2015. november 27., péntek

Számviteli szabályzatok



A 2000. évi C. törvény a számvitelről 14.§ (3-5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a gazdálkodóknak ki kell alakítani és írásba kell foglalnia az adottságainak megfelelő számviteli politikát.

A számviteli politika keretein belül írásban kell rögzíteni az e törvény által előírt szabályzatokat:
-         számviteli politika
-         bizonylati rend
-         értékelési szabályzat
-         leltározási szabályzat
-         selejtezési szabályzat
-         számlarend
-         pénzkezelési szabályzat

A számviteli szabályzatokat csak azoknak a gazdálkodóknak kell elkészíteniük, akik a számviteli törvény hatálya alá tartoznak.

A számvitelről szóló törvény alapján mentesülnek a számviteli szabályzatok készítése alól:
-         mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozás
-         minden egyéb vállalkozó, aki nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá

A szabályzatok elkészítéséért, valamint azok módosításáért a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy a felelős. Nem a könyvelő! Ezt a hivatkozott törvény 14. § (12) bekezdése írja elő.

A számviteli szabályzatokat az alábbi határidők betartásával kell elkészíteni (14. § (11) bekezdés:
-         újonnan alakult gazdasági társaság esetében az alakulástól számított 90 napon belül
-         számviteli törvény változása esetén a változásokat 90 napon belül át kell vezetni a szabályzatokon, vagyis módosítani kell azokat

A számviteli szabályzatok megsértéséért az Art. és a Btk. szabályai szerinti kell felelni egy esetleges erre irányuló ellenőrzés során (170. § (1-2) bekezdés:
-         az Art. 172. § (1) bekezdése szerint 200 – 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki
-         a Btk. 403. § (1) bekezdése alapján a számvitel rendjének megsértése miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a felelős személy

Cégünk rövid határidő vállalása mellett elkészíti cégre adaptált szabályzatait, de lehetőséget adunk arra is, hogy az általunk rendelkezésre bocsájtott szabályzat minta lapján Önök készítsék el a megfelelően kialakított saját szabályzatukat.

Az általunk elkészített szabályzatokat minden évben a törvényi változásoknak megfelelően frissítjük (megrendelés alapján).

2015. november 15., vasárnap

Kötelező jegyzett tőke emelés (2016.03.15.)



Az új Ptk. (2013. évi V. törvény) 2014. március 15-én lépett életbe, vagyis eddig az időpontig lehetett a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőkéje 3 millió Ft alatt. A jogi személyek 2 év türelmi idő kaptak arra, hogy a létesítő okirataikat összhangba hozzák az új polgári törvénykönyvvel, vagyis a határidő 2016. március 15-én lejár.

Az elmúlt években alapított leggyakoribb cégforma a korlátolt felelősségű társaság volt, ezen belül az 500.000 forinttal alapított kft-k száma nagyjából 90%-os arányú. Ezeknek a cégeknek vagy jegyzett tőkét kell emelniük cégmódosítással, vagy pedig át kell alakulniuk olyan cégformára, amely cégforma meg tud felelni a kötelező jegyzett tőke minimumnak. Ilyen lehet pl. a betéti társaság.

A jegyzett tőke emelésnél azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy ennek költségei kisebbek, és az egész eljárás is egyszerűbb a jelenlegi eljárásrend szerint, mint a cégforma váltásos cégmódosítás. Ha valaki cégformát szeretne váltani, ahhoz könyvvizsgálatra van szükség, ami plusz anyagi kiadás és persze tortúra.

Természetesen jegyzett tőke emelésre nem csak a kötelező szabályozás miatt lehet szükség, így bármelyik társaságnál felmerülhet ennek a kérdése. A fentiek miatt szeretném a leggyakoribb törzstőke emelési  lehetőségeket bemutatni néhány szóban.

Jegyzett tőke emelése tagi hitelből
Számviteli szempontból nincs annak akadálya, hogy az adott tag az általa nyújtott kölcsönből származó követelését a jegyzett tőke megemelése keretében, apportként a társaság részére rendelkezésre bocsássa. A jegyzett tőke-emelés bejegyzését követően a társaságnak az apport miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal a tagi kölcsön miatt korábban a társaságnak a tulajdonossal szembeni kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik. A kötelezettség és a követelés összevezetésével a társaságnak a tagi kölcsön miatti kötelezettsége megszűnik. Ez esetben a tag nem elengedi a követelését, hanem beapportálja a társaságba. A követelés átruházására tehát nem ingyenesen kerül sor, hiszen annak ellentételezéseként az apportot adó tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) szerez a társaságban. A fentiek alapján a tagi hitelből történő jegyzett tőke emelés nem vonz illetékfizetési kötelezettséget maga után.

Jegyzett tőke emelése tőketartalékból/eredménytartalékból
A gazdasági társaságoknál rendelkezésre álló szabad tőketartalékot és/vagy eredménytartalékot használhatjuk fel a jegyzett tőke emelésére.
 A tőkeemelés forrása lehet még az adott évi mérleg szerinti eredmény is. Ezen tőkeelemek meglétét az előző üzleti évre vonatkozó hat hónapnál nem régebbi, vagy az adott évre vonatkozó közbenső mérleg alapján kell igazolni.
Az eredménytartalékból felemelt jegyzett tőkét adójogi szempontból külön kell kezelni. Erre azért van szükség, mert a társaság tagjai az eredménytartalékhoz alapvetően osztalék felvétele mellett jutnának csak. Amennyiben törzstőke emelésre használják fel, úgy adómentesen kerül könyvelésre, vagyis a törzstőke emelés időpontjában nem, csak jegyzett tőke leszállításakor, vagy az üzletrész értékesítésekor keletkezik SZJA (EHO) fizetési kötelezettség.  

Jegyzett tőke emelése a tagok pénzbeli hozzájárulásával
A legegyszerűbb jegyzett tőke emelési lehetőség, amikor a társaság tagjai a szükséges pénzeszközt a cég rendelkezésére bocsájtják. Ez egyrészt történhet a már meglévő tagok plusz hozzájárulásával, amely akár a szavazati arányt és tulajdoni arányt is megváltoztathatja a cégben. Másrészt történhet új tag (ok) bevonásával is, akik anyagi segítségével megtörténik a jegyzett tőke emelése a törvényben előírt minimális értékre.

Jegyzett tőke emelése apportból
Apport csak forgalomképes eszköz lehet, mely törzstőke emelésre való felhasználásakor a tulajdonjog átszáll a társaságra. Apportból történő jegyzett tőke emeléskor az apport értékét meg kell határozni, és azt könyvvizsgálóval kell „hitelesíteni”.






A számlázó programok adóhatósági ellenőrzési funkciója 2016. január 1-től



2014. október 1-től érvényes szabályozás alapján minden adóalanynak kötelezően be kell jelentenie az általa használt számlázó programot, a használatba vételtől számított 30 napon belül. Abban az esetben, ha a számlázó program használata megszűnik, úgy 30 napon belül a használatból való kivonást is be kell jelenteni.
Ezekre a bejelentésekre a már jól ismert SZAMLAZO nevű nyomtatvány szolgál.

2016. január 1-től új szabály is hatályba lép a számlázó programokra vonatkozóan. A 23/2014. (VI.30.) NGM rendelet 11/A. §-a kimondja, hogy a számlázó programnak olyan önálló, de a programba beépített „ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval kell rendelkeznie, melynek elindításával adatexport végezhető.
Adatexport (2. §. 5. pont): az adóalany által elektronikus adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a Rendelet 2. és 3. mellékletében meghatározott szerkezetben.

A funkció elindítás után az alábbiakra vonatkozó adatexport végezhető el:
a) a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve
b) a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

A kötelezettség kiterjed minden olyan számlázó programra, amellyel olyan számlát állítanak ki, amelyre a 2007. évi CXXVII. törvény 158/A. §-a alapján a belföldi szabályok az irányadók.

Nem terjed ki a kötelezettség a Rendelet 1/A. §-a értelmében arra az adóalanyra, amely belföldön nem regisztrált (az egyablakos rendszeren keresztül teljesíti a belföldi áfa fizetési kötelezettségét).

Az adatszolgáltatást a számlázó program alkalmazásával kiállított számlák tekintetében kell teljesíteni. A szolgáltatandó adatok köre a kiállított számlák tényleges adattartalmára vonatkozik.

A számlázó programmal 2016. január 1-ét megelőzően kiállított számlákról nem kötelező adatexportot biztosítani. 2015. december 31-ét követően kiállított, de egy korábbi számlát módosító, érvénytelenítő számla vonatkozásában már biztosítani kell az adatexportot. Az adózó saját hatáskörben dönthet úgy, hogy az adatexport funkciót a 2016. január 1-e előtt kibocsátott számlák vonatkozásában is biztosítja.

Az alábbi cikk tájékoztató jelleggel készült. Kérjük Önöket, hogy amennyiben számlázó programot használnak, érdeklődjenek a számlázó program készítőjénél (értékesítőjénél) az új szabályozással kapcsolatos teendőikről.