amiatt kellene módosítani, hogy a vezető tisztségviselőt az új Ptk. szerint ügyvezető igazgatónak kell minősíteni

ELHÍVOM A TISZTELT VÁLLALKOZÓK FIGYELMÉT, HOGY A FENTI MÓDOSÍTÁST NEM A KÖNYVELŐ VÉGZI, ÍGY KÉREM VEGYÉK FEL A KAPCSOLATOT EGY ÜGYVÉDI IRODÁVAL!!