2016. augusztus 29., hétfő

Hogyan és mikor válasszunk (váltsunk) könyvelőt?

Amikor arról gondolkodunk, hogy vállalkozást hozunk létre, nemcsak azt kell végig gondolnunk, hogy milyen társasági formában szeretnénk vállalkozni, hanem azt is, hogy meg kell találnunk a megfelelő könyvelőt, aki segíti majd vállalkozásunkat. Igen, már akkor végig kell gondolnunk, amikor még csak tervezzük a vállalkozás alapítását. A könyvelő kiválasztása általában nem egyszerű feladat, ezért sose hagyjuk az utolsó pillanatra. Célszerű ismerősöktől érdeklődni, de ez sosem elég. Minden cégnek és minden cégvezetésnek más igénye van. Nem igazán létezik két teljesen egyformán működő cég, ezért a barátnak, családtagnak teljesen megfelelően dolgozó könyvelő, nem biztos, hogy a mi igényeinket is ki tudja elégíteni.
Javaslom, hogy mindig személyes megbeszélésen alapuljon a választás.

Természetesen eljöhet az a pillanat, amikor a választott könyvelő mégsem felel meg az általunk támasztott követelményeknek. Sokszor évek múltán ér el a vállalkozás olyan szintre, hogy az addig megfelelően működő könyvelő (könyvelő cég) már nem teljesíti megfelelően a tőle elvárt feladatokat. Ez adódhat abból, hogy a cég kinőtte a könyvelő tudását, kapacitását, de természetesen fordítva is lehet, vagyis a könyvelő (cég) alakul olyan nagy vállalkozássá, hogy már nem tud kellő figyelmet fordítani egy kisebb vállalkozás igényeire. Mivel a könyvelő választása, a könyvelési feladat bizalmi alapokon nyugszik, sokszor évekig beletörődünk abba, hogy nem kapjuk meg a megfelelő információkat a könyvelésre átadott anyagainkkal kapcsolatban, de váltani nem váltunk. Tapasztalataim szerint még akkor is nehéz a váltás, ha az akarat megvan a vállalkozóban, keresi is az új és megfelelő személyt erre a feladatra, de mégsem tudja, vagy mégsem meri meghozni a döntést.

Tisztelt Vállalkozó! Soha ne fogadja el a kevesebbet, mint amit Ön elvárásként a könyvelővel szemben támaszt!

Amennyiben úgy érzi:
-          nem kap időben tájékoztatást a cégének aktuális pénzügyi helyzetéről
-          úgy érzi, könyvelője nincs tisztában a napi törvényi változásokkal
-          nem nyújt segítséget Önnek az adó optimalizálásában
-          nem tájékoztatja időben a fizetési, bevallási határidőkről
-          súlyosabb esetben már bírságot is kapott cége a könyvelő mulasztása miatt
            ne halogassa a döntést. Keressen egy új könyvelőt!

Amire figyelnünk kell könyvelő váltásnál:
-          ne az ár alapján hozzunk döntést, hisz az ár kialakításánál sokszor az is fontos tényező, hogy a könyvelő lelkiismeretes, a „berögzítem a számlákat” mellett egyéb költséghatékony megoldásokra is mindig felhívja a cégvezetés figyelmét
-          szerintem nagyon fontos az is, hogy a könyvelő, akivel együtt fogunk dolgozni, mennyire szimpatikus nekünk. Gondoljunk csak bele, az illetővel hosszú évekig fogunk együtt dolgozni!
-          Nagyon fontos az is, hogy a könyvelési munkára mindenképpen szerződés szülessen, a szerződés térjen ki a könyvelő felelősségére
-          A könyvelőnek (könyvelő cégnek) legyen szakmai felelősségbiztosítása.


 Mikor váltsunk könyvelőt?

A legpraktikusabb időpont az év vége. Ilyenkor a régi könyvelő lezárja az évet, elkészíti a záró bevallásokat, a beszámolót. Az új könyvelő pedig januártól egy teljesen új évet nyitva, kezdheti a könyvelést.
Természetesen adódhat olyan ok, amikor nem halogathatjuk a könyvelő váltást. Ebben az esetben azonnal bízzunk meg egy új könyvelőt a feladatok ellátására.
Az új könyvelő felelőssége nem terjedhet ki az előzőleg lekönyvelt munkára, ezt mindenképpen tudnia kell a megbízást adó vállalkozónak.
Általában a váltás hónapját megelőző hónap végére készít az előző könyvelő egy évközi zárást, és az új könyvelő ez alapján veszi át a könyvelési feladatokat. Ebben az esetben, amikor elhozzuk az addigi könyvelési anyagot a könyvelőtől, az átadási-átvételi jegyzőkönyv mellé egy felelősségvállalási nyilatkozatot is célszerű készíteni.

Sajnos nem egyszer találkoztunk már olyan esettel is, amikor azért kell könyvelőt váltani év közben, mert az előző időszakok feldolgozását sem végezte el a könyvelő, vagy az elvégzett munka feltehetően nem ér semmit. Ilyenkor célszerű (bár nem takarékos mód) az egész évet újra lekönyvelnie az új könyvelőnek. Az előzőleg beadott bevallásokat felülvizsgálja, önrevízióval helyesbíti (ha van rá szükség). Ebben az esetben természetesen az új könyvelő felelőssége az egész év, hisz az Ő tudása alapján lettek a bevallások kijavítva.
A vállalkozónak tudnia kell, hogy a számlák újbóli lekönyveléséért ugyanúgy ki kell fizetnie a könyvelési díjat, hisz a könyvelő pontosan azt a munkát végzi el, amit „rendes” esetben végezne.

2016. augusztus 23., kedd

SZABADSÁG





ÉRTESÍTJÜK ÖNÖKET, HOGY IRODÁNK 2016. AUGUSZTUS 25 - 2016. AUGUSZTUS 31-IG SZABADSÁG MIATT ZÁRVA TART!




2016. augusztus 21., vasárnap

Letiltások a fizetésből. Mikor mennyit??

A következő írás az adozona.hu oldalon jelent meg. A cikk egy konkrét példán mutatja be a letiltások kezelését.  Bérszámfejtőkén, munkaügyesként, de esetleges érintett alkalmazottként is érdemes végig olvasni!

"Olvasónk konkrét helyzete: részmunkaidős (heti 20 órás) foglalkoztatás esetén bruttó 55 500 forintos munkabérből mennyi letiltást kell levonni (hitelkártya-tartozás miatt)? A nettó bér 33 százalékát? Figyelembe kell-e venni mentességet (az öregségi nyugdíj összegét)? A letiltó végzés szerint 0,0 százalék, több letiltás esetén 50 százalék. Ha eddig fix összeget vettek figyelembe (6090 forint/hó), azt utólag kell-e, lehet-e módosítani?

Szakértőnk válasza
A levonás teljesítése során a munkabér nettó összegéből kell kiindulni: annak legfeljebb a 33 százalékát lehet levonni. Ez jelen esetben bruttó 55 500 forint, nettó 36 908 forint, amelynek a 33 százaléka 12 180 forintot jelentene.
Azonban! A munka törvénykönyve (Mt.) 294.§ (1) bekezdés j) pontja alapján levonásmentes munkabérrész: a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész.

Ezzel összhangban a végrehajtási törvény szerinti garanciális szabály, hogy mentes a végrehajtás alól az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének (2008. január 1. napja óta változatlanul 28 500 forint) megfelelő rész. Ez a mentesség nem áll fenn azonban a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén (például, ha ezekről, és nem hitelkártya-tartozásról lenne szó, a nettó 36 908 forintból levonható lenne annak 50 százaléka, hiába lesz kevesebb a megmaradó munkabér, mint 28 500 forint).

Tehát a példa szerinti munkavállaló esetén 36 908 forint – 12 180 forint = 24 728 forint összegű munkabér maradna a dolgozónál. Ez kevesebb, mint az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege, így ellentétes a törvénnyel.

Erre figyelemmel a dolgozótól 36 908 forint – 28 500 forint = 8 408 forint vonható le (ha ez összhangban van a letiltással, tehát abban nem szerepel ennél alacsonyabb összeg).

Ugyanakkor, ahogyan arra Ön is utalt a 33 százalékos levonásra vonatkozó főszabály alóli kivételként a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50 százalékáig terjedhet az alábbi követelések fejében:
– tartásdíj,
– az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
– több letiltás esetén.
Azt nem értettem a feltett kérdésben, hogy „letiltó végzés szerint 0,0 százalék”, de gondolom, ez 33 százalék lett volna, mely így helytálló, és több letiltás esetén valóban a munkabér 50 százalékáig terjedhet a levonás, megtartva az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegére vonatkozó korlátozó szabályt.

Ha eddig fix összeget vettek figyelembe, tudni kellene, annak mi volt az alapja. Ha ugyanis a letiltásban ez a 6 090 – forint szerepelt, akkor valóban csak ennyit kell levonni, és ezzel is teljesülnek a fenti feltételek (legfeljebb 33 százalék és megmarad a 28 500 forint). Tehát nincs teendő, utólag nem kell módosítani (ha 8 408 forintnál magasabb összeg szerepelne, módosításra sem lenne lehetőség a munkabér mértékére figyelemmel)."

Forrás: Adózóna
Szerző:  Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd

2016. augusztus 10., szerda

Cafetéria változások 2017-től



2016. júniusában elfogadták azokat a módosított törvényeket, melyek a cafetéria új, a 2017-es adóévben alkalmazandó szabályait rögzítették.
 


Az adómentes juttatások köre
-         sportrendezvényre szóló belépő (korlátozás nélkül)
-         kulturális belépő (évi 50.000 Ft-ig adómentes)
-         kockázati biztosítás (havonta a minimálbér 30%-ig)
-         lakáscélú támogatás (30%, maximum 5 millió forint 5 évre vonatkozóan)
-         óvodai, bölcsődei ellátás (a költségek mértékéig)
-         munkába járás költségeként a 9 Ft/km helyett 15 Ft/km fizethető ki adómentesen a közigazgatási határon kívülről érkező munkavállalóknak
-         mobilitás célú lakhatási támogatás (maximális összege a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40%, a második 24 hónapjában a minimálbér 25%-a, a következő 12 hónapban pedig 15%)
 
A lakhatási támogatás igénybevételének feltételei:
-         határozatlan, legalább heti 36 órás jogviszony
-         a munkahely és a lakóhely között legalább 60 km távolság, vagy 3 órát meghaladó oda-vissza utazási idő
-         a munkavállalónak a támogatás nyújtásának időpontjában, vagy az azt megelőző 12 hónapban nem lehet a munkavégzés helyén saját tulajdonú lakása, de haszonélvezeti joga sem.

A lakhatási támogatás igénybevételéhez a jogosultnak nyilatkozatot kell tennie, hogy megfelel-e a fenti feltételeknek.

Béren kívüli juttatások értékének 1,19-szerese után 15% SZJA és 14% EHO fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót.
Ezzel a kedvező adózással a versenyszférában évente 450.000 Ft (ebből 100.000 Ft a készpénz) a közszférában 200.000 Ft adható.
-         készpénz (évente 100.000 Ft)
-         Széchenyi Pihenőkártya – vendéglátás (évente 150.000 Ft)
-         Széchenyi Pihenőkártya – szállás (évente 225.000 Ft)
-         Széchenyi Pihenőkártya – szabadidő (évente 75.000 Ft)

Egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szerese után 15% SZJA és 27% EHO fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót.
-         munkahelyi étkeztetés (korlátozás nélkül)
-         Erzsébet-utalvány (korlátozás nélkül)
-         helyi bérlet
-         iskolakezdési támogatás (korlátozás nélkül)
-         önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás (havonta a minimálbér 50%-ig)
-         Egészségpénztár, önsegélyező pénztári hozzájárulás (havonta a minimálbér 30%-ig)



2016. augusztus 7., vasárnap

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot jelző „lámpák” értelmezése



2007 óta vezették be Magyarországon a társadalombiztosítóval szerződésben álló egészségügyi szolgáltatók ellenőrzési kötelezettségét, mely az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot hivatott ellenőrzi.

2016. július 15-től öt különböző színű lámpa jelzi a magánszemélyek különböző egészségbiztosításban betöltött státuszát.
A zöld, piros, kék és barna lámpa mellé július 15-től a sárga lámpa került bevezetésre. A sárga lámpát az egészségügyi szolgáltatásokra szerződést kötött magánszemélyek miatt vezették be.

Néhány mondatban érdemes átnézni, melyik szín milyen értelmezést takar.

Az új, sárga lámpa alapján a megállapodást kötött személyek nem kaphatják meg a következő egészségügyi szolgáltatásokat:
-         nem jogosultak a tb által támogatott külföldi gyógykezelésre
-         nem jogosultak a teljes körű fogászati alap- és szakellátásra (18 éves korig, majd ezt követően a középiskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig, valamint 62 éves életkor felett)
-         18 éve kor felett nem kaphatnak fogsebészeti ellátást, fogkő eltávolítást, ínyelváltozás kezelést, valamint életkortól függetlenül fog- és szájbetegségek kezelését, fogmegtartó kezelést
-         nem vehetők fel transzplantációs várólistára

A zöld lámpa azt jelzi, hogy a magánszemélynek érvényes a TAJ száma és rendezett az egészségügyi járulék befizetése. (egészségügyi járulék: 4% természetbeni egészségügyi járulék vagy a havi 7050,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulék, vagy a havi 5790,- Ft költségvetés által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék).

A piros lámpa azt jelzi, hogy a magánszemélynek érvényes a TAJ száma, de a jogviszonya rendezetlen, az OEP nyilvántartásban jogosultként nem szerepel. Ebben az esetben megkapja a beteg az egészségügyi szolgáltatást, de a jogosultság rendezésének érdekében köteles felkeresni a kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét.

A kék lámpa azt jelzi, hogy a magánszemély TAJ száma átmenetileg érvénytelen, mert a beteg külföldön biztosított. Amennyiben a beteg az EU valamelyik tagállamában biztosított és ott igényelt Európai Egészségbiztosítási Kártyát, akkor a kártyával Magyarországon a szükséges orvosi ellátást megkapja.

A barna lámpa azt jelenti, hogy a betegnek nincs érvényes TAJ száma. Ebben az esetben a beteg csak az ellátás kifizetése mellett kaphat egészségügyi szolgáltatást.
Barna lámpa jelenik meg az egészségbiztosítási megállapodást megkötő magánszemélyeknél a várakozási időszak alatt.

Az egészségbiztosítási megállapodások új szabályairól itt olvashat.